„Nagyon jó volt eddig ságvárisnak lenni. Összetartozunk. Azt sem tudtam, ki is volt valójában iskolánk névadója – meséli egy 11.-es diák –, de most, hogy van ez a balhé, utánanéztem. A vége pedig az lett, hogy most így még jobban ragaszkodom a gimi névadójához, mint eddig.” (Ságvári Endre életéről korábbi cikkünk itt olvasható.)
| ||
A Ságvári Gimnázium körüli vita csütörtökön lángolt fel ismét. Ennek előzményeként a szegedi országgyűlési képviselő, a szocialista Szabó Sándor kérdést intézett Kövér Lászlóhoz a témában, amelyre választ Rétvári Bencétől kapott. Szabó az iskola átnevezésének indokait firtatta, miközben felhívta a címzett Kövér László figyelmét azokra a joghézagokra, amelyek miatt semmiféle jogsértést nem követ el az intézmény az MTA javaslata szerint nem kívánatos név viselésével. (A jogi kérdésekről hamarosan bővebben is szót ejtünk.) Rétvári, aki az EMMI parlamenti államtitkára válaszában ismét kitér arra, hogy értelmezése szerint jogsértő a Ságvári név viselése. „Neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, így közterület elnevezésére nem ajánljuk, mivel értelmezésünk szerint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése alapján XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartáshoz kapcsolható” – írta. Ezért Rétvári az átnevezést javasolta. Az államtitkár közölte: a gimnázium új névadóját a helyi közösség szempontjaira tekintettel találják meg.
Azt már többen az újra fellángoló vita elején megjósolták, hogy a felülről jött parancs ellenállást fog kiváltania diákokban és a „Ságvári-szimpatizánsokban” is. „Csak olaj a tűzre a központi akarat erőltetése, a törvénysértés hangsúlyozása” – vélekedett a magyarnarancs.hu-nak egy neve elhallgatását kérő, Ságváriban oktató pedagógus. „Látszik, hogy pont az ellenkezőjét érik el az utasításos hangnemmel. Aki annyira nem ragaszkodott volna, most biztos ellenállóvá válik.”
| Nyíri Kristóf reakciója Rétvári levelére reagált tegnap Nyíri Kristóf filozófus, egyetemi tanár. Az MTA rendes tagja levelet írt a Filozófiai és Történettudományok Osztálya tagjainak, és ezt a Facebookon is közzétette. Ez így szól: Tisztelt Osztályelnök Úr! A mai hírekben hallom, hogy Rétvári Bence államtitkár a szegedi Ságvári Endre Gimnázium átnevezését szorgalmazva „az MTA állásfoglalására” hivatkozik, miszerint Ságvári Endre neve „a kommunista 20. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartásához kapcsolható”. Feltételezem, hogy a hivatkozott állásfoglalás nem más, mint az MTA korábbi elnöksége alatt született, nagyon sokunk által már akkor is vitatott utcanévlistázás. Úgy érzem, nem elfogadható, hogy a jelenlegi szégyenletes kezdeményezés ismét az MTA – valamennyire még mindig meglévő – tekintélyével takarózzon. Javaslom, hogy az MTA II. Osztály márc. 26-i soros ülése ilyen értelemben foglaljon állást. Tisztelettel, Nyíri Kristóf, |
Több, az iskolában hosszú éveket eltöltött, ma jogászként praktizáló egykori diák szerint ugyanakkor a Rétvári államtitkár által hivatkozott törvények egyike sem vonatkozik olyan intézményre, amelyeket felsőoktatási intézmények tartanak fent. A 2011.évi CLXXXIX törvény ugyanis az önkormányzati intézményekre vonatkozik, a 2012-es módosító a cégek, sajtótermékek, alapítványok számára teszi kötelezővé a név megváltoztatását.
Ráadásul – vélik egykori ságvárisok – az MTA pusztán ajánlásokat fogalmazott meg, nem pedig tiltásokat. A magyarnarancs.hu is megkereste csütörtökön a parlamenti államtitkárt azzal, hogy a hivatkozott törvény pontosan mely paragrafusai vonatkoznak az egyetemi intézményekre, Rétvári sajtóosztályától csupán az említett törvény ismertetését kaptuk válaszként.
Egységbe kovácsolt
Szegeden a diákokat összekovácsolja a közös ügy. Több helyről hallottuk, hogy még az ellenlábas középiskolák tanulói is „ságvárisok” lettek, átmenetileg, szolidaritásból. „Pedig eddig inkább rivalizáltam velük” – így egyikük.
| ||
Sok olyan diák van, akinek a szülei is idejártak, sőt, itt ismerkedtek meg. A legtöbben nem is négy, hanem 12 éven át voltak ságvárisok, mivel általános iskolája is van az egyetemnek. Novemberenként rendezik a Ságvárizmus Éjszakáját, ahova rendre visszatérnek a már régen végzett diákok is, a mostaniak sokszor az egykori ságváris szüleikkel érkeznek. „Ságvárisnak lenni felér egy jó referenciával. Akármerre visz az utam, pályakezdőként ajtók nyílnak meg előttünk” – mondja az egyik harmadikos, akinek testvérei is itt végeztek, az ő tapasztalataikat osztja meg.
Két diáklány pedig arról számol be a név megtartásáért létrehozott közösségi oldalon, hogy egy boltban összeverődve, idegenekkel szóba elegyedve is ez volt a téma, ötből négyen az antifasiszta Ságvárira emlékeztek, az ötödik, bár kommunistának tartja Ságvárit, mégsem támogatja a névváltást. Egy kommunikációs cég, a Beszédírók Kft hivatalos blogjában érvel a név megtartása mellett, szerintük a brandet több évtized alatt építette fel az iskola közössége, azt nem lehet egy tollvonással átfesteni. Az új nevet újra be kellene vezetni a „piacra”. Azt írják: ez olyan, mintha egy sportmárkát új néven lehetne megvásárolni, mondjuk, ki akar Adidas helyett kökörcsint venni?
Félnek egy lex Ságváritól
A rendszerváltás előtt, 1956 őszén három héten át Hunyadi nevét viselte az egyetemi intézmény, ám a névváltoztatás nem vált hivatalossá, csupán egy, az átnevezésről szóló újságcikk nyomán kapott szárnyra az új név, így rövid idő alatt ismét visszatértek a megszokott Ságvárihoz. A 90-es években újra terítékre került, hogy új nevet keresnek, de ismét megfeneklett a kísérlet. A 2011-es törvény elfogadása után újult meg a vita. Ekkor Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora állt elő egy kompromisszumos javaslattal: „Legyen Ságvári, Endre nélkül”.
Ekkor persze rövidesen az is kiderült, hogy van egy apró kis joghézag, ami kibúvót enged a gyakorló iskolák számára, ám ezt az érintettek nem szívesen hangoztatták arra gondolván, hogy megúszhatják a névváltást, ezért nem tárták nyilvánosság elé, attól tartottak, hogy a regnáló kormánynak csak napokba telik egy Lex Ságvárit tető alá hozniuk. Ezért beszélték le egykori tanítványukat, aki egy weboldalt is létrehozott a jogi „háttértelenség” alátámasztására, hogy egyelőre ne élesítse az internetes oldalt. Most, hogy egy hónappal ezelőtt egy jobbikos parlamenti képviselő ismét bedobta a köztudatba a Ságvári ügyet, már elérhető Solymosi Tamás oldala, mivel úgy gondolta, hogy már nincs mit veszíteni, semmit nem nyernek a joghézag homályban tartásával. Itt minden vonatkozó jogszabály fellelhető, amely kapcsolatban áll az önkényuralmi jelképek tilalmával, valamint a szóban forgó intézmények működésével kapcsolatban.
Mellette, ellene
A lavinát az idén Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője felszólalásával indította el. Ő kezdeményezte először a Ságvári átnevezését, a kormány ezúttal a Jobbik nyomában szalad.
Szabó Gábor, a SZTE rektora, korábban azt javasolta, hogy az iskola neve legyen Ságvári, Endre nélkül. Februárban, a vita hevében az egyetem első embere kiadott egy közleményt, amelyben röviden arról ír, hogy egyeztetés van folyamatban a SZTE és az EMMI államtitkársága között, mivel – a rektor álláspontja szerint – a 2014-ben elfogadott Felsőoktatási Törvény ugyan a miniszter kezébe adja a névváltoztatásról való döntés jogát, ám az egyetem által fenntartott oktatási intézmények egyúttal a Köznevelési Törvény hatálya alá is tartoznak, amely viszont úgy rendelkezik, hogy a névváltoztatásról ki kell kérni a diákok, a szülői és a tanári testületek véleményét is, ezt figyelembe véve kell a miniszternek meghoznia a döntést. Információink szerint ugyanakkor 2013 – ban már volt egy nem hivatalos „teszt” az iskolákban, amelyből az derült ki, hogy a túlnyomó többség tovább kívánja viselni az intézmény nevét.
A rektor februári közleménye szerint a két törvény eljárásrendje nincs pontosan kidolgozva, összefésülve, ezért van szükség az egyeztetésre. Többen a diákok és a tanárok közül pedig úgy gondolják, hogy ez a vita már nem is arról szól, hogy mi legyen az intézmény neve, hanem arról, hogy központilag döntenek a névviselésről, vagy dönthetnek erről azok, akik „viselik”.
„Nem kezdeményezheti a név megváltoztatását az SZTE” – írta Rétvári és Szabó levélváltására reagálva az SZTE rektora csütörtök esti közleményében. Az előbbit azzal indokolta Szabó Gábor, hogy ellenkező esetben sérülne az Emmi miniszterének a felsőoktatási törvényben foglalt jogköre. Azt az álláspontját az SZTE rektora fenntartja, hogy a felsőoktatási és a köznevelési törvény eljárási rendje nincs teljesen tisztázva a névváltoztatást illetően. Csakhogy Palkovics László államtitkár, akivel a rektor egyeztet a szóban forgó ügyben, biztosította a rektort arról, hogy jogszabály-módosítással tiszta helyzetet fognak teremteni.
Erre „bőven” van idő, mert a Ságvári nevet a szeptemberi tanév elejére kellene megváltoztatni. Arról, hogy erről nyitnak-e vitát, vagy sem, nem szól a közlemény.
