Ventilátorok hajtotta fehér polisztirollabdák fognak átlátszó fóliacsőben keringeni a Velencei Biennále május 7-én megnyíló magyar pavilonjában – derült ki Balatoni Mónika nemzeti biztos csütörtöki sajtótájékoztatóján. German Kinga, a MOME Elméleti Intézet docense Cseke Szilárd képzőművésszel együtt készített Fenntartható identitások című munkája november 22-ig lesz látható az 56. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában.
Szabadon választott, ám sajna túldeterminált identitáspályák
German – aki kurátorként jegyzi a projektet – elmondta, hogy az áttetsző csövek az emberi identitáspályákat szimbolizálják. Fontos, hogy ezek a csövek a kiállítás falai között húzódnak, ami azt jelenti, hogy bár identitásunkat magunk választhatjuk, azt mégis számos tényező determinálja. Az objekt 20 millió forintba kerül. Balatoni Mónikától megtudtuk, hogy 74,8 millió forintos költségvetéssel rendelkeznek. Ebből 25 millió forint megy el a háromtagú biennáleiroda béreire és helyiségbérletére. A fennmaradó csaknem 30 millió forintot Balatoni szerint egyrészt az installáció felépítése, bontása és a velencei magyar jelenlét emészti fel, de a nemzeti biztos egyéb elképzeléseit is ebből valósítja meg.
Balatoni ugyanis a velencei filmfesztivál, a gyermek- vagy táncművészeti biennále magyar jelenlétét is szervezi. Igaz, a filmfesztiválra idén nem hívtak meg magyar filmet, de szerinte a versenyen kívüli programok sorában azért megjelenhetünk. Megtudtuk azt is, hogy idehaza képeslapokon hívják fel a figyelmet a Velencei Biennále magyar kiállítására, mert Balatoni szerint idehaza leginkább a szakma tud a seregszemléről és a magyar részvételről.
Levakolták, kibontaná
A nemzeti biztos a szecessziós magyar pavilonhoz is hozzányúlna. Mint a Narancsnak kifejtette, a Maróti Géza által tervezett épület nem igazán alkalmas a mai igényeknek megfelelő kiállítások befogadására, ezért fontolgatja azt, hogy átépítteti az 1909-ben épült – műemléki oltalom alatt álló – pavilont. Balatoni szerint a külső megmaradna, sőt kibontanák a szocializmus évtizedeiben levakolt mozaikokat is, de a belső tér átalakulna, és hasznosítanák a padlásteret is. Ehhez persze először meg kell szerezni az épület tulajdonosi jogait. Mióta a biennále elvált a később Fekete Györgynek átadott Műcsarnoktól, van itt egy nagy joghézag. A nemzeti biztosi feladatokat ugyanis korábban a Műcsarnok igazgatója látta el, de Gulyás Gábor a csendes távozásért cserébe, 2013 szeptemberében néhány más feladattal együtt ezt is magával vihette. Aztán, miután Balatoni áldozatul esett Szijjártó Péter külügyminisztériumi tisztogatásának, a kulturális diplomáciáért felelős államtitkárt a biennále nemzeti biztosa címével kárpótolták.
Önálló személy
A kortárs képzőművészettel eddig nem foglalkozó államtitkár nemzeti biztosi kinevezése ellen tiltakozásul bojkottfelhívás is megjelent. Lapunk számolt be elsőként arról, hogy a biennáleirodát végül a kulturális tárca a Ludwig Múzeum alá helyezte. Balatoni most a Narancsnak azt mondta, szeretné, ha az iroda önálló jogi személy lenne.
