Megbüntették Oroszországot Strasbourgban a melegellenes törvény miatt

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. június 20.

Külpol

Mert a „homoszexuális propaganda” tiltása diszkriminatív, és korlátozza a véleményszabadságot.

Elmarasztalta Oroszországot a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amely kedden kimondta, több ponton is jogsértő a "homoszexuális propagandát" tiltó orosz törvény.

A bírói testület keddi döntése szerint az orosz hatóságok a jogszabállyal megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról, illetve a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikkelyét.

false

Közleményében az EJEB hangsúlyozta: a szabályozás ugyan a kiskorúak védelmére hivatkozik, korlátai azonban nincsenek világosan definiálva, így a rendelkezések alkalmazása önkényes, a törvény ráadásul diszkriminatív, és nem szolgál jogos közérdeket. Az ehhez hasonló szabályok csak erősítik az előítéleteket és a homofóbiát, ami pedig összeegyeztethetetlen a demokratikus társadalmak értékeivel - mutattak rá.

A 6:1 arányban elfogadott strasbourgi ítélet értelmében az orosz államnak a jogsértések miatt összesen 43 225 euró kártérítést és 5963 euró perköltséget kell kifizetnie a három felperesnek.

A panaszos orosz melegjogi aktivisták beadványukban kitértek arra, hogy a jogszabály nem pusztán közéleti tevékenységükre, hanem a mindennapjaikra is hatással van, annak értelmében például titkolniuk kell szexuális irányultságukat kiskorúak jelenlétében. Mint írták, nyilvánosan akár csak megemlíteni is tilos a homoszexualitást Oroszországban.

A "nem hagyományos szexuális kapcsolatok propagálását" tiltó törvény értelmében büntetik például, ha valaki kiskorú jelenlétében bármilyen módon a homoszexuális életmódot "népszerűsíti". A gyerekek védelmére hivatkozó szabályozás megsértőire 15 napos börtönbüntetést és pénzbüntetést szabhatnak ki.

A törvényt 2013-as életbe lépése óta bírálják a nemzetközi jogvédő szervezetek, mivel a homoszexuálisok elleni erőszakcselekmények, a melegek körében pedig az öngyilkosságok elszaporodásához vezetett.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.