"Ha frissen borotvált, pacsuliszagú, vasalt ingű íróval találkozol az utcán, biztos lehetsz benne: vagy a kiadóba megy előlegért, vagy nőhöz" - állapítja meg a regény főhőse, Emlék Bundás, s ezzel voltaképpen össze is foglalja a könyvet. Nők és pénz, ezek körül forog a két történet: Emlék saját tortúrája és az általa írt westernregény fejezetei (melyre előleget vett fel kiadójától). Az önéletrajzi párhuzam már itt tetten érhető: a kisepikában otthonos Cserna és a szintén novellista Emlék egyaránt első nagyregényüket írják.
Tehát több szempontból is összegző műről beszélhetünk. Cserna-Szabó ugyanis nemcsak hőse kálváriáját írja le a nőkkel és az alkotással, de saját érdeklődési körének minden egyes részletét is belezsúfolja könyvébe. Irodalmi anekdotákra ízes recept a válasz, filozófiai fejtegetésre a krimiirodalom nagyjai következnek, miközben mindent átsző a legkülönbözőbb helyekről származó vendégmondatok és parafrázisok pókfonala. Bele is gabalyodhat, aki felkészületlen, s talán ez a könyv legsúlyosabb hibája. Az a fajta belterjesség, mellyel Cserna dolgozik, s melyet olvasójától is elvár, súlyos előismeretek meglétét követeli egy elvileg könnyed olvasmány befogadásához. Elég csak arra gondolnunk, mikor a főhős a nyolcadik kerületi kiadójába látogat egy bizonyos Mórhoz - a szakmabelinek nem nehéz beazonosítania a jelen könyvet is gondozó Magvetőt és igazgatóját, Morcsányi Gézát. A készülő westernregény egyik fejezetében pedig egy bandita, mielőtt kivégzi ellenfelét, Ezékiel könyvéből idéz, s máris bevillan a Ponyvaregény. De nem elég otthon lenni a kortárs magyar irodalom berkeiben, a tömegfilmek és a lektűrirodalom világában, még némi gasztronómiai és városismeretre is szükségünk lesz, hogy otthonosan érezzük magunkat ebben a közegben. Ha mindennek híján vagyunk, lényegesen szegényesebbnek érezhetjük az amúgy gazdagon dúsított regényt.
Összegző mű továbbá azért is, mert bár kimondatlanul, de ott szenderegnek benne Cserna-Szabó több eddigi könyvének részletei. Akár szó szerint, akár átírt formában, de több szöveghely is egyezik például a Nagy macskajajkönyv vagy az Ede a levesben vonatkozó esszéivel. Mindeközben maga a regény még egy síkot maga alá gyűr: Bundás története és az általa írt western párhuzamosan fut, mi több, erősen hatnak is egymásra. Kezdetben csak a hétköznapi események visszhangoznak a vadnyugaton (például mikor Emlék szerelembe esik, s úgy véli, megtalálta az "igazit", westernhőseit boldog kuplerájlátogatással jutalmazza), később azonban saját regényvilága kezdi eluralni alkotójának elméjét, s minden eseményt annak üveglencséjén keresztül lát.
De hiába a tükrözés és a trükközés, előismeretek nélkül a könyv valójában nem nyújt sokat, a történet igen ügyetlenül ível, s voltaképpen egyetlen tanulság felé sodródik: ahogy Emlék Bundásnak, úgy Cserna-Szabó Andrásnak sem sikerült megbirkóznia a nagyepikával. Az anekdotikus és inkább lazán összetartó fejezetek éppen olyanok, "akár egy halott város általános iskolájának tornaterme éjjel": mélységes üresség kondul bennük, ha laikusként vesszük kézbe e könyvet.
Magvető, 2013, 368 oldal, 3490 Ft
