„Akkor Petőfi pedofil volt?” – Margócsy István és Nyáry Krisztián összecsap

  • narancs.hu
  • 2013. november 6.

Könyv

A szigorú irodalomtörténészt és a sikeres szerzőt egy asztalhoz ültette a Narancs. Ízelítő a holnap megjelenő parázs vitából: Margócsy szúr, Nyáry véd. De mi az igazság? Tényleg meleg volt Kölcsey?

Nyáry Krisztián irodalmi szerelmeskönyvei meglepően sikeresek, a most megjelent második kötet pedig vihart is kavart: Kölcsey posztumusz coming outjától hangos a sajtó. Margócsy István irodalomtörténész, a 19. századi magyar irodalom avatott ismerője azonban nemcsak Nyáry egyes történeteit, de már a megközelítés módját is éles kritikával illeti. „Ugyanis nincs bizonyító erejű anyagod, és a rendelkezésedre álló dokumentumok referencialitását és igazságértékét sem tudod bemérni. Nem lehet megállapítani egy százéves szerelmes levél igazságtartalmát vagy őszinteségét. Ma sem tudhatjuk, hiába rágódik rajta százötven éve a kíváncsi közönség és egy sereg irodalomtörténész, mit érzett Petőfi a Cipruslombok Etelkéje iránt. Szerelmes volt-e belé, és ha igen, akkor Petőfi vajon pedofil volt-e?” – mondja Margócsy. Nyáry viszont azt mondja: „Tudományosságot kérsz számon egy könyvön, aminek nem ez a célja és a funkciója. Ezek szórakoztató írások.”

A vitatkozós interjúban aztán rátérnek az aktuális témára: meleg volt-e Kölcsey, vagy sem? Margócsy szerint lehetetlen ezt ma megállapítani, Nyáry viszont azt mondja: ő sohasem mondta Kölcseyről, hogy homoszexuális. De akkor mit mond? És miért terjedt el a Himnusz szerzőjéről, hogy meleg?

A teljes interjú a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.