Indul a Narancs új gyerekirodalmi melléklete

Gyereknek vegyenek!

  • narancs.hu
  • 2012. május 30.

Könyv

Jó hírünk van: a kortárs magyar gyerekkönyvek világszínvonalúak. A nagyközönség egyelőre mégis szívesebben nosztalgiázik klasszikusokkal, de a pedagógusok és az irodalmárok – mély tisztelet a kivételnek – szintén információhiánnyal küzdenek. A Narancs új vállalkozása, az évente kétszer jelentkező gyerekmelléklet ezen kíván változtatni.

Miközben a magyar könyvpiac évről évre zsugorodik, a gyermek- és ifjúsági irodalom virágkorát éli: egyre több könyv jut el egyre több olvasóhoz. Kapaszkodjanak meg: évente 10 milliárd forintot költünk ilyen kiadványokra a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tavalyi adatai szerint. Azt viszont már csak találgatni lehet, hogy ebből mennyi az igényes munka, és mennyi a kortárs irodalom aránya. Mindenesetre a választék hatalmas, a piac mozgalmas és sokszínű, és a kereslet is óriási. Ebben a rengetegben segít eligazodni a Magyar Narancs ezentúl évente kétszer – nyár elején, tél elején – jelentkező könyvmelléklete. Az olvasók választását orientáló kritikák mellett a legújabb irodalmi trendeket és a kapcsolódó társadalmi-pedagógiai kérdéseket is elemezzük, fórumot biztosítva akár színvonalas polémiáknak is.

Nem lehet elég korán kezdeni


Nem lehet elég korán kezdeni

Fotó: Sióréti Gábor

A melléklet fontos része lesz Maximum tizenegyes! című gyerekirodalmi sikerlistánk. A Narancs népszerű szépirodalmi rangsora, a Minimum tizenegyes! mintájára a szakma rangos képviselői szavaznak az elmúlt időszak legjobb könyveiről. Lapunk gyerekirodalmi ítészei pedagógusok és a témában jártas irodalomkritikusok: Boczán Bea, Both Gabi, Gombos Péter, Komáromi Gabriella, Lovász Andrea, Nagy Boldizsár, Németh Eszter, Pompor Zoltán, Rácz I. Péter, Tamás Zsuzsa, Varga Betti.

A holnap megjelenő Narancs mellékletében a kritikák mellett riportot olvashatnak kortárs irodalom és iskolai oktatás találkozásáról, egy olvasási paradigmaváltás szükségességéről; esszét a töketlen magyar ifjúsági irodalomról és belemenős külföldi példákról; míg az IBBY-díjas Darvasi László interjúban mondja el véleményét a „nagy, ármányos és fontos üzletről”, ami szerinte a gyerekkönyvkiadás, mesél liberális mutánsokról, az illusztrációk fontosságáról, és arról, mikor kell „pelenkázni a lelket”.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.