Eldőlt, hogy melyik városokban indulhatnak el az ún. közösségi főiskolai képzések. Az Oktatási Hivatal arról tájékoztatta a magyarnarancs.hu-t, hogy a „közösségi felsőoktatási képzési központok nyilvántartásba vételéről és működésének engedélyezéséről szóló határozatokat az Oktatási Hivatal kiadmányozta, ezek alapján az alábbi KFKK-s képzéseket regisztráltuk (felsőoktatási intézmény, képzés, KFKK települése):
1. BGE: nemzetközi gazdálkodás felsőoktatási szakképzés (Hatvan)
2. BME: villamosmérnöki alapképzés (Hatvan)
3. D(ebreceni) E(gyetem):
a. mezőgazdasági mérnöki alapképzés (Kisvárda)
b. turizmus-vendéglátás alapképzés (Kisvárda)
4. GDF:
a. gazdálkodási és menedzsment alapképzés (Siófok)
b. mérnökinformatikus alapképzés (Siófok)
c. gazdaságinformatikus alapképzés (Siófok)
d. gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzés (Siófok)
e. mérnökinformatikus felsőoktatási szakképzés (Siófok)
5. WSUF:
a. kereskedelem és marketing alapképzés (Sümeg)
b. gazdálkodási és menedzsment alapképzés (Sümeg)”
Ezenkívül még azt írták, hogy „a közösségi felsőoktatási képzési központok intézményi székhelyen kívül, a működési engedélyük szerinti képzési területen és hallgatói létszámmal működő szervezetek, amelyek felsőoktatási intézménnyel (illetve intézményekkel) kötött megállapodás alapján, a felsőoktatási intézmények által biztosított képzések működtetéséhez szolgáltatják az oktatás tárgyi, ingatlanhasználati feltételeit a helyi társadalom, helyi gazdaság igényei alapján; Ez alapján a közösségi felsőoktatási képzési központban képzést folytatni csak felsőoktatási intézmény tud, a közösségi felsőoktatási képzési központ ennek megfelelően a képzés helyszíne”.
Decemberi cikkünkben azt írtuk a „közösségi főiskolákról”: egy ilyen szervezet egyébként „a felsőoktatási intézmények által biztosított képzések működtetéséhez szolgáltat helyszínt és egyéb infrastruktúrát a helyi társadalom, helyi gazdaság igényei alapján. A központok fenntartói a helyi felsőoktatás megteremtésében elkötelezett helyi szereplők lehetnek – általában önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, esetleg egyházak. Egy-egy központ képzési profiljának kialakításában több felsőoktatási intézmény is részt vehet”. A minisztérium leszögezte, hogy ezek a központok nem minősülnek felsőoktatási szervezetnek, meglévő egyetemek, főiskolák telepíthetik ide akkreditált képzéseiket. Diploma tehát nincs, viszont minőségi OKJ-s vagy egyéb képzések lehetnek. „A szakképzettséget adó képzések mellett a nem iskolarendszerű képzések, tanfolyamok hasonlóképpen fontosak: szakmai továbbképzések, készségfejlesztő tréningek, nyelvtanulási lehetőségek szintén lényeges elemei lehetnek egy sikeres, közösségi felsőoktatási képzési központ profiljának.”
Volt olyan szervezet, amely kritikával illette a koncepciót. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) szakvéleményében azt írta: „Nem értünk egyet azzal, hogy a felsőoktatási intézmények székhelyükön és telephelyeiken kívül, »közösségi felsőoktatási képzési központban« is képzéseket folytathassanak. Egy ilyen változtatás a felsőoktatás minőségét tekintve még a (korábban megszüntetett) székhelyen kívüli képzéseknél is rosszabb megoldást jelentene, s országszerte »sufniegyetemek« kialakulásához vezetne”, mindez „a felsőoktatás átláthatóságának romlását, a hallgatói-felhasználói tájékozódás és tisztánlátás megnehezítését jelentené”. A képzés „minősége szempontjából kifejezetten aggasztónak tartjuk az intercity-professzorok, utazó oktatók számának ennek kapcsán várható emelkedését”. A MAB a „közösségi felsőoktatási képzési központ tervezetbeli értelmezés szerinti esetleges kodifikálását a leghatározottabban ellenzi”.
