Tisztul a Brexit: szabadkereskedelmi övezetet hoznának létre a britek az EU-val a kilépés után

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. július 12.

Külpol

Az áruk kereskedelme vámmentes maradna, a szolgáltatások piaca viszont csökkenne.

Közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak.

A brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító minisztérium (DExEU) által csütörtökön nyilvánosságra hozott 104 oldalas dokumentum azoknak az indítványoknak a részletes kifejtése, amelyeket Theresa May miniszterelnök és kabinetjének tagjai a brit kormányfők vidéki rezidenciáján, Chequersben tartott múlt pénteki kihelyezett kormányülésen fogadtak el.

A javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyent a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora látni szeretett volna. Boris Johnson, ennek az erőteljesen EU-szkeptikus tory frakciónak a frontembere hétfőn le is mondott külügyminiszteri tisztségéről, és ugyanaznap távozott a DExEU-tárca addigi vezetője, David Davis is. Mindketten a Brexit-folyamat irányával szembeni súlyos fenntartásaikkal indokolták döntésüket.

Boris Johnson

Boris Johnson

Fotó: Facundo Arrizabalaga/MTI/EPA

A csütörtökön ismertetett részletes javaslatcsomag szerint a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a „súrlódásmentes” további kétoldalú kereskedelmi forgalom a fizikai árucikkek esetében.

A kialakítandó szabadkereskedelmi térség a dokumentum szerint megvédené az Egyesült Királyság és az Európai Unió között az elmúlt négy évtizedben kifejlődött, egyedülálló mértékben integrálódott beszállítói hálózatrendszert, amely biztosítja, hogy a nagy-britanniai ipari vállalatok fenntarthassák a mindenkori gyártási ciklushoz mindig épp időben, vagyis hosszabb raktározási kényszer nélkül érkező részegységek áramlását a határokon át.

Azzal, hogy e kitétel bekerült a javaslatcsomagba, a brit kormány az üzleti szektor legtöbbször és legerőteljesebben hangoztatott követelésének tett eleget.

A javaslatcsomag szerint az indítványban szereplő szabadkereskedelmi térség létrehozása szükségtelenné teszi a vámellenőrzéseket a határon, és az üzleti vállalkozásoknak így nem kell költséges vámáru-nyilatkozatokat kitölteniük.

A dokumentumot üdvözölték a brit ipari szektor szakmai szervezetei. A londoni City pénzügyi központját irányító City of London Corporation csütörtöki állásfoglalása szerint ugyanakkor a terv „igazi csapás” a pénzügyi szolgáltatási szektorra, mivel a kormány a dokumentumban nyíltan elismeri, hogy a szolgáltatások – a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát adó ágazat – kétoldalú kereskedelmében Nagy-Britannia és az Európai Unió a brit EU-tagság megszűnése után nem a jelenlegi szinten fog hozzáférni egymás piacához.

A dokumentumban szerepel az is, hogy a pénzügyi szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének esetében a majdani szabályozás nem lesz azonos az Európai Unió biztosította passporting-rendszerrel, vagyis az uniós piacokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási jogosítványok jelenlegi rendszerével, mivel ez szorosan kötődik az EU egységes belső piacához, amelyből az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével kilép.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.