Mészáros Lőrincéknél kihízták a régit – Új iskolát kap Felcsút, 65 milliót már kaptak rá

  • Magyar Krisztián
  • 2017. február 2.

Kis-Magyarország

Ha szűkös a iskola, lesz új. Víztorony? Nem gond! Ha pénz kell, lesz az is. Egy falu biztos van az országban, ahol úgy mennek a dolgok, mint egy normális helyen: ez Felcsút.

Egy tavaly december végi kormányrendelet szerint a felcsúti önkormányzat 65 millió forintos extra támogatást kapott a faluban található „víztorony áthelyezésére és az infrastruktúra fejlesztésére”. Mint megtudtuk, a víztorony áthelyezésére azért van szükség, mert annak a helyére terveznek egy iskolát. Információink szerint a határozatban megnevezett infrastruktúra-fejlesztés is a víztoronnyal kapcsolatos munkálatokra vonatkozik, ebbe a vízvezeték-átalakítás, villamoshálózat-bővítés, az áthelyezés időtartamára az ideiglenes távközlési torony felállítása, a telek megközelítését biztosító útszakaszok felújítása tartozik bele.

Át kell tenni

Át kell tenni

Fotó: Narancs

 

A régi kicsi, kell egy új

Azt, hogy az új iskola tervben van, Felcsút jegyzője is megerősítette a magyarnarancs.hu-nak, dr. Sisa András közölte: a település általános iskolája „már most is kapacitásán felül működik”, illetve az is nehézséget okoz, hogy a testnevelésórákat az intézménytől távolabb, egy másik ingatlanon tudják megtartani, utóbbi mellett épülne az iskola.

Megkerestük a fenntartásért felelős Klebelsberg Központot is, ahol szintén megemlítették, hogy a felcsúti Endresz György Általános Iskola jelenleg maximális kapacitással működik, a helyzet megoldásáért már elkezdtek egyeztetni „az érintett szereplőkkel”. Pontos részleteket nem tudtak még közölni, egyebek közt arra sem kaptunk választ, hogy mekkora lesz az új intézmény, mennyiből és pontosan mikor épülhet meg, de azt leszögezték, hogy „napirenden van az ügy”.

A régi, a kicsi

A régi, a kicsi

Fotó: Google View

 

Mivel egy teljesen új épületet húznak fel, a beruházás minimum több százmillió forintot emészt majd, amelyről ugyan még nincs fellelhető kormányhatározat, de alighanem a miniszterelnök települése megkapja majd a szükséges forrásokat.

Több szülővel is beszéltünk, akik egyebek közt kiemelték, hogy az általános iskolában szerintük jó színvonalú az oktatás, az intézmény alapvetően felszerelt – Mészáros Lőrinc is adományozott laptokokat az oktatáshoz –, de tényleg szűkös, és így nem tudják kezelni a magas osztálylétszámokat sem, hiszen nem tudnak új osztálytermeket kialakítani. A nagyjából 200 körül mozgó gyereklétszám 8-10 teremben oszlik el, amely azt is eredményezi, hogy a vidéki iskolákéhoz képest sokkal nagyobbak az egy-egy osztályban tanulók száma.

Felcsút szárnyal, de a szomszédban...

Ha csak az utóbbi néhány évet nézzük, Felcsút látványos fejlődésnek indult: több mint 150 millió forintból épült egy hatalmas faluház, renoválták az óvodát, tavaly egy 40 milliós állami támogatás után felújíthatták a járdákat, nemrég átadták az új tájházat. És ha ehhez még hozzáadjuk a Puskás Akadémia által építtetett stadiont és szakközépiskolát, az uniós forrásból kialakított kisvasutat, nyilvánvaló a Fejér megyei település szárnyalása, amely persze összefügg azzal, hogy gyerekkora egy részét itt töltötte Orbán Viktor, manapság is rendszeresen megfordul a településen, illetve a stadion mellett található házában.

A környező települések közül nem mindenhol ilyen szerencsések, nem hogy extra forrásokat, van, ahol még az alapvető fejlesztésekre sem kapnak pénzt. Nemrég a Felcsúttal szomszédos Óbarok polgármester borult ki azon, hogy, miközben Orbán és Mészáros faluja szárnyal, náluk egy aprócska járdafelújításra sem futja. Borbíró Mihály a HirTV-nek nemrég azt nyilatkozta, hogy ez azért lehet, mert neki függetlenként nincs politikai támogatottsága, így nem tud mit tenni, a falu költségvetésének elfogadása után, várhatóan áprilisban lemond.

A Magyar Narancs csütörtökön megjelent lapszámában Tessely Zoltánnal olvashatnak hosszabb interjút, amelyben az Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy, így egyebek közt Felcsút területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos az óbaroki polgármester kirohanását úgy kommentálta, hogy Mészáros Lőrincnél lehet „kicsit nehezebben jut majd célba Borbíró Mihály, de ez olyan, mint a lottó. Ha nyerni szeretne, akkor legalább vegyen egy szelvényt”. Tessely ezzel arra utalt, hogy nincs elég beadott pályázata Óbaroknak, szerinte azért sem kapnak pénzt, illetve a miniszterelnöki biztos azt is megemlítette, hogy elég nagy a konkurencia a fejlesztési források megszerzéséért.

A friss Narancsban megjelent interjúnkban sok más mellett arról faggattuk Tesselyt, hogy szerinte miért kell Felcsút térségének miniszterelnöki biztos, ha úgyis ő a terület országgyűlési képviselője. A beszélgetésből az is kiderül, hogy a politikus miért lakott egy darabig Tiborczéknál, akikkel a felesége még bizniszelt is, illetve Tesselyt megkérdeztük arról, hogy mit gondol Mészáros Lőrinc és Tiborcz István látványos meggazdagodásáról.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.