Szúnyogmutyi: nagyon megszerették Orbánék az utolsó KISZ-titkár cégét

  • Szlavkovits Rita
  • 2014. augusztus 5.

Kis-Magyarország

Pedig 2007-ben a Magyar Nemzet még piszkálta a dúsgazdag Nagy Imre minisztériumi szerepvállalását, míg egy évvel később a túl drágának vélt szúnyogirtást rótták fel a Nagy-cégnek. Aztán fordult a kocka: idén már 1,5 milliárdos állami tenderbe vonták be a cégét.

Verseny nélkül, mindössze négy nap alatt jutott másfél milliárdos állami megrendeléshez az a konzorcium, amelynek a Corax-Bioner Zrt. is tagja – mi írtunk először az állami szúnyogmutyiról pár hete. Mindennek azért volt jelentősége, mert a céget ügyvédként épp az a Bakondi György képviselte, aki az említett tendert lebonyolító katasztrófavédelem vezetője. Bakondi egyébként a Darázs Ügyvédi Irodán keresztül nyújtott jogi segítséget a Coraxnak.

A kormányszóvivő és Bakondi György bejelenti

A kormányszóvivő és Bakondi György bejelenti

Fotó: MTI

Ez az ügyvédi iroda azért is érdekes Bakondi esetében, mert – ahogy erről évekkel ezelőtt több cikk is született, különös tekintettel a Békés megyei szálra – a Darázs több szálon kötődött az UD Zrt.-hez, ahol Bakondi

Nyertesek

Június 19-én jelentették be, hogy idén az állami költségvetésből 1,5 milliárd forint jut szúnyogirtásra, amelyet meghívásos tenderen a szegedi SZEMP Air Légiszolgáltató Kft., a békési Rovért Rovar- és Rágcsálóirtó Kft. és a budapesti Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt. által alkotott konzorcium nyert el.

felügyelőbizottsági tag volt 2005 és 2010 között.

Később arra is megkaptuk a hivatalos választ, hogy miért kellett a sietség, és miért nem írtak ki nyílt pályázatot: sürgősségi eset ugyanis a közbeszerzési törvény szerint akkor áll elő, ha „a nyílt vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók”. A katasztrófavédelem erre hivatkozott, mivel a „2013. évi enyhe tél, illetve a 2014. év májusában esett csapadékmennyiség következtében a vízzel borított területeken a csípőszúnyogok számára optimális tenyészőhelyek jöttek létre”. Az érvelésből tehát az derült ki, hogy a kormány júniusban jött rá, hogy enyhe telünk volt.

Támad a Magyar Nemzet

Ezek után egy kicsit jobban körbenéztünk a Corax-Bioner háza táján. A cégadatbázisból az derül ki, hogy a Corax többségi részvényese a Pólus Plusz Befektetési Kft., amelynek egyik tulajdonosa Nagy Imre (a másik pedig a felesége, Trapp Andrea), miközben Nagy tagja a Corax igazgatótanácsának is.

Nagy az utolsó KISZ-titkár volt. „1989. április 22-én feloszlott az MSZMP ifjúsági szervezete, a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Másnap Nagy Imre addigi első titkár legyőzte Gyurcsányt, és az utódszervezet elnöke lett” – írta pár hónapja a 444.hu.

Még 2007-ben azt írta a Magyar Nemzet, hogy „Nagy Imre, az utolsó KISZ-vezér lett nemrég a Honvédelmi Minisztérium (HM) legnagyobb cége, a több száz millió forintos részvényvagyonnal rendelkező HM EI Zrt. igazgatósági elnöke. A volt első titkár 1988–89-ben vezényelhette le a KISZ megszűnését, Gyurcsány Ferenc egyik belső ellenfeleként a kommunista ifjúsági szervezetben. Nagyból később a KISZ-utódszervezet, a Demisz első embere lett, majd ennek elhalása után a Caola háztartási vegyipari vállalat vezérigazgatói posztját foglalta el. A céget névleges összegért privatizálták a rendszerváltozás után.”

Egy évvel később szintén a Magyar Nemzet írta azt, hogyráfizetnek az önkormányzatok és a Magyar Turizmus Zrt. a szúnyogirtásra, mert az ország nagy részén évek óta a KISZ KB utolsó főnökének, Nagy Imrének a cége végzi a kártevők gyérítését – a konkurens cégeknél jóval drágábban”. Az akkor még ellenzékből tüzelő napilap szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a „fazonra szabott pályázati kiírások „miatt több alkalommal megbüntette az önkormányzati szövetségeket, ám az ismételt pályázatokon mégiscsak Nagy cége nyerte rendre a zsíros megrendeléseket. A nagyjából 500 ezer hektárnyi területen végzett szúnyogirtás egy rivális cég szerint 4-5 milliárd forintos piacot jelent.”

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

Jelenleg a Corax szélesebb körből meríti munkáit: legnagyobb üzletáguk a szerves szennyeződésű talajok tisztítása, szennyvíz és egyéb hulladék bioremediációs tisztítása és kezelése, gyártanak növényvédő szereket, és biotechnológiai fejlesztéseik eredményeképpen enzim- és baktériumkészítményeket állítanak elő a mezőgazdaság, környezetvédelem számára. (2007-ben biogázüzemet is építettek volna egy NKHT-től nyert pénzen, de konzorciumi partnerük adócsalás vádjával kényszerült bíróság elé állni, tavaly nyáron a Szegedi Ítélőtábla többéves börtönre ítélte azt a makói vállalkozót, akivel a Corax a terveit szövögette.)

Hasonló eset?

Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.

Ettől függetlenül sikeres a cég, honlapján például felsorolja, milyen pályázatokat nyert az utóbbi években: 2009–2011 között összesen közel 350 millió forintot GOP-pályázatokon. Szegeden az egyetemtől bérelt területen 2001 óta gyárt fermentációs anyagokat a cég, Budaörsön növényvédő és rovarirtó szereket, s tervezi, hogy Hódmezővásárhelyen is épít egy üzemet, azért ott, mert közel van a szegedi kutatóhelyhez, s mert – ahogy olvashatjuk – támogatja tervüket a város. Szúnyogirtási pályázaton az elmúlt években a Balatoni Szövetségtől (182 millió forint), Hódmezővásárhelytől (100 millió), illetve a fővárosi önkormányzattól (32 millió) nyertek megbízást.

2009-ben az Index egyébként azt írta Nagy Imréről, hogy bekerült Magyarország leggazdagabb emberei közé.

Benyelik a piacot

A magyarnarancs.hu eközben úgy értesült: szakmai berkekben igencsak zokon veszik, hogy lényegében a mostani közbeszerzéssel szentesíti az állam azt a helyzetet, amelynek ügyében a GVH még 2012-ben vizsgálatot indított. Azaz: nagyok uralmát a piacon, és a kisebbek teljes kiszorítását. (2012-ben a GVH azzal a gyanúval indított eljárást a Corax-Bioner és öt másik, szúnyoggyérítéssel foglalkozó cég ellen, hogy azok 2007 óta megállapodtak a közbeszerzések egymás közötti elosztásban, azzal, hogy a piacvezető Corax kikötötte: amennyiben tőle vásárolják az irtószert, úgy azon a területen, ahol a vásárló cég érdekelt, ő nem pályázik. Az ügyben egy hónappal ezelőtt megjelent, a témával kapcsolatos cikkünk óta sem született döntés.)

A szakértői és ellenőrzési munkálatokra kiírt közbeszerzés is megjelent az értesítőben: e szerint erre 31 millió forintot nyert a Bio Kalibra Bt. és Kenyeres-Sáringer exképviselő keszthelyi cége, amelyek szintén konzorciumként vesznek részt a munkában. Ez utóbbiak feladata a teljesítések ellenőrzése, az igazolások kiadása és a monitoring. A Bio Kalibra Bt. kültagja Ring Péterné, aki jelenleg is a Fővárosi Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének munkatársa, de állítása szerint a bt. munkájában nem vesz részt tevékenyen, ott csak tulajdonos, mint ahogy tag a Bio Kalibra Kft.-ben is.

Szakmai körökben ugyanakkor egyre fontosabbnak tartanák, hogy a biológiai gyérítést részesítsék előnyben, hiszen ez a kémiai szerek költségeinek felébe kerül, és csak célzottan azokat a lárvákat pusztítaná, amelyek kényelmetlenséget okoznak az emberek számára. Szegeden már alkalmazzák a technológiát, igaz, a kémiai kezelés mellett, de ahogy a gyérítést irányító Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. vezetője nyilatkozta, ily módon felére csökkentették a költségeket.

Németországban, a Rajna mentén 320 kilométeres sávban, Szerbiában, Romániában, Bulgáriában már évek óta a biológiai gyérítést részesítik előnyben.

Egymásba fonódtak

Van a Corax-történetnek még egy érdekes momentuma. Vajó Péter, a Sejtterápia Központ Kft. egyik tulajdonosa korábban a Corax igazgatóságának tagja volt, ma fb-tag. A Sejtterápia az Omninvestből történő szétválás útján jött létre. Az is a cégadatbázisból derül ki, hogy a STL 2013-ban egyesült a Sejtterápia Központtal. Az STL MEDYAG néven már korábban is a Corax-Bioner Zrt. részvényese volt, de a szocialista kormány idején kapott megbízásokat is a Honvédelmi Minisztériumtól. 2009-ben az Index azt írta: „Nagy Imre, a KISZ utolsó első titkárából lett milliárdos vállalkozó nem csak állami cégvezetőként találkozott a Medyaggal: az ismeretlen hátterű cég beszállt a közvetett érdekeltségében álló magánvállalkozása, a Corax-Bioner Környezetvédelmi Zrt.-be – írja a cégadatokat kutatva a HVG.”

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.