Tata

Támogatás? Nem Téma!

  • T. P.
  • 2011. december 9.

Kis-Magyarország

Az eladósodott tatai önkormányzat saját embereinek is szép pénzt fizet a Helyi Téma mutációján keresztül.

Igencsak jól tartja a tatai önkormányzat a befolyásos jobboldali kapcsolatokkal rendelkező, milliárdos üzletember Vitézy Tamás tulajdonában álló ingyenes hetilapot, a Helyi Témát. (Vitézy Tamás veje amúgy az a Crespo Rodrigo, aki 2010-ben megkapta a közeli tatabányai Jászai Mari Színházat. – A szerk.) A lap szellemisége alighanem szimpatikus a mostani kormánypárti városvezetésnek, mert a költségvetésben szép fejezetet hasítottak ki a kiadvány támogatására: összesen 12 millió forintot, heti mindössze négy oldalért, hiszen a többi oldal a Helyi Témában statikus. Ráadásul ezen a négy oldalon az ország minden tájáról jelennek meg hirdetések, csak éppen helyből nem.

 

Ez az összeg pedig a következőképpen áll össze: a város 2011-es költségvetésében a Helyi Téma című kiadványra 3 millió 45 ezer forintot fordítanak, plusz egy 2010-ről áthúzódó, 2 millió 500 ezer forintos összeget. Szerepel még itt egy 2 millió 550 ezer forintos tétel is, független újságírói tevékenységnek címezve. Ezt az összeget vélhetően a polgármester média-tanácsadója kapja, aki álnéven maga is ír a lapban. Megbízási díjakra 3 millió 520 ezer forint szerepel. (Úgy tudni, ez megy a lap kiadási költségeire.) Így jön ki végül összesen 12 millió forint.

 

Ezt a négy oldalt pedig egy négyfős szerkesztőség állítja elő az önkormányzat finanszírozásában, úgy, hogy közben Tatán nincsen az önkormányzatnak saját lapja. A Tatai Téma szerkesztőségében a polgármesteri hivatal sajtóreferensén kívül szerepel még a polgármester tanácsadója (ők ketten tehát a bérük felett még egy kis mellékest is zsebre tesznek, szintén önkormányzati forrásból), és még hárman, a fotóst is beleértve. Anélkül egyébként egyetlen szám sem jelenhet meg, hogy a polgármester oldalanként legalább háromszor ne szerepeljen benne. Persze fotóval.

 

E bőkezűség már csak azért is bajos, mert Tata kötvénykibocsátással (no és a svájci frank erősödésének köszönhetően) elért adósságállománya jelenleg közelíti a hatmilliárd forintot. A támogatás pedig jövőre is garantált, hiszen korábban az újsággal hároméves szerződést kötött a kormánypárti városvezetés.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.