Meghiúsult Hóman-szobor: a bukta után az IM nem kéri vissza a kiutalt 15 millió forintot

  • Magyar Krisztián
  • 2016. január 29.

Kis-Magyarország

Noha a tiltakozások hatására Székesfehérváron nem kap szobrot Hóman Bálint, a projektgazda alapítványnak nem kell visszaadnia a 15 millió forintot. Íme, a miniszter levele!

Még hetekkel ezelőtt próbálta meg a magyarnarancs.hu megtudni az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy mi lesz azzal a 15 millió forinttal, amelyet korábban a Hóman Bálint Kulturális Alapítványnak utaltak át azért, hogy elkészülhessen az egykori kultuszminiszter születésének 130. évfordulójára tervezett köztéri szobor a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumhoz közeli területre.

A minisztériumtól a válaszadási határidő lejárta után sem kaptunk semmilyen érdemi információt, miközben a napokban még az Egyesült Államok elnöke is jól odaszúrt egyet Orbánéknak Hóman-ügyben. (Barack Obama a nemzetközi holokauszt-emléknapon a washingtoni izraeli nagykövetségen mondott beszédében kitért arra: „amikor egy második világháborús antiszemita vezető szobrának felállítását tervezték Magyarországon, mi vezettük a rohamot az ország kormányának meggyőzésében, hogy forduljon vissza ezen az úton”.) Az amerikai nyomásgyakorláson kívül a tavalyi év utolsó harmadában jelentős civil és politikai tiltakozás is indult azért, hogy a zsidótörvényeket megszavazó Hóman Bálintnak ne legyen szobra Székesfehérváron, decemberben a város polgármestere az „ország és a város érdekeit szem előtt tartva” arra kérte a szobor felállítását kitaláló alapítványt, hogy szándékukat újra gondolják át. Végül a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány kihátrált, és a fehérvári képviselő-testület decemberben visszavonta azt a korábban hozott határozatát, amely szerint kétmillió forinttal támogatja a város a szobor elkészítését.

A botrány decemberi lezárását követően nyitva maradt a kérdés, hogy mi is lett azzal a 15 millió forinttal, amelyet az Igazságügyi Minisztérium még tavaly utalt át a Hóman Bálint Kulturális Alapítványnak azért, hogy ebből készíttessék el a szobrot. Földi Judit, a Demokratikus Koalíció székesfehérvári képviselője birtokában van egy dokumentum – tudta meg a magyarnarancs.hu –, amely szerint az alapítványnál maradt a pénz annak ellenére, hogy az eredetileg tervezett helyszínen végül nem állíthatták fel a szobrot. Trócsányi László igazságügyi miniszter Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére azt közölte: „a támogatási szerződésben nem volt feltétel a szoborállítás teljesülése, így jogszerűen a támogatást visszakövetelni nem lehet”. Az alapítvány kuratóriumi elnöke december közepén közadakozást hirdetett, és azt is közölte, nem mondanak le a szoborállításról. Úgy tűnik, a minisztérium csak akkor látja majd az adófizetők 15 millióját, ha a Hóman Bálint Kulturális Alapítványhoz befolyik elég magánadomány, hiszen az igazságügyi miniszter azt közölte: az alapítvány arról tájékoztatta a tárcát, hogy a közadakozásból befolyó összegből fizethetik vissza az állami támogatást.

Trócsányi László levele:

false




Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.