Vidéki LMP-tagság

Schiffer pártján

  • Magyar Krisztián
  • 2013. február 1.

Kis-Magyarország

Úgy tűnik, Pest megyétől távolodva továbbra is több a Schiffert támogató LMP-s, bár akad város, amelynek teljes párttagsága átpártol a Párbeszéd platformhoz. Mindez csak helyiek megkereséséből derül ki, mert a párt vezetése kizárólag a frakció dolgával foglalkozik, a vidékkel egyelőre nem.

„Az LMP életében egy új szakasz kezdődik: valamit elveszítettünk, de kaptunk egy esélyt arra, hogy a megszavazott stratégia mentén haladjunk tovább” – írták kedden az LMP szóvivői a párt tagságának szóló Facebook-üzenetükben. Ebben Csiba Katalin és Heltai László egyebek közt azt is közli, hogy a kilépések adminisztrációját folyamatosan végzik, de külön kiemelik, hogy akadnak olyanok is, „akik ugyan nem értettek egyet a választott iránnyal, mégis készek részt venni a közös munkában”. Nincs az utóbbiak között az LMP dunaújvárosi önkormányzati képviselője és egyben helyi szervezetének megalapítója, mert ő távozott a pártból. Szabó Zsolt a magyarnarancs.hu-nak elmondta: morálisan elfogadhatatlannak tartja, hogy Schiffer András az ellenzék ellenzékeként lép fel ahelyett, hogy elsősorban az Orbán-kormány leváltásán dolgozna. Szabó Zsolttal együtt (aki 2011-ben az LMP Országos Választmányának is tagja volt) a dunaújvárosi LMP tagjai is felmondtak az ökopártnak, csatlakoznak a Párbeszéd Magyarországért Platformhoz (PMP).

 

Elhajlás


Elhajlás

Fotó: MTI

 

Az LMP-ből hétvégén véglegesen kivált nyolc országgyűlési képviselő közül egyébként (mint ahogy arra már egy korábbi, a vidéki LMP-tagságról szóló írásunkban is rávilágítottunk) mindössze Szilágyi László vidéki. Ő jelenleg Fejér megyében él, de a 2010-es országgyűlési választásokon egyéniben Tatabányán indult. Megkeresésünkre közölte: minden bizonnyal a tatabányai párttagok nagy része követi őt a PMP-be. A politikusnak arról még nem volt pontos információja, hogy a fővároson kívüli tagságból mennyi követője lehet majd a platformistáknak, mint mondta, most kizárólag a frakció dolgával foglalkoznak, és nem azzal, hogy megkeressék a vidékieket.

Vidék marad

A vidéki helyzetet feltérképezve úgy tűnik, ez a két példa nem a jellemzők közül való. A PMP alapítói tömegeket minden bizonnyal nem tudnak magukhoz csábítani. Érdeklődtünk nem budapesti és nem Pest megyei szervezeteknél, a legtöbb helyen arról számoltak be, hogy a kongresszusi döntést követően szinte alig akadt olyan párttag, aki bármilyen formában is jelezte volna kilépési szándékát. Az LMP Országos Választmányának általunk megkérdezett régióküldöttei sem észleltek eddig különösebb mozgást. Több helyről inkább arról számoltak be – a Dél-alföldi, valamint a Dél- és az Észak-dunántúli régió küldöttei is –, hogy az utóbbi napokban inkább olyan belépni szándékozók akadtak, akik kivárták, míg a hétvégi kongresszus után leválnak azok, akik szerintük nem oda tartoznak. Az Észak-magyarországi régióért felelős Komlósi Csaba pedig úgy véli: a hétvégi, immáron végleges döntés jó hatással lesz a működésükre és a megítélésükre is, mert így szerinte most már végleg levethetik magukról a korábban rájuk aggatott „SZDSZ-utódpárt”-stigmát.

A veszprémi önkormányzati képviselő, Gerstmár Ferenc szerint a térségben nem lesznek távozók, az ő fejében sem fordult meg, hogy ne álljon be Schiffer András frakcióvezető mögé. Ő személy szerint annak örül a legjobban, hogy ezután választóik már nem a párt belső ügyeivel fognak foglalkozni, ők pedig dolgozhatnak tovább a már megkezdett úton nyugodtan.

Kilép, de át már nem

Az esztergomi önkormányzat képviselője, Batyikné Csőke Ágnes még gondolkodik, elmondása szerint csak a napokban hozza meg döntését. A már említett dunaújvárosi önkormányzati képviselőn kívül eddigi értesüléseink szerint csak Pest megyei helyi politikusok döntöttek úgy, hogy nem politizálnak tovább az LMP színeiben. Közülük Hlavács Judit, gödi önkormányzati képviselő úgy hagyja el a Lehet Más a Politikát, hogy végül a platformistákhoz sem csatlakozik. Tudomása szerint a helyi LMP-tagok jelentős része is kilép a pártból. Csakúgy, mint a dunakeszi képviselő-testületben ülő Lukácsi Bálint. A platformistákkal tart Solymár LMP-s képviselője, Tordai Miklós is, aki úgy véli: az „Orbán-rezsim” leváltása most a fő prioritás, ezen kell dolgozniuk, mert szerinte a választások után ezt sokkal nehezebb lenne elérni. A helyi politikus azt is el tudja képzelni, hogy Solymáron még a szocialistákkal is összefognak, de rögtön hozzá is tette: ezt azért is meri így kijelenteni, mert a 2010-es solymári önkormányzati választásokon még jelöltet sem állított az MSZP.

Az LMP ceglédi önkormányzati képviselője viszont marad a pártban annak ellenére, hogy ő azzal a – végül elutasított – kongresszusi javaslattal ért egyet, miszerint a Lehet Más a Politika számára az lenne az ideális, ha önállóan állítana listát, de emellett lehetőség lenne egyéni választókerületi megegyezésekre is. Földi Áron, aki 2006-ban még az Abonyi Élőlánc színeiben került be az ottani képviselő-testületbe, egyelőre inkább megvárja, hogy tud-e bővülni és fejlődni pártja. Abban bízik, hogy lesz arra is esély, hogy a Párbeszéd Magyarországért Platform által szervezett másik párt és az LMP is parlamenti helyekhez jut, így bővülhet hazánkban az ökopolitika képviseletének lehetősége.

Nem tudják

A párt szóvivői írásos megkeresésünkre közölték: még pontosan nem tudják, hogy mennyien lépnek ki az LMP-ből, de arra számítanak, hogy a távozók többsége budapesti lesz. Csiba Katalin és Heltai László ugyanakkor azt megerősítette, hogy a kongresszusi döntést követően az addig kiváró szimpatizánsok is megmozdultak, és a „távolabbról figyelő érdeklődők, szakemberek is jelezték, hogy szeretnék aktivizálni magukat”. Arról még egyelőre nem tudtak nyilatkozni, hogy a pártból kilépő önkormányzati képviselőiket felszólítják-e, hogy mondjanak le mandátumukról.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.