Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

A kormány újabb Seuso-kincseket vásárolt meg, egyelőre nem tudni, mennyiért

  • narancs.hu
  • 2017. július 12.

Kultúra

Bagóért-e?

„Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincsek második hét darabját” – jelentette be Orbán Viktor Baán László főigazgató (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria) társaságában – tudósít az MTI a szerdai kormányülés szünetében történt miniszterelnöki bejelentésről.

false

 

Fotó: MTI

Orbán Viktor azt mondta: a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a „családi ezüstnek” Magyarországon van a helye. „Kötelességünket teljesítettük, és visszaszereztük” – mondta a miniszterelnök, aki a bejelentés után bemutatta a sajtónak a Parlament Vadásztermében kiállított kincseket. Ezzel a Seuso-kincsek összes ismert darabja Magyarországra került.

false

 

Fotó: MTI

Azt egyelőre nem kötötték a köz orrára, mennyibe került az adófizetőknek az újabb műkincsek „visszaszerzése”.

Előző cikk a rovatban „Magyarország nem létezik, egy lázálom tölti ki a helyét „Magyarország nem létezik, egy lázálom tölti ki a helyét"
Következő cikk a rovatban A Magyar Reklámszövetség is elítéli a Soros-plakátkampányt A Magyar Reklámszövetség is elítéli a Soros-plakátkampányt

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

Kritika

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Kritika

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

Kritika

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

Kritika

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Kritika

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

Színház

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.