Hónapok óta tart a csődközeli helyzetben lévő Gyulai Húskombinát megmentésének kitervelése. Lázár János fideszes frakcióvezető még január 20-án intézett írásbeli interpellációt Orbán Viktor miniszterelnökhöz a „hungarikumok és a gyulai hús jövője” kapcsán. Választ már Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől kapott a képviselőcsoport vezetője, amelyben az állt, hogy a tárca elkészíti és hamarosan a kormány elé terjeszti a Gyulai Húskombinát Zrt. megmentésére készített tervezetet. Ennek lényege, hogy a csődtörvény egy tavalyi módosítása bevezette a „stratégiailag kiemelkedő jelentőségű gazdálkodó szervezet” fogalmát. Ide – többek között – azok a társaságok tartoznak, amelyek működése például nemzetgazdasági szempontból jelentős projektet valósít meg, vagy nagy összegű állami szerkezetátalakítási támogatásban, hitelgaranciában, kezességvállalásban, avagy exporthitel-biztosításban részesült. Valószínűleg ez utóbbi kategória egyike húzható rá a Békés megyei cégre.
Fotó: MTI
További konkrétumokról azonban a Vidékfejlesztési Minisztérium nem beszél. Kormányközeli forrásoktól és húsipari szakemberektől úgy értesültünk, hogy az állam időlegesen kisebbségi tulajdonosa lenne a húskombinátnak a megmentés érdekében, ezért piaci alapú eredményességi mutatókat és hitelpolitikát várna el a cégtől. A cél mindenképp egy hungarikum, az eredetvédett gyulai kolbász megmentése, amelyet – már csak nemzeti és kommunikációs szempontokat is figyelembe véve – nem akar veszni hagyni a Fidesz-kormány.
| Összeugrottak a fiúk A Gyulai Húskombinát formálódó állami megsegítése ügyében – ahogy arról a hvg.hu beszámolt – összekülönbözött Lázár János és a Délhús révén a szegedi Pick Zrt.-t tulajdonló Csányi Sándor. A húsipari szereplők szerint Csányi aligha nézheti jó szemmel, hogy állami pénzből segítenék meg a viharsarki húsfeldolgozót, miközben saját cégei csak piaci eszközökkel élnek. |
Kísért a múlt
Legutóbb 2008–2009-ben volt kritikus helyzetben a gyulai húsfeldolgozó (erről, illetve a 80-as években még remeklő vállalat rendszerváltás utáni kálváriájáról szóló cikkünket lásd itt), amely azután a Magyar Fejlesztési Bank 80 százalékos garanciájával egymilliárd forintos forgóeszközhitelt vett fel több kereskedelmi banktól. Többek szerint ez is csípheti Csányi Sándor szemét.
Ruck János, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója a narancs.hu-nak most kifejtette: itt egy fillér állami pénzről sem volt szó, ráadásul ez volt a legdrágább hitelfelvételük. Igaz, a segítség némi időt és esélyt adott a túlélésre. Ám most megint ott vannak, ahol a part szakad, ugyanis a magas sertésár, a rossz forint-euró árfolyam, a sertéstenyésztés és -feldolgozás elavult technológiája, az állandóan jelentkező likviditási problémák együttesen okozzák a bajt a gyulai cégnek, amely mindennek következtében jelentős mértékben eladósodott. A cégnek nincs olyan ingatlana, amelyet ne terhelne jelzálog, a bajt pedig csak tetézi, hogy önerőből már több hitelt nem képes felvenni. Ugyanakkor igaz, hogy a tulajdonos Hajdúsági Agráripari Egyesülés–Nagisz Zrt. az utóbbi időben olykor erőn felül biztosított forrásokat a cégnek. A jelenlegi helyzetben tehát úgy fest, hogy a vállalat tisztán piaci alapon való megsegítése, megmentése nem lehetséges.
A Gyulai Húskombinát szempontjából a helyzet azért is kényes, mert termékeikre, a gyulai kolbászra és májasra, valamint a felvágottakra lenne kereslet, ám a forgóeszköz hiánya miatt a termelést nem tudják kellően finanszírozni, így az igényeket sem képesek teljes mértékben kiszolgálni. Ördögi kör. Ráadásul a hazai élelmiszerpiac is rossz képet fest: az elmúlt évek siralmas statisztikái ellenére az idén további 4 százalékos visszaesés várható.
| Igény volna rá A Gyulai Húskombinát az elmúlt évek mindegyikében 5 százalékkal növelte kivitelét. Évi 8500 tonnás késztermék-termelésének 30 százaléka export. Nagy fantázia lenne az orosz, a dél-koreai, az indiai és más keleti piacokban, ám sokszor pénzhiány miatt nem tudott ezen a fronton hatékonyan fellépni a húsfeldolgozó. |
A dolgozók feszültsége
Fotó: MTI
Csak fokozza a helyzetet, hogy nemrégiben munkaügyi harc tört ki az 1868-as alapítású cégnél, mivel az egyeztető tárgyalások közepén, idén februárban – féléves határidővel, augusztusig – a menedzsment felmondta a 2005-től érvényes és többször megújított kollektív szerződést. A felmondás indokaként a rossz külső gazdasági körülményeket nevezte meg Ruck János. Érvelése szerint a vállalat nem tudja biztosítani a munkavállalóknak a munka törvénykönyvében rögzített jogosultságoktól eltérő, egyben a munkáltatóra nagyobb mértékű anyagi terhet hárító juttatásokat.
Mindez a szakszervezet szerint azért sérelmes, mert az elmúlt években több esetben elmaradt a fizetésemelés, de ezeket a kollektív szerződésben garantált jóléti és szociális juttatásokkal, a végkielégítés biztosításával, a törzsgárdatagsággal, valamint némi munkaidő-kedvezménnyel kompenzálta a cég. Most ezek kerültek veszélybe – mondta a narancs.hu tudósítójának Petrusán Györgyné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezete (HDSZ) helyi vezetője, és Kapuvári József, a HDSZ országos elnöke. Egyben arra figyelmeztettek, hogy 2004-ben, a kollektív szerződés felmondása után 400 embert bocsátott el a cég. (Jelenleg a Gyulai Húskombinát 450 dolgozót foglalkoztat, éves árbevétele 8,5 milliárd forint.)
„Az itteni bérek a húsipar felső harmadához tartoznak, az ebédidő-kedvezmény miatt a gazdasági válság közepette csak hét és fél órát dolgoznak az emberek, ráadásul a kormányzat által elvárt bérkompenzációt is végrehajtottuk a cégnél” – mondta a narancs.hu-nak a szakszervezeti vádakra reagálva a vezérigazgató. Emellett nincs köztartozásuk, a hiteleket törlesztik, és partnereik felé nem adósodtak el kezelhetetlen módon. „A helyzet drámai, de megmentésre érdemes” – tette hozzá Ruck.
Értesüléseink szerint a Vidékfejlesztési Minisztériumban most formálódik a teljes hazai élelmiszer-ipari vertikumot érintő új stratégia kidolgozása. Amíg ez nem készül el, addig alapvető érdeke a gyulai cégnek, hogy talpon maradjon.
A hatmillió sertés országa
A húsfeldolgozó fennmaradása állami érdek is lenne, hiszen a kormány elképzelései szerint a jelenlegi 3 milliós sertésállományt a jövőben meg lehetne kétszerezni. Ezzel a megnövelt állománnyal jóval hatékonyabb lehetne a hús- és húskészítmény-termelés Magyarországon. A Gyulai Húskombinát infrastruktúrájára támaszkodva egy zöldmezős beruházásnál olcsóbb, de jelentős technológiai fejlesztést és kapacitásbővítést lehetne végrehajtani – akár több ezer új munkahelyet teremtve Békés megyében.
A honi húsfeldolgozók tulajdonosai közül viszont egyesek – a nevével ellentétben csak középüzemnek számító – Gyulai Húskombinát bedőlésére vagy legalábbis olcsó megvásárlására számítanak. Az elkövetkező idők nagy kérdése, hogy a céget megmenteni vagy veszni hagyó erők lobbija lesz erősebb kormányszinten. Több mint valószínű, hogy az ügyben, ha informálisan is, de Orbán Viktor mondja ki a döntő szót.
