Schmidt Máriáé a Várkert Bazár is

  • Hamvay Péter
  • 2015. január 30.

Kultúra

Három lépcsőben foglalja el Schmidt Mária a Várbazárt – ez két érdekes kérdést vet fel. Az első: miért? A másikról, vagyis arról, hogy mihez kezd vele, tegnap fórumot tartott.

A Várkert Bazárban csinál 5-10 évig is álló kiállítást az első világháborúról Schmidt Mária – derült ki egy tegnapi fórumon a Terror Házában. A főigazgató ezzel vigasztalódhat a befulladni látszó Sorsok Háza projekt miatt. Schmidt elmondta, 300 milliót szánnak a Terror Háza szatellit intézménye, a XX. Század Intézet által megvalósítandó Új világ születik című tárlatra, melynek még nincs pontos megnyitási dátuma, de a főigazgató asszony szerint májusban készen lesznek vele. A kiállítás installációit az Andrássy úti múzeum és a Sorsok Háza látványvilágát is tervező F. Kovács Attila tervezi. A szakmai programot Békés Márton, a  XX. Század Intézet kutatási igazgatója állítja össze, de a tudományos tanácsadó testület elnökének, Schmidt Máriának az elképzelései előtt sem látszanak különösebb akadályok tornyosulni. E testület tagjai: Gerő András, Balogh András, Batta András, Diószegi István, Izsák Lajos, M. Kiss Sándor, Manherz Károly.

„Az utókor által ugyan kissé túlértékelt”

Schmidt elmondása szerint a kormány által 2013-ban létrehívott Centenáriumi Emlékbizottság – melyet Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere irányít, és természetesen a főigazgató asszony is tagja – eddig 380 millió forintot osztott szét 231 pályázatra, amiben többek között 110 emlékmű felújítása, 105 kulturális program, 6 könyv, 7 forgatókönyv, 3 számítógépes játék szerepelt. 153 milliót kiemelt programokra költöttek. Mindennek tükrében is roppant magasnak tűnik a Szépművészeti Múzeum nagy kiállításainak költségeivel vetekedő, Schmidt gründolta központi kiállítás 300 milliós költségvetése, mely a bizottság rendelkezésére bocsátott 1 milliárd forintnak csaknem a harmadát teszi ki. Úgy tudjuk, a múzeumi szakmában jelentős feszültséget keltett, hogy Schmidtnek egyszerre kellett az egyes intézmények I. világháborús kiállításainak támogatásáról döntenie, másrészt pedig a központi kiállítás gazdájaként a saját tárlataikat építő múzeumoktól tárgyakat kölcsönöznie. Amelyik múzeum nem volt készséges a kölcsönzésnél, pórul járhatott a pályázat elbírálásánál.

false

 

Fotó: MTI

A Várbazárba tervezett tárlat ezért várhatóan kevés eredeti tárgyat fog tartalmazni, hiszen a centenáriumi eseménysorozat idején minden jelentősebb múzeum megnyitja a maga első világháborús tárlatát. Ezért lett volna logikusabb, ha néhány kiemelt közgyűjtemény, például a  Nemzeti Múzeum maga készíti a központi kiállítást, nem pedig a XX. Század Intézetnek kell megbirkóznia egy ilyen projekttel. Bár Schmidt szerint egy éve dolgoznak a kiállításon, de sem tárgylista, sem forgatókönyv nincs még, csupán egy szinopszis készült el. Ezt bocsátották vitára csütörtökön a Terror Házában. Békés Márton ismertette a 11 egységből álló koncepciót, ami szinte szó szerint szerepel a kiállítás már működő honlapján, a www.ujvilagszuletik.hu-n.

Nem hadtörténetre fókuszáló tárlatot terveznek, inkább a kataklizma társadalomra gyakorolt hatásáról szólnak majd. Egyebek mellett a női emancipáció felgyorsulásáról, a család átalakulásáról, az egészségügyről, a propagandáról, a hátországról, a katonaéletről, sőt a fronton az embereket segítő, vagy életüket megkeserítő állatokról is képet kaphatunk. A gyakorlatilag tankönyvi fejezetcímek összefoglalásáról nem alakult ki különösebb vita. Ihász István, a Nemzeti Múzeum munkatársa, az ottani XX. századi kiállítás kurátora volt a felkért hozzászóló, akinek korábbi Auschwitz-kiállításterve nagy felzúdulást keltett történész körökben. Mint mondta, tárgylista nélkül kevéssé tudható, hogyan is fest majd a kiállítás, de a női téma szerinte túl sok, egyébként is csak a divat változása kapcsán lehet egy kiállításban beszélni a nőkről. Ugyanakkor hiányolta „az utókor által ugyan kissé túlértékelt avantgárd” bemutatását.

Terjeszkedni időben és térben

false

 

Fotó: MTI

A Schmidt-féle kiállítás azonban nem áll meg a májusi bemutatónál. Talán azért, mert nem tudják egyszerre megtölteni a Várkert Bazárt, vagy mert a következő években is szeretnének forrásokat lehívni, a tárlatnak lesz még két következő egysége is. Gerő András, a bizottság tagja lapunk kérdésére elmondta, a második rész személyes történetek alapján beszél a háborúról, melyben az egyszerű katonák történetei mellett maga Ferenc József, de még Horthy Miklós is megjelenik. A 2020-ra tervezett harmadik rész a legkényesebb kérdésekkel, a forradalmakkal és Trianonnal foglalkozik majd. A kiállítás, bár most nem tervezik állandónak, vélhetően hosszú ideig, akár 5-10 évig is a Várkert Bazárban lesz, amivel az ingatlan kezelője, L. Simon László is teljes mértékben elégedett. Ő a fórumon elmesélte, hogy mind a négy dédapja végigharcolta az I. világháborút.

Schmidt azt is hangsúlyozta, hogy a Várkert Bazár elé is szeretne kilépni a kiállítás, el is csíptük a Hadtörténeti Múzeum illetékesével folytatott beszélgetését egy első világháborús hajó megszerzése tárgyában, amit a Dunán kellene bemutatni. Egyik forrásunk szerint eredetileg egy repülőgép is szerepelt volna a kiállításon, csak nem fért be a Várkert Bazárba.

Végül tehát Schmidt Mária mégis kiütötte a Kogartot a  Várkert Bazár kiállítótereiért vívott harcban. Fertőszögi Pétertől, a Kogart illetékesétől megtudtuk, bár szombaton lejár a határideje annak, hogy gyűjteményeik számára Magyar Nemzeti Vagyonkezelő találjon egy megfelelő épületet, ez máig nem történt meg. De nem adták fel.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.