Luxuskastély Lázár Jánosék földjei közt: újabb furcsaságokra bukkantunk

  • Magyar Krisztián
  • 2018. február 17.

Kis-Magyarország

Csak a véletlen műve lehet, hogy a kastély építői Lázár Jánosné földjét is körbekerítették!

A közelmúltban több cikkünkben is foglalkoztunk egy rejtélyes luxuskastéllyal, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban található. A helyiek elmondásain túl több jel is utal arra, hogy Lázár Jánosnak nagyon ismerős lehet az ingatlan.

A Nagyréti Vendégházként elkeresztelt vadászkastélyról készített, közel egy hete bemutatott légi felvételeink óta a batidai ingatlannal kapcsolatban újabb furcsaságokra bukkantunk. Mielőtt ezekre rátérnénk, nézzük meg a legfontosabb részleteket arról, miért is olyan gyanús a Hódmezővásárhelytől néhány kilométerre található kastély ügye:

– a kastélyt egy Kulik Jenő nevű helyi ügyvéd építette, aki jól ismeri Lázár Jánost, hiszen dolgozott vele a hódmezővásárhelyi önkormányzatban, jogi tanácsokat is adott Lázárnak, később pedig a Miniszterelnökség is szerződött Kulikkal

false

 

– a hódmezővásárhelyi önkormányzat építési szabályzatot módosított, amely után kiemelt besorolású lett a kastélyépítés, holott ennek komolyabb városrendezési indokai nem igazán voltak, de legalább így Kuli Jenő mentesült néhány korlátozás alól

– helyi forrásaink szerint Kulik Jenő nem áll olyan jól anyagilag, hogy saját zsebből finanszírozzon egy ilyen, minimum több száz milliós beruházást, és nem is áll nagy vadász hírében, ellentétben Lázár Jánossal

– az impozáns vadászház és a hozzá tartozó melléképületek körül Lázár János és családjának földjei találhatók (ezek együtt valamivel több mint 40 hektárt tesznek ki), a kastélyt is úgy lehet megközelíteni, ha ezek egy részén áthajtanak az oda érkezők

– Lázárék a földjeik közül többet szinte napra pontosan akkor vásárolták, amikor Kuliké lett a mostani kastély területe.

A kastélyhoz vezető közútról nyílik egy hatalmas kapu, amelyen keresztül csak az hajthat rá egy magánútra, akit az ott tartózkodó biztonsági őr beenged. Ez az út elvisz egy másik kapuhoz, amelyen belépve már a kastély területén találja magát a látogató. A hivatalos, általunk beszerzett földhivatali térképen is látható, hogy az épület egy alig több mint 3 ezer négyzetméteres ingatlanon fekszik, ezt vette meg Kulik Jenő ügyvéd, majd később apportálta egy frissen alapított cégbe, amelyben egy ideje már van két tulajdonostársa. Ez a 3 ezer négyzetméteres terület annak az 1,8 hektáros földterületnek a közepén található, amely papíron a miniszter édesanyjáé, így mindenképp át kell hajtani Lázár Jánosné földjén, ha valaki be akar lépni a kastélyba.

De ami ennél is furcsább, a légi felvételek szerint a tulajdonosok Lázárné földjét úgy kezelik, mintha az az épületekhez tartozna, holott a tulajdoni lapon látható, ahhoz elvileg nincs közük Kulikéknak vagy annak, aki a kastély valódi haszonélvezője.

false

Ahogy a lenti képen is mutatjuk: nagyjából az általunk pirossal jelzett terület Lázár János édesanyjáé, a kékkel pedig mutatjuk, melyik azé a cégé, amelynek tulajdonosa harmadmagával együtt Kulik Jenő. Feltűnő, hogy Lázárné földjén is ugyanúgy parkosítanak, és a kerítés nem külön a kastélyt, hanem a teljes területet határolja. Az is feltűnő, hogy a fenti bejárat mellett, de még a kerítésen kívül eső néhány parkolóhely is Lázárné földjére épült úgy, hogy azok gyaníthatóan a kastély látogatói számára készültek.

false

 

Egyébként a miniszter édesanyja pontosan egy nappal később lett tulajdonosa a földterületnek, mint ahogy a sajátját megvásárolta Kulik Jenő. Nehéz racionális érvet találni arra, valaki miért vesz meg egy olyan földet, amelyet gyakorlatilag alig tud hasznosítani, mert annak közepén egy másik tulajdonos építeni akar egy hatalmas kastélyt. Persze, papírok és megdönthetetlen bizonyítékok továbbra sincsenek azzal kapcsolatban, hogy Lázár Jánosnak hivatalosan mi köze van az épülethez, aki kedden az RTL Klubnak azt mondta, nem ő a tulajdonos. A miniszter – ironizálva – azt is megjegyezte: jelenleg két lehetősége van, vagy az erdőt adja el, vagy a vállalkozás részvényeiből próbál meg vásárolni, mérlegelni fogja mindkét lehetőséget.

Légi felvételeken mutatjuk a titokzatos luxuskastélyt, amely Lázár Jánosék földjei között épült

Persze, az egészhez semmi köze sincs a miniszternek. Szerényen csak Nagyréti Vendégház nak hívják azt az impozáns vadászkastélyt, amelyet a közelmúltban építettek a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilág szélén. A hatalmas luxusingatlanról a környéken sokan úgy tartják, hogy ahhoz köze lehet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.