Az Európai Bizottság alelnöke a „Soros-teremből” szólt be Orbán Viktoréknak

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 30.

Külpol

Frans Timmermans szerint Magyarországnak nem kellene annyira keménykedni.

Az Európai Bizottság első alelnöke szerint az uniós tagállamok nem hivatkozhatnak a nemzeti függetlenségre és nem gyárthatnak nekik tetsző szabályokat, hanem be kell tartaniuk az EU szerződéseit. Frans Timmermans ezt a lett fővárosban, Rigában található közgazdasági egyetem (Stockholm School of Economics in Riga) „Soros-termében” pénteken tartott előadásában mondta, legalábbis az M1-re hivatkozó MTI szerint. Az alelnök Lengyelország és Magyarország kapcsán arra is kitért: az Európai Bizottság olyan, mint egy focimeccs bírója, aki azt figyeli, hogy mindenki betartja-e az általa is elfogadott és aláírt szabályokat.

Frans Timmermans

Frans Timmermans

Fotó: MTI

A bevándorlással kapcsolatban bírálta a Magyarország déli határára épített kerítést. „Ha ezt az egészet tényleg el lehetne intézni kerítések építésével, ahogyan azt Orbán Viktor gondolja, akkor Görögországba százezrekkel többen érkeznének, és az országot teljesen lerohannák” – jelentette ki.

A Stockholm School of Economics in Riga egyetemet a svéd és a lett állam alapította 1994-ben, az intézménynek otthont adó épület felújítását Soros György milliárdos befektető is támogatta 2 millió dollárral, ezért róla nevezték el az egyik előadótermet. Az Európai Bizottság alelnöke ebben az auditóriumban tartotta az előadását.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.