Schmidt Máriáé a Várkert Bazár is

  • Hamvay Péter
  • 2015. január 30.

Kultúra

Három lépcsőben foglalja el Schmidt Mária a Várbazárt – ez két érdekes kérdést vet fel. Az első: miért? A másikról, vagyis arról, hogy mihez kezd vele, tegnap fórumot tartott.

A Várkert Bazárban csinál 5-10 évig is álló kiállítást az első világháborúról Schmidt Mária – derült ki egy tegnapi fórumon a Terror Házában. A főigazgató ezzel vigasztalódhat a befulladni látszó Sorsok Háza projekt miatt. Schmidt elmondta, 300 milliót szánnak a Terror Háza szatellit intézménye, a XX. Század Intézet által megvalósítandó Új világ születik című tárlatra, melynek még nincs pontos megnyitási dátuma, de a főigazgató asszony szerint májusban készen lesznek vele. A kiállítás installációit az Andrássy úti múzeum és a Sorsok Háza látványvilágát is tervező F. Kovács Attila tervezi. A szakmai programot Békés Márton, a  XX. Század Intézet kutatási igazgatója állítja össze, de a tudományos tanácsadó testület elnökének, Schmidt Máriának az elképzelései előtt sem látszanak különösebb akadályok tornyosulni. E testület tagjai: Gerő András, Balogh András, Batta András, Diószegi István, Izsák Lajos, M. Kiss Sándor, Manherz Károly.

„Az utókor által ugyan kissé túlértékelt”

Schmidt elmondása szerint a kormány által 2013-ban létrehívott Centenáriumi Emlékbizottság – melyet Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere irányít, és természetesen a főigazgató asszony is tagja – eddig 380 millió forintot osztott szét 231 pályázatra, amiben többek között 110 emlékmű felújítása, 105 kulturális program, 6 könyv, 7 forgatókönyv, 3 számítógépes játék szerepelt. 153 milliót kiemelt programokra költöttek. Mindennek tükrében is roppant magasnak tűnik a Szépművészeti Múzeum nagy kiállításainak költségeivel vetekedő, Schmidt gründolta központi kiállítás 300 milliós költségvetése, mely a bizottság rendelkezésére bocsátott 1 milliárd forintnak csaknem a harmadát teszi ki. Úgy tudjuk, a múzeumi szakmában jelentős feszültséget keltett, hogy Schmidtnek egyszerre kellett az egyes intézmények I. világháborús kiállításainak támogatásáról döntenie, másrészt pedig a központi kiállítás gazdájaként a saját tárlataikat építő múzeumoktól tárgyakat kölcsönöznie. Amelyik múzeum nem volt készséges a kölcsönzésnél, pórul járhatott a pályázat elbírálásánál.

false

 

Fotó: MTI

A Várbazárba tervezett tárlat ezért várhatóan kevés eredeti tárgyat fog tartalmazni, hiszen a centenáriumi eseménysorozat idején minden jelentősebb múzeum megnyitja a maga első világháborús tárlatát. Ezért lett volna logikusabb, ha néhány kiemelt közgyűjtemény, például a  Nemzeti Múzeum maga készíti a központi kiállítást, nem pedig a XX. Század Intézetnek kell megbirkóznia egy ilyen projekttel. Bár Schmidt szerint egy éve dolgoznak a kiállításon, de sem tárgylista, sem forgatókönyv nincs még, csupán egy szinopszis készült el. Ezt bocsátották vitára csütörtökön a Terror Házában. Békés Márton ismertette a 11 egységből álló koncepciót, ami szinte szó szerint szerepel a kiállítás már működő honlapján, a www.ujvilagszuletik.hu-n.

Nem hadtörténetre fókuszáló tárlatot terveznek, inkább a kataklizma társadalomra gyakorolt hatásáról szólnak majd. Egyebek mellett a női emancipáció felgyorsulásáról, a család átalakulásáról, az egészségügyről, a propagandáról, a hátországról, a katonaéletről, sőt a fronton az embereket segítő, vagy életüket megkeserítő állatokról is képet kaphatunk. A gyakorlatilag tankönyvi fejezetcímek összefoglalásáról nem alakult ki különösebb vita. Ihász István, a Nemzeti Múzeum munkatársa, az ottani XX. századi kiállítás kurátora volt a felkért hozzászóló, akinek korábbi Auschwitz-kiállításterve nagy felzúdulást keltett történész körökben. Mint mondta, tárgylista nélkül kevéssé tudható, hogyan is fest majd a kiállítás, de a női téma szerinte túl sok, egyébként is csak a divat változása kapcsán lehet egy kiállításban beszélni a nőkről. Ugyanakkor hiányolta „az utókor által ugyan kissé túlértékelt avantgárd” bemutatását.

Terjeszkedni időben és térben

false

 

Fotó: MTI

A Schmidt-féle kiállítás azonban nem áll meg a májusi bemutatónál. Talán azért, mert nem tudják egyszerre megtölteni a Várkert Bazárt, vagy mert a következő években is szeretnének forrásokat lehívni, a tárlatnak lesz még két következő egysége is. Gerő András, a bizottság tagja lapunk kérdésére elmondta, a második rész személyes történetek alapján beszél a háborúról, melyben az egyszerű katonák történetei mellett maga Ferenc József, de még Horthy Miklós is megjelenik. A 2020-ra tervezett harmadik rész a legkényesebb kérdésekkel, a forradalmakkal és Trianonnal foglalkozik majd. A kiállítás, bár most nem tervezik állandónak, vélhetően hosszú ideig, akár 5-10 évig is a Várkert Bazárban lesz, amivel az ingatlan kezelője, L. Simon László is teljes mértékben elégedett. Ő a fórumon elmesélte, hogy mind a négy dédapja végigharcolta az I. világháborút.

Schmidt azt is hangsúlyozta, hogy a Várkert Bazár elé is szeretne kilépni a kiállítás, el is csíptük a Hadtörténeti Múzeum illetékesével folytatott beszélgetését egy első világháborús hajó megszerzése tárgyában, amit a Dunán kellene bemutatni. Egyik forrásunk szerint eredetileg egy repülőgép is szerepelt volna a kiállításon, csak nem fért be a Várkert Bazárba.

Végül tehát Schmidt Mária mégis kiütötte a Kogartot a  Várkert Bazár kiállítótereiért vívott harcban. Fertőszögi Pétertől, a Kogart illetékesétől megtudtuk, bár szombaton lejár a határideje annak, hogy gyűjteményeik számára Magyar Nemzeti Vagyonkezelő találjon egy megfelelő épületet, ez máig nem történt meg. De nem adták fel.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.