Még 2010 nyarán, Sződliget polgármestereként adott el egy kültelki, önkormányzati tulajdonú ingatlant Bábiné Szottfried Gabriella, úgy, hogy erről nem kérte ki a sződligeti képviselő-testület véleményét – értesült a narancs.hu. Az ügyről az önkormányzat honlapján található jegyzőkönyvrészletek alapján az derül ki, hogy a 2010-es helyhatósági választás után, a sződligeti ingatlankataszter felülvizsgálata során előkerült a korábbi polgármesteri címét elvesztő
Bábiné Szottfried Gabriella
Bábiné szignójával egy olyan megállapodás dokumentuma, amelyen az övén kívül még szerepelt egy, az önkormányzat számára ismeretlen személy aláírása. A szerződéssel azonban több gond is volt, „az előírt jogi követelményeknek nem felel meg, hiszen abban vételár nem szerepel, illetve minden szempontból szabálytalan. Úgy kívánták elidegeníteni ezt az ingatlant, hogy a lényeges kérdések nem voltak rögzítve” – olvasható a honlapon az önkormányzat álláspontja. Ezt a dokumentumot a magánszemély „vevők” a névátírás miatt ugyan később „benyújtották a Földhivatalhoz, amely elutasította azzal az indokkal, hogy nem volt hozzá képviselő-testületi határozat”. Azaz az adásvétel jogilag nem valósult meg.
A jegyzőkönyvben szereplő további információk szerint ezt követően – természetesen már a 2010-es őszi választás után – az önkormányzat keresett egy ingatlanbecslőt, aki 1,6 millió forintra értékelte a 715 négyzetméteres ingatlant. Bábiné ezt az ingatlant 2010. június 21-én 160 ezer forintért adta volna el, azaz a becsült ár tizedéért.
Nincsen nyoma
Az eset nyilvánosságra kerülésével összefügg, hogy Sződligeten 2010 őszén meglehetősen érdekes választási eredmény született: a hétfős képviselő-testület valamennyi tagja a Tiszta Forrás nevű egyesületből került ki, akárcsak az új polgármester, Juhász Béla. Ez főképp annak fényében érdekes, hogy korábban a testületben 8-3 volt a Fidesz fölénye, úgyhogy a polgármestert is ők adták – Bábiné személyében. 2010-ben azonban a jelenlegi kormányzó párt egyetlen képviselője sem jutott be a testületbe.
Juhász Béla
Fotó: Tiszta Forrás
A telekeladási anomáliát észlelve Juhász Béla először jogorvoslatot kért a Pest Megyei Főügyészségtől. A megyei főügyészség válasza 2011 májusában érkezett meg Sződligetre. A levélben az olvasható, hogy Bábiné és a vevők közt létrejött okiratban rögzítették, hogy korábban „a felek között 2000-ben szóbeli szerződés jött létre az ingatlan megvásárlása tárgyában, amelynek alapján a vevők a 160 ezer forint összegű vételárat megfizették és az ingatlant birtokba vették”,
Ennek értelmében tehát a tíz évvel ezelőtti megállapodás (akkor még nem Bábiné volt a polgármester – a szerk.) végül az említett szabálytalan adásvételiben nyert írott formát. A Pest Megyei Főügyészség szerint a 2010-ben kötött szerződés több szempontból is hibás, így érvényteleníthető. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a sződligeti önkormányzat szabályozása szerint „ingatlanértékesítésre csak nyilvános pályázati eljárás útján kerülhet sor, három hónapnál nem régebbi ingatlanszakértői szakvélemény alapján”. Ez 2010-ben nyilvánvalóan nem történt meg.
Ezt követően az ügyet a Váci Városi Ügyészséghez továbbították, innen került aztán Budapestre. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a narancs.hu-nak elmondta: a váci ügyészség szeptemberben rendelt el – egy feljelentés alapján – nyomozást hűtlen kezelés gyanúja miatt. Novemberben viszont az ügy átkerült a Központi Nyomozó Főügyészséghez, tekintettel arra, hogy olyan személy is érintett lehet (Bábiné – a szerk.), aki mentelmi joggal rendelkezik. Fazekas hangsúlyozta: noha náluk is hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik eljárás, jelenleg nincs gyanúsítottja az ügynek, tehát gyanúsítottként nem is hallgattak ki senkit.
Az 1,6 millió forint egyébként már nagyobb összegű vagyoni hátrány okozásának számítana a jog nyelvén – azaz szabadságvesztéssel is szankcionálható.
Nem tudja, miről van szó
Abban az esetben, ha a főügyészség indokoltnak találná Bábiné kihallgatását, még több szinten elakadhat ez a szándék. A hivatalnak ugyanis előbb a legfőbb ügyésztől (Polt Péter volt fideszes képviselőtől) kell kérnie a mentelmi jog felfüggesztését, aki ha ezt indokoltnak látja, akkor az igényt az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságához továbbítja. (Ennek elnöke a KDNP-s Rubovszky György.) A jelenlegi kormányzó erők pedig nyolcból négy tagot delegálnak ebbe a bizottságba, így nehezen valószínűsíthető, hogy a kérést plenáris ülés elé engednék. Ám ha ez meg is történne, még ott is kellene a parlamenti többség a mentelmi jog felfüggesztéséhez. Azaz a fideszes képviselők szavazata kellene egy fideszes képviselő ellen.
Az ügyben felkerestük Bábinét is, ám a képviselő addig nem kívánt nyilatkozni, amíg hivatalos értesítést nem kap valamely hatóság részéről. Amikor arról érdeklődtünk, hogy miért az értéke tizedén értékesítette két éve az ingatlant, és miért nem kérte ki a testület hozzájárulását, a képviselő csak azt hangsúlyozta: hivatalos értesítés hiányában egyelőre nem tudja, miről van szó.
