Bár az önkormányzat hivatalos leveleinek fejlécén továbbra is ott büszkélkedik a hangzatos felirat („Vác a Kultúra és a Sport Magyar Városa”), a május 10-ére összehívott rendkívüli testületi ülésen a helyi képviselők olyan 336 milliós költségvetési módosításról döntöttek, amelyben megvonták a korábbi sporttámogatásokat. Azok a művészeti csoportok sem kapják meg a működésükhöz szükséges pénzt, amelyek rendszeresen térítés nélkül lépnek fel a váci rendezvényeken.
A döntés számos csoport, civil szervezet és alapítvány működését alapjaiban veszélyezteti, köztük olyanokét is, mint a városnak évtizedek óta eredményeket hozó, nemzetközileg jegyzett kórus (Vox Humana), vagy az olimpikonokat kinevelő klubok, amelyekből egykor Kammerer Zoltán, Gyulai Zsolt, illetve Hirling Zsolt sportkarrierje is indult. Ezek a szervezetek mostantól a működésükhöz szükséges minimális támogatást sem kapják meg a várostól.
A 336 milliós költség megvonására azért volt szükség, mert a legújabb hitelfelvételhez a városnak – a bank felé – teljesítenie kell azt a feltételt, miszerint nem szerepelhet a költségvetésben olyan összeg, amely nem kötelező települési feladat, és többek között ilyen a kulturális és sportegyesületeknek nyújtott támogatás. (A narancs.hu információi szerint a kórusok, illetve más kulturális tevékenységet végző csoportok működése jelen pillanatban az év végéig tűnik biztosítottnak.)
Nemcsak a kultúra szív
Ezenkívül elmaradnak a korábban halaszthatatlannak ítélt épület- és útfelújítások is. Ez azért érinti különösen érzékenyen az elsősorban a turizmusból élő belvárosi vállalkozókat, mert a város szívében, a mintegy 3000 négyzetméteres mélygarázs feletti építési terület négy éve tartó lezárása gyakorlatilag megfojtotta a belváros vendéglátását és kereskedelmét.
Fotó: Matkovich Ilona
Ez idő alatt a belvárosban több mint harminc üzlet és vendéglátóhely – az el nem készült mélygarázs közelében működő kereskedelmi egységek közel kétharmada – bezárt, és jó néhány önkormányzati bérleményt is visszaadtak a kereskedők a tulajdonosának. Mindezt úgy, hogy 2009 végére elkészült a föld alatti építmény, de a helyi politikai csatározások miatt azóta sem adták át a forgalomnak. (Erről szóló legutóbbi cikkünket lásd itt.)
A beruházás egyébként buktatott már politikust is: az előző két ciklusban a várost irányító Bóth János szocialista polgármester részben a befejezetlen mélygarázs-beruházás miatt veszített a 2010-es önkormányzati választáson. Ellenfele, a KDNP támogatásával függetlenként győztes Fördős Attila kezdettől hangoztatta, hogy a mélygarázs drága, ezért egy új, költségtakarékosabb szerződés aláírását sürgette. Fördős – bár a szocialista polgármester mellett legyőzte fideszes riválisát is – nem tudott többséget szerezni a testületben, így a döntések jó részét nem ő, hanem vesztes ellenfele, a Pető Tibor alpolgármester vezette Fidesz-frakció hozza Vácott. Bár Fördős egyik választási ígérete volt a mélygarázs mielőbbi befejezése, a megváltozott gazdasági viszonyok között eddig nem sikerült ismét beindítani a felszíni munkákat. A két és fél éve elkészült mélygarázs jelenleg is üresen tátong, az autósok, illetve az áruszállítók pedig az időközben sétálóutcává alakított főutcát megközelíteni sem tudják, miközben a nyári Váci Világi Vigalomra érkezők idén júliusban a város szélén kényszerülnek majd parkolni.
Váci bosszúságok
A parkolás visszatérő probléma a városban: a belváros szinte egyetlen nem fizetős utcájában, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola mellett nemrég például megállni tilos táblát helyeztek ki, a városiak megrökönyödésére. (Az utca parkolóhelyeit mostantól munkaidőben és hétvégén is csak a főiskola dolgozói használhatják).
A városházi viszonyokat jól ismerő forrásunk szerint az elmúlt két év városirányítására a vagdalkozás és a kapkodás volt jellemző. Például annak ellenére, hogy a városban evangélikus óvoda, katolikus általános iskola, gimnázium és főiskola is működik, egy villanásnyi időre a városvezetés a baptista egyház fenntartásába akarta adni a váci önkormányzati iskolákat, de a szülők és a többi egyház tiltakozására elvetették az ötletet.
Ezután a testületi többség megszavazta, hogy a váci Bernáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolát szeptembertől a református egyház működtesse, ám ezt a hétszáz szülőből negyvenen sem támogatták.
Gazos utcák, magas fizetések
A korábban jómódú város elszegényedéséhez kétségkívül hozzájárult az iparűzési adóbevételek elmaradása. A helyi és környékbeli munkaerőt felvevő könnyűipari üzemek megszűnését a 90-es évek közepétől követte a hajógyár, a Chinoin, a Forte és legutóbb a Váci Izzót megvásároló General Electric 2700 főt foglalkoztató váci üzemének bezárása. Egyelőre nem sikerült a régiek helyére új cégeket az amúgy kiváló infrastruktúrával rendelkező városba telepíteni, és egyebek mellett ennek következtében Vác a gazdasági válság és a városvezetői tehetetlenség folyományaként az elmúlt két évben 2,5 milliárdos adósságot halmozott fel.
A spórolás kényszere azonban mintha elkerülné a váci városházát. Míg a közterületek gazosak, az épületfelújítások elmaradnak, több belvárosi utca a járhatatlanságig kátyús, és a váci strand öltözőinek állapota miatt a nyitva tartást csak az idei szezonra engedélyezte az ÁNTSZ, addig a helyi Fidesz-csoport Vácott is holdingba szervezte a városgazdálkodási feladatokat. Mint a Vácért Lokálpatrióta Egyesület honlapjáról tudható, jelenleg négy olyan vezetője is van a súlyos anyagi nehézségekkel küszködő Váci Városfejlesztő Kft.-nek, akinek bruttó havi fizetése meghaladja a város polgármesterének díjazását.
