Kiderült, hogy aki kritizálja az NKA-t, az vagy hazudik, vagy nem ért a szakmájához

Arra számítottunk, hogy az igazi vita a folyóiratokat érintő forráskivonás miatt összehívott sajtótájékoztatón a lapszerkesztők és az NKA képviselői között zajlik majd, mégis a kuratóriumi tagok és Doncsev András vágtak a legtöbbször egymás szavába. Megoldás nincs, de pénz az talán lesz még.

Ez a torta ekkora, ez nem bonyolult, talán nem olyan nehéz megérteni annak sem, aki nem jó matekból – ez volt a fő üzenete a Nemzeti Kulturális Alap alelnökének, Doncsev Andrásnak azon a sajtótájékoztatón, amit a legfőbb kultúrafinanszírozó szerv, illetve annak Jánosi Zoltán vezette szépirodalmi kollégiuma hívott össze. Azt már mi tesszük hozzá, hogy valószínűleg azért, mert a folyóiratok nem viselik el szótlanul a folyóirat-támogatási kollégium beszántását és a területet érintő forráskivonást.

Jánosi Zoltán és Doncsev András

Fotó: Németh Dániel

Sűrű hetek vannak mögöttünk: színházi lapok szűntek meg gyakorlatilag egy tollvonással, de a szépirodalmi kollégium első döntésének következtében búcsúszámára készül a 2000, és a szakadék szélén táncol még több fontos szakmai műhely és online orgánum. A legfrissebb fejlemény az ügyben az, hogy a kollégium hiába egészítette ki saját keretéből az irodalmi folyóiratokra szánt összesen 85 milliós összeget és tornászta fel 144 millióra, a reprezentatív magyar írószervezetek mégis közös levélben tiltakoztak az NKA átszervezése és a folyóiratoktól történő forráselvonás ellen.

Meg is telt az NKA terme írókkal, szerkesztőkkel és újságírókkal, akiket Doncsev András szigorú hangú fejmosásban részesített. A közel másfél órás szeánsz pikantériáját az adta, hogy Doncsev tortaügyi kiselőadása után sajátos pingpong következett: az eseményen megjelent kollégiumi tagok számon kérték az alelnököt, aki aztán meg elhatárolódott a kollégiumi tagok kijelentéseitől.

Szeletelés

Szóval a tortát fel kell szeletelni, ha jól értettük az alelnök találó metaforáját, és akkor ez a szeletelés nem más, mint az NKA legfőbb célja. És az NKA szeletel is, annak ellenére, hogy ebbéli igyekezetét megnehezítik bizonyos körülmények: például az, hogy a pályázati igények évről évre nőnek, az alap bevételei viszont csökkennek – állította az alelnök. Doncsev bizonyítása szerint 2013-ban 11 milliárd volt az elsősorban az ötöslottó játékadójából származó bevétel, míg idén ez — várhatóan — csak 9,9 milliárd lesz. Ezért csökkent a szétosztható, nyílt keret 4,9-ről 3,6 milliárdra. És hát valahonnan el kell venni.

 

Fotó: Németh Dániel

Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy az NKA éves teljes kerete nem határozza meg szabályszerűen a nyílt pályáztatással a kollégiumokon keresztül szétosztható keretösszeget. Tehát van némi mozgástér, és a pénzek csoportosításától az NKA vezetése dönt. Ráadásul egy újságírói kérdés után elárulták, hogy minden évben el kell tenniük kétmilliárd körüli összeget a költségvetési stabilitás miatt, ezt pedig csak a nemzetgazdasági miniszter oldhatja fel. Doncsev hozzátette: ha rajta múlna, ő feloldaná.

A forráskivonást tehát nem tagadta egyértelműen az NKA, arra viszont nem tudtak érdemben válaszolni, hogy a kiemelt folyóiratok hároméves támogatási szisztémáját miért számolták fel. Doncsev először erre azt mondta, hogy az NKA átalakítása előtt nem vállalhattak el semmit előre három évre. Később viszont azt állította, hogy „ők“ próbálták a hároméves rendszert átörökíteni, de „nem engedélyezték.“ Hogy ki volt az, aki nem engedélyezte, és ezzel tulajdonképpen megtagadta az NKA folytonosságát, arról nem beszélt, de nekünk egy pillanatra eszünkbe jutott Fekete György, aki tavaly szerzett döntő befolyást a szervezetben.

Hosszan lehetne idézni, Doncsev hogyan vádolta meg az újságírókat szándékos hazugsággal és hozzá nem értéssel, és milyen szóképekkel érzékeltette a szerkesztőknek, íróknak azt, hogy talán nem kéne annyit pattogni — „tessék máshova fordulni, az NKA nem lapkiadó és nem fenntartó” —, ám ettől most eltekintünk. Nem lenne fair.

Szókarate

Egyébként az NKA alelnöke valóban nehéz helyzetben lehet. Abból, amit elmondott, úgy tűnt, felfelé a politikának van kiszolgáltatva, lefelé pedig a kuratóriumoknak, ahogy ő nevezi, a „szakmának”. Se nem politikus, se nem „szakma”, és mégis rendre állja a sarat.

Annak ellenére állja, hogy Erős Kinga, az említett tiltakozó levelet aláíró Magyar Írószövetség elnökségi tagja és egyúttal a szépirodalmi kollégium két szakmai delegáltjának egyike, konkrétan felháborítónak nevezte Doncsev az NKA honlapon korábban közzétett sajtónyilatkozatának „hurráoptimizmusát”. Ez volt az a nyilatkozat, amiben az NKA azzal büszkélkedett, hogy több pénzt költ folyóiratokra, mint korábban. Amivel csak az a gond, hogy nem igaz.

Itt rövid szókarate következett Doncsev és Erős között — nem állítanám, hogy az a benyomás keletkezett, hogy minimálisan is megértik egymást szakmai kérdésekben (– Akkor elmondom újra… – De András, ön is tudja, hogy… – Megengedi, hogy befejezzem? – Igen.). Ennél is élesebb helyzet volt, amikor Csontos János, a kollégium miniszteri hatáskörben kinevezett tagja, a kormánypárti napilap munkatársa elárulta, miért nem kapott a Mozgó Világ egy fillért sem a mostani pályázaton. Nem fogják kitalálni: Gyurcsány miatt. Idézem a József Attila-díjas magyar írót: a Mozgó Világ „bűnben fogant”, Gyurcsány „háttérintézménye”, ami amúgy is jól áll anyagilag. Ettől a „magánvéleménytől” azonnal elhatárolódott az NKA nevében Doncsev, mondván, az alap természetesen semmilyen politikai preferenciát nem néz a döntéseinél. A 2000-rel is csak annyi volt a gond, hogy alacsonynak találták a példányszámot. (A döntésük nyomán a példányszám nulla lesz.)

Csontos János emelkedik szólásra

Fotó: Németh Dániel

A Prae, a prae.hu és az Apokrif formai hiba miatt esett el a támogatástól, feltehetően az őket kiadó alapítvány elszámolási problémái miatt, tudtuk meg. Árulkodó a rendszer logikájára nézve, hogy az NKA munkatársai felajánlották a kérdést felhozó Pál Dániel Leventének, hogy a tájékoztató után maradjon ott, és nézzen utána az ügynek.

Az egész esemény legfurcsább vetülete mégis az, hogy Doncsev többször is elmondta: az NKA-nak figyelembe kell vennie a kiosztott pénzek hasznosulását – és ezzel egyértelműen arra utalt, hogy a sok, állandóan lázongó és kilincselő, pénzéhes kulturális folyóiratnál nem hasznosulnak elég hatékonyan az adóforintok. Például a könnyűzenei utánpótlást szolgáló Cseh Tamás Program biztosan fontosabb és költséghatékonyabb, állította. Ezzel nyilvánvalóan nem értett egyet Erős Kinga, aki a folyóiratok működését nemzetstratégiailag és a nemzeti identitás ápolásának szempontjából alapvető fontosságúnak nevezte.

Nem is tudjuk, elszomorodjunk vagy örüljünk annak, hogy több homályos utalás is történt további pályázatok kiírására: lehet, hogy lesz még pénz, mindenki nagyon igyekszik megtalálni a további forrásokat, sőt, állítólag Balog Zoltán már gondolkodik is valamiféle megoldáson.