„Erre az egyik, arra meg a másik nagyúr és klánja terjeszkedik, minek induljunk?!” – mutatott egy helyi gazda Felcsút és Csabdi felé azon a csütörtök délutáni fórumon, amelyen Ángyán József bemutatta a Fejér megyei első körös, 2015. december 31-ig levezényelt földárverésekről készült összegzését. A bicskei férfi Mészáros Lőrincre és a kisváros másik felével szomszédos Csabdi mellett élő Tiborczékra gondolt. A fórumon többen is arról beszéltek Ángyán Józsefnek, hogy a miniszterelnökhöz közel álló felcsúti „nagyságok”, így a polgármester és a Lévai Anikó földjeit kezelő Flier János, illetve Tiborczék azokra a földterületekre tehették rá a kezüket, amelyekre csak akarták, „a lapok már előre le voltak osztva”, és a terjeszkedésnek még közel sincs vége.
| ||
Az egyik bicskei étteremben tartott tájékoztatót a Greenpeace szervezte, Ángyán József itt mutatta be az Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás: Földárverések Fejér megyében című friss esettanulmányát, amely az állami tulajdonban lévő földek eladását tárja fel. A második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára tulajdonképpen pontos számokkal támasztotta alá azt, amit eddig is sejthettünk: a Fidesz-kormány nem mond igazat akkor, amikor folyamatosan szajkózza, hogy az állami birtokok eladásával a helyben élő családi gazdálkodók járnak jól. Ráadásul – mint ahogy arra a nyugalmazott egyetemi tanár is rámutatott – az elárverezett területek csak kisebb hányadát vették meg olyanok, akik valóban helyben élnek.
Az, hogy a földprivatizáció valódi célja a kiszemelt érdekcsoportok további feltőkésítése, a Fejér megyei állami területek értékesítése mutatja a legjobban. Orbán Viktor szűkebb hazájában adták el a legtöbb földet, az árverés első körében a tavalyi év végéig picivel több mint 17 ezer hektár került magánkézbe, ez az országos átlag közel háromszorosa. Itt a legnagyobb a meghirdetett birtoktestek átlagos nagysága is – 40,1 hektár –, és érdekes, hogy a 100 hektárt meghaladó blokkok aránya ugyan alig több 10 százaléknál, a megyében mégis ezek adják az összes meghirdetett területek több mint 40 százalékát. Egy hektár vételára átlagosan 1,42 millió forint volt, azonban egy 40-50 hektáros területet így sem tudnak megvenni a családi gazdálkodók, de igazából még egy kisebbet sem, a felvett hitel törlesztőjét pedig nem tudnák kitermelni. A vásárlások többsége a spekuláns nagytőke számára tűnik kiváló befektetésnek, hiszen a várhatóan liberalizálódó európai földpiacon tapasztalható árak ismeretében akár megtízszereződhet majd a befektetett összeg – hangsúlyozta Ángyán.
A volt államtitkár mutatott egy olyan táblázatot is, amely szerint Fejér megyében a december végéig elárverezett 392 darab birtoktestből csupán 101-et, tehát az összes 25,8 százalékát tudták a helyi lakosok megszerezni. Alcsútdobozon és Etyeken egy helyi sem jutott földhöz, ami nem meglepő, mert itt szinte mindent Mészárosék vettek meg. Egész Fejér megyében a felcsúti lakhellyel rendelkezők vásárolták a legtöbb földet, az árverezésre ajánlott állami birtokok közel 10 százalékát vitték el Orbán kedvenc falujának lakosai, pontosabban Mészáros Lőrinc és Flier János, illetve kettejük családtagjai. A felcsúti polgármesterék (Mészáros testvére, a felesége, két lánya és az egy szem fia) a Fejér megyében kihirdetett állami földek 8,3 százalékát kaparintották meg, így övék a legnagyobb szelet, összesen 1425 hektár, amelyért 1,9 milliárd forintot kell fizetniük. A legnagyobb értékben a felcsúti polgármester fiatalabbik lánya vásárolt: Mészáros Ágnes 440 millió forintért vett meg két, összesen 238 hektár alcsútdobozi területet. A milliárdos üzletember testvére, Mészáros János 6 etyeki földért 245 milliós terhet vállalt magára, cserébe a nevére került 208 hektár.
Az Orbánékhoz szintén közel álló Flier Jánosék – Flier felesége fideszes önkormányzati képviselő, korábbi felcsúti polgármesterjelölt, állítólag ők kezelik Lévai Anikó környékbeli földjeit – Alcsútdobozon, Felcsúton, Óbarokon és Száron jutottak földhöz, összesen 201 hektárhoz 299 millió forintért. Orbán Ráhel férjének családja Mányon 299 hektár állami földért 332 millió forintot fizetett ki. Persze – ahogy ezt már jeleztük – ezek csak a tavaly év végéig tető alá hozott ügyletek, azóta már Mészárosék vásároltak újabb földrészleteket, Tiborczék szintén, de még Flierék is gyarapodhatnak.
Egészen megdöbbentő adat, hogy Fejér megyében az elárverezett földek alig több mint negyede került olyanokhoz, akik a megvett területtől 25 kilométernél közelebb élnek, holott a 20 kilométer elvileg előírás lenne. Poénkodott is Ángyán, hogy majd a munkagépeikkel Budapestről – hiszen egy rakás nyertes licitálónak a fővárosban van a bejelentett lakhelye – mennek megművelni a földeket az új gazdák. A volt államtitkár talált olyan új „földesurat” is, aki a Rózsadomb tetején luxusvillában él.
A rengeteg adatot közlő és számos összefüggésre rávilágító Ángyán József a prezentáció végén mintha hiába próbált volna lelket önteni az előadását hallgatókba, közülük többen kiemelték: nem tudnak mit tenni, amit Mészárosék egyszer eldöntöttek, abban őket az egyszerű emberek közül senki sem tudja megakadályozni, így hiába jelentkeztek volna be Alcsútdobozon, Felcsúton, Etyeken vagy Mányon földvásárlásra, esélyük sem lett volna. A volt parlamenti államtitkár sorolta, hogy a föld feletti rendelkezési jogot a helyi közösségeknek majd vissza kell venniük, valakiknek meg kéne gátolni, hogy az állami földvagyon megmaradt részeit is kiárusítsák, vagy, hogy majd törvénymódosítással a földet a forgalomképtelen kincstári vagyonelemekhez kell csatolni. Ángyán József azt is mondta, hogy muszáj szembefordulni az állami vagyont elherdálókkal, „előbb vagy utóbb úgyis kiderülnek a disznóságok”, de az embernek az volt az érzése, a helyben, az Orbán kegyeltjeinek a hálójában élők mintha nem hinnének abban, hogy ők most bármit is tudnának tenni.
A Fejér megyei földprivatizációt elemző legújabb Ángyán-tanulmány itt érhető el teljes terjedelmében.
