Megfélemlítik az embereket – Houellebecq a kerekasztalon

szerző
Lakner Dávid
publikálva
2015. ápr. 23., 14:28
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Két kerekasztal-beszélgetés is volt tegnap Michel Houellebecq új regénye, a Behódolás hazai megjelenése ürügyén. Szerencsére olyan résztvevő is akadt, aki olvasta a könyvet.

Megszokhattuk, ha egy kényes témáról írott, provokatív regény jelenik meg, akkor a viták inkább az egyéni prekoncepciókról és rögeszmékről szólnak, mint a könyv tartalmáról, esztétikai dimenzióiról. A magyar kiadás borítója, mely a nikábbal letakart Mona Lisát ábrázolja, nagy vihart kavart a külföldi sajtóban: volt, aki szerint a grafika kedvére lehet a nacionalista miniszterelnök híveinek, más úgy vélte, ez a szélsőjobb számára lehet kedvező. Nos, ők épp úgy értették félre a Magvető borítóját és a hazai szélsőjobbot, ahogy a Republikon tegnapi konferenciájának néhány felszólalója, és csupán az volt a különbség, hogy ők a regény (vagyis inkább a regény „híre”) kapcsán hangoztatták: iszlámellenes húrokat penget, az emberek félelmére próbál játszani, ijesztgetni kívánja az olvasót.

Mindezt úgy, hogy a könyv szerkesztője, Láng István már az elején elmondta, hogy a regény nem iszlámellenes, mert nagyjából mindenkire nézve sértő, kivéve a muszlimokra. A regény amúgy francia közeljövőben játszódik, és azt mutatja be, milyen változások történnek az országban azután, hogy egy muszlim jelölt nyeri az elnökválasztást.

Ennek ellenére Sulok Zoltán, aki az első kerekasztal-beszélgetés többi résztvevőjéhez hasonlóan nem olvasta a művet, azzal kezdte: „Egy ilyen regénnyel az embereket megfélemlítik, ijesztgetik őket a kisebbséggel, aztán ha pogrom lesz, mindenki mossa a kezeit.” A Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke a regény tárgyi tévedéseire kívánta felhívni a figyelmet: hogy az iszlám nem tiltja a nők munkavállalását, hogy kötelező kendőviselet sincs, és egyáltalán, „az iszlámban kulcskérdés, hogy nincs kényszer a vallásban”. Mindezek miatt azt a következtetést szűrte le Sulok: „Rendben, fikció, de köszönő viszonyban sincs a valósággal.”

false

 

Fotó: Narancs

A Heti Válasz újságírója, Szőnyi Szilárd a regényt antiutópiaként írta le, és Spiró György Feleségversenyéhez hasonlította, míg N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy vélte, „értelmezünk, interpretálunk, de ilyenkor érdemes lehet megkérdezni valakit az iszlám közösségből, hogy ő mit gondol”. Szőnyi azt fejtegette, hogy az iszlám kihívást intéz az ő keresztény vallásához, „az iszlám ma hasonlóképp működik, mint az én vallásom a középkorban”. Később hozzátette: ő egy kiegyensúlyozott, boldog családban él, távol áll tőle a dekadencia és a nihilizmus, mégis fontosnak tartja a könyvet, mert „pontosan mutatja be a hit nélküli társadalmat”. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő is azt ecsetelte, hogy már beszélhetünk egy vallástalan Európáról, viszont azok a keresztény értékek, melyek mentén ő is él, olyan erősek, hogy itt fognak maradni.

Bár a kerekasztal-beszélgetések elvileg különbözőképp járták volna körül a témát, a második nem különbözött sokban az elsőtől, még a feltett kérdések is hasonlóak voltak. („Provokációnak tartják-e a regényt?”) Válaszában Seres László provokált: „Én tényleg iszlamofób vagyok liberálisként, rettegek az iszlámtól” – mondta.  A hvg.hu publicistája szerint nem az a multikulti, ami napjaink Európájában látható, mert így csak párhuzamos társadalmak jönnek létre. „Még az is rasszizmusnak számít, ha elvárjuk, hogy tanulják meg az adott ország nyelvét. Az iszlámban nincsenek női és melegjogok, így egy új totalitárius kihívást jelent, Európának pedig meg kell védenie magát.” György Péter esztéta szerint Seres túlretorizál és totalizál egy létező konfliktust, és illúzió azt gondolni, hogy a jövő Európájában majd nem lesznek ellentétek. György szerint világosan ki kell jelenteni, hogy itt az emberi jogok mindenkire vonatkoznak, a nőknek szabad szólásuk van, „de ez nem egy iszlám–nem iszlám probléma”. Később Seres elismerte: „Egy olyan országban beszélünk erről, ahol a Kúria friss döntése szerint a vallásszabadság fontosabb, mint a szegregáció tilalma.” A sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola igazgatója, Derdák Tibor is arról beszélt: tudja, mit értett Merkel azon, hogy megbukott a multikulti, de egy ilyen mondat nem jogállamban nem jogállami megoldásokhoz vezet. Példaként hozta, hogy mikor Sajókazán népszámláláskor sokan a Dzsaj Bhím közösséghez, egy buddhista csoporthoz tartozónak vallották magukat, rendőrségi eljárás indult. Mondván, hogy miért vallották ennyien nem katolikusnak magukat, amikor annak keresztelték őket. A Francia politika blog szerkesztője, Soós Eszter Petronella szerint ha multikulturalizmusról beszélünk, tudnunk kell, hogy az már egy létező dolog. „Az lehet, hogy a francia modell nem működik, de az amerikai már relatíve működőképesnek tűnik” – tette hozzá.

A vége felé György Péter azt vetette fel: ő olvasta (!) a kötetet, és úgy érzi, túlságosan észből írta Houellebecq, miközben „az észből írott irodalom nem időtálló termék”. Soósnak viszont épp ez tetszett benne, szerinte Houellebecq ezzel az „identitás legmélyének kérdéseit” teszi fel.

szerző
Lakner Dávid
publikálva
2015. ápr. 23., 14:28
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 25 grrr
    grrr
    2015. április 28., kedd 06:07
    "Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, EP-képviselője a Kúria döntésére reagálva korábban az MTI-vel közleményben tudatta, hogy az Európai Bizottsághoz fordul, azt kérve, tegye meg a hátrányos megkülönböztetés gyakorlata ellen szükséges lépéseket."

    Úgy tűnik, hogy a teljesen frankó Kocsis Fülöp metropolitával szemben az ellenzéki oldalon kizárólag doktriner hülyék találhatóak.
  2. 24 grrr
    grrr
    2015. április 27., hétfő 18:46
    http://www.stop.hu/belfold/eletszeru-itelet-szuletett-az-egyhazmegye-es-az-onkormanyzat-szerint/1319668/


    "A Hajdúdorogi Metropólia érseke és Nyíregyháza polgármestere szerint életszerű és megnyugtató döntést hozott a nyíregyházi Huszár-telepi általános iskola ügyében a Kúria.

    Kocsis Fülöp metropolita hétfőn, a nyírségi megyeszékhelyen tartott közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta, az iskolát fenntartó görögkatolikus egyházmegye a "legvégsőkig elment", és éppen ezen a ponton adott igazat a bíróság az egyház eddigi munkájának."

    Éljen Kocsis Fülöp metropolita!
    Vannak ám remek emberek is az egyházakban.
    A görögkatolikusban biztosan.


  3. 23 yoyo
    yoyo
    2015. április 27., hétfő 13:05
    Ha a pap "csak búcsúztat", az nagyon szép.
    Az a szar, hogy a pap nem fogja odadugni a képét csak azért, hogy búcsúztasson. Ő a pénzért dugja oda a képét.
    Egy vízvezetékszerelő se azért megy, hogy segítsen elhárítani az üzemzavart.
    Pedig milyen szép is lenne, és miután az üzemzavar elhárult, a lépcsőházban a kijelölt helyen elszívunk pár szál cigit, beszélgetünk a gyerekekről, a politikáról, legközelebb meg én ugrom át hozzájuk felrakni a karnist.
    Ember embernek embere lenne, s az adóhivatal se jött volna létre.
    De a pap azt a szép sablondumát biza jópénzért rebegi el, persze a kipontozott részekre gondosan behelyettesíti a szerető férj, remek munkatárs megfelelő formuláit, és hát a ravatalozótól ki kell cappognia a gödörig, ha fúj, ha esik.
  4. 22 grrr
    grrr
    2015. április 27., hétfő 12:44
    Szívesen szavalok sír mellett és az se baj ha adózni kell utána.
    Üsse kő!

    Feltéve, ha ágyútalpon érkezik a kuncsaft.
  5. 21 Cyrano
    Cyrano
    2015. április 27., hétfő 10:18
    Pénzt kér a pap a búcsúztatásért? Akkor nem mindegy, hogy hol kéri?
    Szavaljon el ön egy verset egy sír mellett, kérjen érte pénzt és ne adjon számlát. A NAV rögtön tettre kész lesz, meglátja.
  6. 20 grrr
    grrr
    2015. április 27., hétfő 09:48
    A temetkezési vállalkozásoknak adózniuk kell. Nálunk annyi helyen van kiírva, hogy 'Temetkezés',
    az SZTK-hoz közel, hogy az ember gusztust kap.

    Noha, nem temetkezést kellene kiírni, hanem temetést, mert az ember ritkán temetkezik.
    Ha csak a kormány 'Ásd el magad!' programját nem veszem alapul.
  7. 19 grrr
    grrr
    2015. április 27., hétfő 09:45
    Pardon. Egyházi tulajdonban van a temető?

    Mert akkor gazdálkodás és akkor ildomos lenne adózni.

    De ha a pap csak búcsúztat az nem ugyanaz.
  8. 18 Cyrano
    Cyrano
    2015. április 27., hétfő 09:05
    Mátyás templomba: 1400 (felnőtt) 1000 (diák-nyugdíjas)
    Ja, értem szolgáltatni lehet pénzért (temetés), adózni a szolgáltatás után necces. Nyújtsa be javaslatban Matolcsynak, hogy a világi temetkezési cégek se' adózzanak. Mert olyan izé, hogy ebben az esetben is adóköteles a szolgáltatás.
  9. 17 grrr
    grrr
    2015. április 27., hétfő 06:18
    Mennyi belépőt szednek?
    Nekem se tetszik, hogy egy templomban belépőt szedjenek, Igaz inkább megfizetném mint, hogy akkor menjek amikor mise van és meg kelljen hallgatnom a papot.
    Nem hiszem, hogy sok örömöm telne benne, pláne mivel magam előtt látnám a Semjént amint éppen szalonkát lő az Úr nevében.
    Kösz szépen, de ha már úgy vélekszünk (és úgy vélekszünk), hogy a materiálizmus nem stimmel akkor sem fordulunk a jelenlegi egyházakhoz útmutatás igényével. Eszünk ágában sincs ilyent tenni.

    Azért a temetés után adózni, hát ez egy kissé furcsa lenne.

    Megboldogult ifjabb koromban sűrűn látogattam a Szépművészetit leginkább csak szombati napon mert akkor ingyé' volt.
    Más alkalommal belépőt szedtek, bár már akkor is kellett adózni. Tehát abból is tartották fent, de mégis kellett fizetni. Amit nem szerettem. De egy templomba belépőt szedni, az mégiscsak más. Nekem se tetszik.
  10. 16 Cyrano
    Cyrano
    2015. április 26., 20:24
    grrr: pl. a katolikus egyház nem adózik a perselypénzek után, a megrendelt misék,a keresztelők, a temetések után.
    Műemlékek rendbetétéle: ha az állam hozzájárul, akkor viszont akiknek az adójából ez megtörtént, látogathassák ingyen. A Mátyás templomban belépőt szednek. A Tihanyi altemplomban szintúgy. Több helyen mostanság nem voltam, arról nem tudok regélni kegyednek.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

A Jobbik és az ÁSZ-büntetés
Vona Gábor dilemmái
László Géza írása
Miért maradtak velünk a különadók?
Interjúk
L. Ritók Nóra, Rufus Wainwright, Ráduly György
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...