Közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak.
A brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító minisztérium (DExEU) által csütörtökön nyilvánosságra hozott 104 oldalas dokumentum azoknak az indítványoknak a részletes kifejtése, amelyeket Theresa May miniszterelnök és kabinetjének tagjai a brit kormányfők vidéki rezidenciáján, Chequersben tartott múlt pénteki kihelyezett kormányülésen fogadtak el.
A javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyent a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora látni szeretett volna. Boris Johnson, ennek az erőteljesen EU-szkeptikus tory frakciónak a frontembere hétfőn le is mondott külügyminiszteri tisztségéről, és ugyanaznap távozott a DExEU-tárca addigi vezetője, David Davis is. Mindketten a Brexit-folyamat irányával szembeni súlyos fenntartásaikkal indokolták döntésüket.
|
A csütörtökön ismertetett részletes javaslatcsomag szerint a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a „súrlódásmentes” további kétoldalú kereskedelmi forgalom a fizikai árucikkek esetében.
A kialakítandó szabadkereskedelmi térség a dokumentum szerint megvédené az Egyesült Királyság és az Európai Unió között az elmúlt négy évtizedben kifejlődött, egyedülálló mértékben integrálódott beszállítói hálózatrendszert, amely biztosítja, hogy a nagy-britanniai ipari vállalatok fenntarthassák a mindenkori gyártási ciklushoz mindig épp időben, vagyis hosszabb raktározási kényszer nélkül érkező részegységek áramlását a határokon át.
Azzal, hogy e kitétel bekerült a javaslatcsomagba, a brit kormány az üzleti szektor legtöbbször és legerőteljesebben hangoztatott követelésének tett eleget.
A javaslatcsomag szerint az indítványban szereplő szabadkereskedelmi térség létrehozása szükségtelenné teszi a vámellenőrzéseket a határon, és az üzleti vállalkozásoknak így nem kell költséges vámáru-nyilatkozatokat kitölteniük.
A dokumentumot üdvözölték a brit ipari szektor szakmai szervezetei. A londoni City pénzügyi központját irányító City of London Corporation csütörtöki állásfoglalása szerint ugyanakkor a terv „igazi csapás” a pénzügyi szolgáltatási szektorra, mivel a kormány a dokumentumban nyíltan elismeri, hogy a szolgáltatások – a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát adó ágazat – kétoldalú kereskedelmében Nagy-Britannia és az Európai Unió a brit EU-tagság megszűnése után nem a jelenlegi szinten fog hozzáférni egymás piacához.
A dokumentumban szerepel az is, hogy a pénzügyi szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének esetében a majdani szabályozás nem lesz azonos az Európai Unió biztosította passporting-rendszerrel, vagyis az uniós piacokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási jogosítványok jelenlegi rendszerével, mivel ez szorosan kötődik az EU egységes belső piacához, amelyből az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével kilép.