A mezőkövesdi gazdák a felcsúti polgármester és labdarúgó-akadémiai elnök, Mészáros Lőrinc borsodi kötődésének hírével fogadják a Narancsot. Nem arról van szó, hogy a Borsodtól bő kétszáz kilométerre lakó Mészáros család, amely Fejér megye eddig meghirdetett földjeinek egynegyedét birtokolja, Dél-Borsodban is pályázott volna földterületre. Ám a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. két másik cég konzorciumi társaként nemrégiben elnyerte a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNPI) által kiírt közbeszerzési pályázatot a Borsodi Mezőség vizes élőhelyeinek rendbetételére. A programra uniós forrásokból csaknem félmilliárd forintot fordítanak, ebből Mészáros cége közel háromszáz milliós megbízást kapott. Nem tudni, hogy Felcsút polgármestere a jövőben netán épp az ő cége által megújított Borsodi Mezőségen is pályázik-e haszonbérletre, de tény, hogy a Borsodi Mezőség 18 ezer hektárnyi területének zömét csak a revitalizáció után hirdetik meg. Egyvalamivel azonban érdemes számolni annak, aki politikai hátszéllel indul itt a következő földbérleti pályázaton: a feldühödött borsodi gazdatársadalom indulataival.
Csak úgy visszavonták
A Bükki Nemzeti Park tulajdonában lévő, a Borsodi Mezőségbe nyúló, 4300 hektáros területet hat évig potom pénzért bérlő olasz és magyar tulajdonú Mariano Kft.-vel az állam hosszú pereskedés után, 2011-ben szerződést bontott, majd a természetvédelmi oltalom alatt álló földterületek bérleti jogát újból meghirdették. (Lásd: Visszavennék, hogy szétoszthassák, Magyar Narancs, 2011. december 15.) Első körben az érintett gazdálkodókat bevonva próbálták úgy szétosztani a földeket, hogy abból nagyjából mindenkinek jusson, de a pályázati kiírást kurtán-furcsán visszavonta az állam, a gazdák érdekeit szem előtt tartó, velük folyamatosan egyeztető Duska Józsefet, a nemzeti park igazgatóját pedig villámgyorsan menesztették.
| ||
Ángyán József a Borsodi Mezőségről írt jelentésében részletesen beszámol az első pályáztatás visszavonásának, majd a második pályáztatás kiírásának körülményeiről. Eszerint az első előtt a BNPI vezetése egyeztetett a térség érintett 9 településének önkormányzataival, szakmai szervezeteivel és gazdálkodóival, akik amúgy az eredetileg meghirdetésre szánt 4300 hektárnál jóval nagyobb területre tartottak igényt. Eredetileg az egy érdekcsoport által megnyerhető összes terület térmértékét 200 ha-ban maximálták, emellett feltétel volt a helyben lakás, és a már működő gazdaságért is többletpont járt. A Vidékfejlesztési Minisztériumból (VM) akkor senki nem emelt kifogást, ezért is érthetetlen, hogy miért vonták vissza a pályázatot 10 órával a beadási határidő lejárta után. A Fideszből részben az állami földbérletek elosztása miatt kilépett Ángyán szerint már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy egyes pályázók nem felelnek meg a pályázati feltételeknek, például azért, mert a területtől a megengedett 20 km-nél távolabb laktak, és pályázatukban a megengedett 200 hektárnál jóval nagyobb földet igényeltek. 'k voltak azok, akik a feltételek megváltoztatása érdekében intenzív és - mint kiderült - eredményes lobbitevékenységbe kezdtek. Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium földügyi miniszteri megbízottja 2011 szeptemberében egy Lakiteleken megtartott szakmai fórumon a korábban agyondicsért Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet földbérleti pályázatát már negatív példaként említette, és felvetette a pályázat visszavonásának lehetőségét. Az Ángyán-jelentés szerint Szabó volt az, aki néhány napon belül utasítást adott a pályázatok azonnali visszavonására. Miután Duska József, a pályázatot kidolgozó BNPI igazgatója erre nem volt hajlandó, Budapestre rendelték, és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azonnali hatállyal felmentette a hivatalából. Ezek után a BNPI igazgatóhelyettese a pályázatot érdemi indokolás nélkül visszavonta.
Az új pályázat előkészítésével és lebonyolításával miniszteri biztosi felhatalmazással egy személyben és teljes jogkörrel Szabó Csabát bízták meg. A mezőcsáti születésű Szabó Csaba karrierje az első Orbán-kormány idején ívelt fel: 1998-ban az ÁPV Rt. agrárigazgatóságának helyettes vezetői posztját kapta meg, később igazgatósági elnöke lett a Tokaj Kereskedőháznak. Az ott eltöltött időszaka (1999-2002) alatt a társaság tőkeemelés formájában négymilliárd forintos állami segítséget kapott a szőlőfelvásárlásokhoz - a termelők között pedig ott szerepelt az Orbán családhoz köthető Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. is. Szabó ma már a Hortobágyi Nemzeti Park tulajdonában lévő Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. igazgatója.
A Borsodi Mezőségre kiírt, 2012-ben megismételt földbérleti pályázat feltételei, bírálati szempontjai és pontrendszere már jelentősen eltértek az elsőtől. Egyrészt az eredeti - szigorúbb és a helyi közösségek érdekeit érvényesítő - pályázati feltételeket törölték, másrészt a Nemzeti Földalap (NFA) általános földbérleti pályázati feltételeit (például gazdasági társaságoknál a lezárt adóévben több mint 50 százaléknyi mezőgazdasági bevétel, de legalább 2011. június 1. előtti alapítás, 10 százalék pályázati biztosíték befizetése és így tovább) jelentősen felpuhították. Változatlanul és feltűnően nagy pontszámmal szerepeltek viszont azok a bírálati szempontok, amelyek tág teret biztosítottak a bíráló szubjektív megítélésének. Elég itt az üzleti tervre adható 150 pontra gondolni, ami a 380 összes pontszám közel 40 százaléka. Így fordulhatott elő olyan helyzet, hogy két pályázat szóról szóra megegyező gazdálkodási tervezetére az évek óta e szakterületen tevékenykedő vesztes 60 pontot, míg a gazdálkodásba épp, hogy belecsöppent nyertes 120 pontot kapott - ami el is döntötte, melyikük nyer.
| ||
A második pályázati kiírás ezek után "gördülékenyen" zajlott, az eredmény azonban sokkolta a pályázó helyieket. Az eredetileg 54 pályázati egység helyett a második körben már csak 20-ra, 4300 hektár helyett 2718-ra lehetett pályázni. Az elnyerhető földterület több mint fele három pályázóhoz került. További 15 százalékot öt olyan személy nyert, akik nem foglalkoztak mezőgazdasággal (adminisztrátor vagy jogi asszisztens végzettségű műkörömépítő), és volt olyan is, akinek a pályázat idején 10 milliós adótartozása volt. A fennmaradó 33 százalékon 13 gazdálkodó osztozott, de ők is szerencsésnek mondhatók, hiszen a többség egyhektárnyi földhöz sem jutott.
Fura viszonyok
A csalódott gazdák között makacsul tartja magát a nézet, miszerint azok miatt kellett érvényteleníteni a tavalyi pályázatot és újraírni a feltételeket, akik komoly fideszes kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezek a "csókosok" nem juthattak volna ugyanis földhöz a Fidesz választási és kormányprogramjában is megfogalmazott, a helyben élő családi gazdálkodókat preferáló feltételrendszerben - vagy nem annyihoz, mint amennyit szerettek volna. Arról is beszélnek, hogy a 4300 hektáros bérletét elvesztő Mariano Kft. strómanokon keresztül így jutott hozzá korábbi földjei egy részéhez. A Mezőnagymihályon élő olasz Alberti Massimiliano és felesége cége az eredeti szerződés szerint 1995-ben húszéves időtartamra kapta meg a területet a Bükki Nemzeti Parktól a piaci ár töredékéért. A korábban 30 embert alkalmazó Mariano Kft. pervesztése sok mezőnagymihályinak munkanélküliséget hozott, ugyanakkor a munkájukat vesztett családok földhöz juthattak volna a kedvezményes földbérlet megszerzésével. A helyiek szerint Tállai András, Mezőkövesd volt polgármestere, a Belügyminisztérium államtitkára jó kapcsolatban áll Alberti Massimilianóval, mindenesetre együtt támogatják a helyi futballt. Az államtitkár másik futballkapcsolata, Hagyacki József 434 hektárt nyert magánszemélyként és a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó Puszta Agro 2010 Kft. nevű cégével. A család gazdaságának területe az újonnan elnyert állami földbérlettel együtt 764 hektárra nőtt. A Mezőkövesden élő Hagyacki több mint tíz éve Tállai Andrással közösen elnökli a Mezőkövesdi Zsóry Sportegyesületet.
A 465 hektárt elnyert geleji Demeter Péter a Geter Farm Kft. tulajdonosa, akinek felesége, Demeterné Nyeste Erzsébet Gelej polgármestere. A céget 2012 januárjában, néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt alapították. Nem tudni, befolyásolta-e a pályáztatás eredményét, hogy Demeterné Tállai András államtitkár feleségének az unokatestvére. Ami tudható, hogy az eddig 160 hektáron gazdálkodó család birtoka 625 hektárra nőtt. A megkérdezett gazdák egy másik pályázót, Bogárdi Ferencet is kapcsolatba hozták Tállai államtitkárral. Bogárdi magánszemélyként és Böllérudvar Kft. nevű cégével 300 hektárt nyert el: ő könyvelőként és könyvvizsgálóként korábban bedolgozott a Tállai András és felesége által működtetett könyvelői irodába.
A legnagyobb meglepetést a négy híján félezer hektárt elnyert Kanyok Attila személye okozta. Kanyok 2010-ben a Fidesz számára vereséget hozó tiszaújvárosi választás polgármesterjelöltje volt, a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnökének, a szintén tiszaújvárosi illetőségű Mengyi Rolandnak közvetlen munkatársa és 2010-es kampányának frontembere volt. Kanyok cége, a Start 2003 Bt. az első pályázati fordulóban 400 ha földterületet igényelt, a második fordulóban ennél száz hektárral többet kapott.
Felkerestük a cég mezőcsáti, Szent István út 48. szám alatti székhelyét. A lelakatolt, düledező családi ház ablakait kartonpapírral sötétítették el, az udvaron méteres gaz. A szomszédok elmondása szerint Kanyok egy mezőcsáti gazdától, Csorba Györgytől, a BAZ megyei Agrárkamara alelnökétől bérli az épületet. "A szociálpedagógus végzettségű Kanyok Attilának egyébként semmiféle gazdálkodási tapasztalata sincs. A nyilvános céginformációk szerint 80 ezer Ft törzstőkéjű, vélhetően korábban 'alvó' (eredménykimutatása 2010-ben és 2011-ben egyaránt 0 Ft) nyertes cég, a Start 2003 Bt. beltagja Kanyok Attila (75 E Ft), kültagja pedig Kavalec Anita Eszter, Mályi alpolgármestere (5 E Ft). A cég székhelyét 2012 januárjában - néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt - helyezte át Oszlárról Mezőcsátra, ezzel egy időben korábbi áruszállítási, közúti fuvarozási főtevékenységét "egyéb szarvasmarha-tenyésztésre" változtatta - írja jelentésében Ángyán József. Hozzáteszi: Kanyok Attila tavaly szeptemberben a Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítványtól is bérbe vett százhúsz hektárnyi - Sajópüspökitől (szlovák határ) Négyesig (Tisza-tó, távolság 122 km) 8 faluban 27 kisebb, így gazdálkodásra alig, ám a területalapú támogatások felvételére annál inkább alkalmas - területet. A haszonbérleti szerződést néhány nappal azelőtt írták alá, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium visszavonta a mezőségi földekre első alkalommal kiírt pályázatot. A véletlen szerencse vagy valami "felsőbb akarat" mégis úgy hozta, hogy Kanyok most már 613 hektár területen gazdálkodhat.
Természetesen megkérdeztük a környék egyik legbefolyásosabb emberének tartott Tállai Andrást is, hogy a fenti állítások közül van-e olyan, amelyik szerinte megfelel a valóságnak. A Belügyminisztérium sajtófőosztályától az alábbi válaszokat kaptuk. "Államtitkár úr nem tud a pályázatok visszavonásáról, utólag értesült róla." Azon kérdésünkre, elképzelhető-e, hogy a földeket a Mariano Kft. részére vásárolták vissza strómanok, és hogy Tállai András valóban baráti viszonyt ápol-e Alberti Massimilianóval, az alábbi választ kaptuk: "Az állítások nem helytállóak. A cég tulajdonosát ismeri Államtitkár úr, de nem áll vele kapcsolatban", illetve "Alberti Massimiliano semmilyen formában nem támogatta Államtitkár urat a 2010-es választási kampányban". Végül azt is megtudtuk, hogy Tállai András államtitkárnak nem volt tudomása arról, hogy a tiszaújvárosi Kanyok Attila az eredetileg igényeltnél száz hektárral több földet nyert.
Gőgös Zoltán szocialista országgyűlési képviselő, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke szerint megdöbbentő, hogy a helyi gazdákkal szemben olyanok jutottak földhöz, akik korábban nem foglalkoztak mezőgazdasággal, és vélhetően most sem ők használják a földet, hanem mondjuk kiadják legelőnek annak a gazdának, aki korábban is ott legeltetett.
Legendák
"Ha valaki fiktív dolgokat írt az üzleti tervbe, és azt nem teljesíti, akkor olyan gazdát szorított ki a pályázatból, aki reális üzleti tervet adott meg" - magyarázza Gőgös, aki szerint egyetlen módon állhat helyre az igazság: ha az álgazdákról bebizonyosodik, hogy nem teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségüket. Gőgös a mezőgazdasági bizottság alelnökeként kiemelten vizsgálja Kanyok Attila esetét, hiszen, mint mondta, Kanyok nem vásárolt állatokat, az előírt 250 hízómarhát feltehetően Taskó Józseftől, a BAZ Megyei Agrárkamara elnökétől bérli. "Ezért kerestem hiába Kanyok földjein állatot - mert nincsen. Egy év után azonban igazolnia kell, hogy a 496 hektárra 250 darab nagyállategysége van. Amennyiben az NFA, illetve a VM erre kijelölt szervei megállapítják, hogy nem teljesített, akkor vissza lehet vonni tőle a földbérletet." Gőgös Zoltán ebben az ügyben már feljelentést tett okirat-hamisítás és csalás ügyében. "Úgy gondolom, hogy ennek a földpályázatnak nem az volt a célja, hogy meglévő állatállomány cseréljen gazdát, hanem hogy állami földön több legyen az állat. Attól egy darabbal nem lett több állat, ha Kanyok Attila 250 hízómarhát papíron átvesz valakitől az ellenőrzés idejére. Elég nagy legendákat mesélnek az ellenőrzésekről, hogy olyankor teherautóval odaviszik az állatot, és kihajtják, utána felrakják, és visszaviszik oda, ahonnan hozták" - tette hozzá.
A Narancsnak előbb készségesen nyilatkozó, majd később neve elhallgatását kérő mezőcsáti gazda azzal magyarázza "gyávaságát", hogy "egy buta elszólás miatt nem szeretné eleve kizárni magát a 2014-re beígért igazi nagy földosztásból, ha egyáltalán lesz ilyen". A "Mariano-birtokra", amelyért a cég olykor évente 800 milliós támogatást kapott, egészen mostanáig a szocialisták mutyijaként tekintettek - most azonban kiderült, hogy "jobboldali érdekeltségek is bejátszanak". A kétgyermekes gazda 24 hízóállatnak pályázott legelőre, de nemhogy az általa eddig használt és most megpályázott területet nem nyerte meg, hanem egyetlen hektárnyi földet sem. Most a többi, föld és jövőkép nélkül maradt állattartó társával az "új pártközeli gazdáktól" kénytelen legelőt bérelni, legalább a beígért következő földbérleti pályázat kiírásáig.
