Augusztusban váratlanul lemondott a megyei működtetésű, kiskunhalasi Vári Szabó István Szakmunkás- és Szakképző Iskola főigazgatója. Miután a távozó iskolavezető a szomszédos Kiskunmajsa egyik vezetője jobboldali politikusa volt, döntésének okai csaknem olyan váratlanok, mint a lemondás maga: Abonyi Henrik szerint a kormány szakképzési politikája rossz úton jár, a Klikkel bekövetkezett központosítás tervezhetetlenné vált, szakmailag meggyengült, valamint nem szolgálja a gazdasági igényeket az oktatásnak ez az ágazata. Mivel Abonyi – aki korábban fura Facebook-kommentek miatt került az érdeklődés középpontjába – nyitott volt egy beszélgetésre, meghallgattuk őt döntésének okairól.
Elege lett a KLIK-ből
Abonyi Henriket – nem hivatalos, de megbízható információnk szerint – Bács-Kiskun megye egyik
Tanév eleji botrányok a Kliknél Több iskolában is botrány volt a tanév eleji igazgatóváltás miatt. Mind a kecskeméti, mind a miskolci esetnél a Klik döntése széles felháborodást váltott ki helyben, és végül mindkét helyen visszalépett az iskolára „ültetett” jelölt. |
legbefolyásosabb fideszes politikusa kérte fel 2012 nyarán a kiskunhalasi Vári Szabó iskola vezetésére. A korábban a kiskunfélegyházi általános iskola és szakszolgálat vezetőjeként ismert Abonyi több szálon is kötődött a kormánypárthoz: Kiskunmajsán a Fidesz és a KDNP helyi elnökeként lett a kisváros alpolgármestere 2010-ben. A múlt idő ma már azért indokolt, mert a harmincas éveit taposó politikus idén februárban váratlanul lemondott mindkét pozícióról. (De ahogy a kiskunmajsai honlapról kiderül, ott még mindig alpolgármester.) Döntésének okai egybeesnek az iskola éléről való távozás indoklásával.
|
Abonyi a Vári Szabó új főigazgatójaként nagyszabású tervekkel kezdett munkába: jelentős átalakításokat, a munkaerő-piaci igényekre hatékonyabban reagáló iskolát akart létrehozni. A magyarnarancs.hu-nak nyilatkozva a kettős – februári és augusztusi – lemondást így értékelte: „nem érthetek egyet azzal, ami a közoktatás átszervezése közben történik. A Klik (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ; az alap- és középfokú állami iskolák működtetője – a szerk.) szerintem nem jó úton jár, az az – mondjuk finoman – elementáris átszervezés, ami történik például a szakképzésben, az egyáltalán nem vezet jóra. Ezért sem tudtam végigvinni azt, amit a Váriban vállaltam 2012-ben, és ezért nem maradt más, mint hogy lemondjak az iskolavezetésről, illetve a politikai szerepvállalásról is. Amikor lemondtam a politizálásról, abban bíztam, hogy a szakmában még lehet értelmes vitákat folytatni.” Nem így történt.
Abonyi szerint „az első és legfontosabb probléma az önálló gazdálkodás megszüntetése volt. Ennek egyrészt az lett a következménye, hogy tervezhetetlenné vált az intézmények irányítása, hiszen nem tudom, hogy fél vagy egy év múlva milyen költségvetési kilátásaim lesznek. Ezzel együtt megszűnt az a motiváció is, hogy egy szakképző igyekezzen minél több, jobb képzést folytatni, minél több tanulót vonzani és nagyobb körben integrálni a képzőhelyeket, például helyi ipari vállalkozások partnerségét”.
„A Klik 2013-as bevezetése után rajtam vezetőként ugyanaz a felelősség maradt, mint azelőtt, csak éppen lényegesen kevesebb eszközöm és mozgásterem maradt. A legfőbb ilyen hiányzó eszköz persze a pénz volt, vagyis az önálló gazdálkodás. 2013 óta éppen 55 százalékkal kevesebbet fordíthatnak dologi kiadásra az általános és középiskolák, mint addig! Ez több mint a fele a korábbinak! Ez hatalmas elvonás, ezt nem lehet egyszerűen kigazdálkodni. Különösen érzékenyen érinti ez konkrétan a szakképzést, hiszen köztudott, hogy az oktatás ezen a területen a legdrágább, hiszen itt kell a legtöbb oktatási anyag. Egy gimnazistához képest egy szakácsot, kőművest, autószerelőt vagy lakatost nem lehet csak tanteremben kiképezni, neki kell, hogy találkozzon, dolgozzon azzal az anyaggal, ami a szakmájához köti majd. Mindezek az intézkedések vezettek odáig, hogy nem tudtam magam többé elképzelni ebben a rendszerben” – mondja a távozó iskolavezető.
Az átszervezés egyes konkrét negatív hatásait említve hozzáteszi: „Mondjam azt, hogy a Vári Szabóban szeptember közepe óta nincs kimenő hívás vagy internet? Késik az említett oktatási anyagok kifizetése is, mert amíg a Klik nem utal, addig nincs pénz rendezni a beszállítók felé a tartozásokat. Emiatt késik az oktatás is… Most, ha egy oktatási célra használt gép vagy alkatrész elromlik, akkor várunk, áll az oktatás.”
Fura cégalapítás
Az Abonyi személyét övező meglepetéseknek ezzel még nincs vége, ugyanis a szakember már idén március végén (azaz csaknem fél évvel távozása előtt) oktatási céget alapított Kiskunmajsán. A cég neve az igazán meglepő: ugyanúgy hangzik, mint a Vári Szabó István középiskoláé – csak éppen profitorientált társasági formában: Vári Szabó István Kft. A profil is egybevág: Abonyi majsai cégének fő tevékenységi körei közt a szakmai középfokú, az általános és középfokú, illetve a nem szakmai felsőfokú, felső szintű oktatás is megtalálható.
|
Abonyi – aki ezzel egy időben volt egy azonos profilú és földrajzilag szinte azonos helyen működő közintézmény és egy vállalkozás vezetője – jogi és morális felvetésünkre azt felelte: „A rendszer kényszerített rá, hogy változtassak, magamtól sosem tettem volna, hiszen magam vállaltam az iskolavezetői feladatokat 2012-ben. Akkor a Váriban öt-hat felnőttképzési tanfolyam volt. Abban a két évben, amikor főigazgató voltam, tizennyolcat szerveztünk, vagyis több mint háromszor annyit. Ez arra is rámutat, hogy van, volna igény a felnőttképzésre, de valamiért a közoktatás a mai állapotában nem tudja kielégíteni ezeket az igényeket.”
Összességében pedig úgy véli: három fő probléma van a jelenlegi szakmaoktatási-szakképzési rendszerben. „Először is, ha a Klik elviszi a pénzt az iskoláktól, akkor kioltja a tanárok, oktatásszervezők motivációját arra, hogy hatékonyabb szakmai és gazdasági munkát végezzenek. Például több és jobb felnőttképzési tanfolyamot szervezzenek. A másik ok: a TISZK-ek (Térségi Integrált Szakképzési Központ) nem fedik le pontosan a képzési igényeket, vagyis földrajzi és szakmai szempontból nem alkalmazkodnak rugalmasan a munkaerő-piaci igényekhez. A harmadik akadály valójában pozitív: nagyon is szigorú az oktatásban részt vevők hatósági-szakmai ellenőrzése, és sok cég ma már nem felel meg a jogi előírásoknak, így kevesebb az oktatásszervező vállalkozás.”
Komoly akadályként említi, hogy „a mai etatista, központosított államrendből súlyosan hiányzik a helyi igényekhez, viszonyokhoz való alkalmazkodás. Jobban tudják városi, térségi és megyei szinten, hogy mi a helyi gazdaság szakmunkásigénye, mint Budapesten, de sajnos a központosítással a Klik egyáltalán nem ismeri ezeket a viszonyokat. Szerintem a Klik a szakképzést sem ismeri. Akik az átszervezést levezénylik és a Kliket vezetik, csupa humán értelmiségi, akik nem jártasak a szakképzésben”.
Abonyi azt is tudja, mit kellene tenni. „Meggyőződésem, hogy pár hónap alatt kialakítható volna a működőképes, hatékony és a munkaadók igényeire jól és gyorsan reagálni képes szakképzés. Egyrészt vissza kellene adni az iskoláknak a gazdasági függetlenséget és a motivációt. Másrészt a szakmai és oktatásszervezési kérdésekben nagyobb függetlenséget, mozgásteret kellene biztosítani az intézményeknek.”
Abonyi Henrik most teljes gőzzel a saját vállalkozásának felfuttatásán fog dolgozni. Politizálni a közeljövőben bizonyosan nem akar.
Hasonló eset? Ha Ön is vidéken él, és a cikkben leírtakhoz hasonlót tapasztalt, kérjük, írja meg nekünk a címre, és mi utánajárunk. |