Schmidt Máriáé a Várkert Bazár is

  • Hamvay Péter
  • 2015. január 30.

Kultúra

Három lépcsőben foglalja el Schmidt Mária a Várbazárt – ez két érdekes kérdést vet fel. Az első: miért? A másikról, vagyis arról, hogy mihez kezd vele, tegnap fórumot tartott.

A Várkert Bazárban csinál 5-10 évig is álló kiállítást az első világháborúról Schmidt Mária – derült ki egy tegnapi fórumon a Terror Házában. A főigazgató ezzel vigasztalódhat a befulladni látszó Sorsok Háza projekt miatt. Schmidt elmondta, 300 milliót szánnak a Terror Háza szatellit intézménye, a XX. Század Intézet által megvalósítandó Új világ születik című tárlatra, melynek még nincs pontos megnyitási dátuma, de a főigazgató asszony szerint májusban készen lesznek vele. A kiállítás installációit az Andrássy úti múzeum és a Sorsok Háza látványvilágát is tervező F. Kovács Attila tervezi. A szakmai programot Békés Márton, a  XX. Század Intézet kutatási igazgatója állítja össze, de a tudományos tanácsadó testület elnökének, Schmidt Máriának az elképzelései előtt sem látszanak különösebb akadályok tornyosulni. E testület tagjai: Gerő András, Balogh András, Batta András, Diószegi István, Izsák Lajos, M. Kiss Sándor, Manherz Károly.

„Az utókor által ugyan kissé túlértékelt”

Schmidt elmondása szerint a kormány által 2013-ban létrehívott Centenáriumi Emlékbizottság – melyet Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere irányít, és természetesen a főigazgató asszony is tagja – eddig 380 millió forintot osztott szét 231 pályázatra, amiben többek között 110 emlékmű felújítása, 105 kulturális program, 6 könyv, 7 forgatókönyv, 3 számítógépes játék szerepelt. 153 milliót kiemelt programokra költöttek. Mindennek tükrében is roppant magasnak tűnik a Szépművészeti Múzeum nagy kiállításainak költségeivel vetekedő, Schmidt gründolta központi kiállítás 300 milliós költségvetése, mely a bizottság rendelkezésére bocsátott 1 milliárd forintnak csaknem a harmadát teszi ki. Úgy tudjuk, a múzeumi szakmában jelentős feszültséget keltett, hogy Schmidtnek egyszerre kellett az egyes intézmények I. világháborús kiállításainak támogatásáról döntenie, másrészt pedig a központi kiállítás gazdájaként a saját tárlataikat építő múzeumoktól tárgyakat kölcsönöznie. Amelyik múzeum nem volt készséges a kölcsönzésnél, pórul járhatott a pályázat elbírálásánál.

false

 

Fotó: MTI

A Várbazárba tervezett tárlat ezért várhatóan kevés eredeti tárgyat fog tartalmazni, hiszen a centenáriumi eseménysorozat idején minden jelentősebb múzeum megnyitja a maga első világháborús tárlatát. Ezért lett volna logikusabb, ha néhány kiemelt közgyűjtemény, például a  Nemzeti Múzeum maga készíti a központi kiállítást, nem pedig a XX. Század Intézetnek kell megbirkóznia egy ilyen projekttel. Bár Schmidt szerint egy éve dolgoznak a kiállításon, de sem tárgylista, sem forgatókönyv nincs még, csupán egy szinopszis készült el. Ezt bocsátották vitára csütörtökön a Terror Házában. Békés Márton ismertette a 11 egységből álló koncepciót, ami szinte szó szerint szerepel a kiállítás már működő honlapján, a www.ujvilagszuletik.hu-n.

Nem hadtörténetre fókuszáló tárlatot terveznek, inkább a kataklizma társadalomra gyakorolt hatásáról szólnak majd. Egyebek mellett a női emancipáció felgyorsulásáról, a család átalakulásáról, az egészségügyről, a propagandáról, a hátországról, a katonaéletről, sőt a fronton az embereket segítő, vagy életüket megkeserítő állatokról is képet kaphatunk. A gyakorlatilag tankönyvi fejezetcímek összefoglalásáról nem alakult ki különösebb vita. Ihász István, a Nemzeti Múzeum munkatársa, az ottani XX. századi kiállítás kurátora volt a felkért hozzászóló, akinek korábbi Auschwitz-kiállításterve nagy felzúdulást keltett történész körökben. Mint mondta, tárgylista nélkül kevéssé tudható, hogyan is fest majd a kiállítás, de a női téma szerinte túl sok, egyébként is csak a divat változása kapcsán lehet egy kiállításban beszélni a nőkről. Ugyanakkor hiányolta „az utókor által ugyan kissé túlértékelt avantgárd” bemutatását.

Terjeszkedni időben és térben

false

 

Fotó: MTI

A Schmidt-féle kiállítás azonban nem áll meg a májusi bemutatónál. Talán azért, mert nem tudják egyszerre megtölteni a Várkert Bazárt, vagy mert a következő években is szeretnének forrásokat lehívni, a tárlatnak lesz még két következő egysége is. Gerő András, a bizottság tagja lapunk kérdésére elmondta, a második rész személyes történetek alapján beszél a háborúról, melyben az egyszerű katonák történetei mellett maga Ferenc József, de még Horthy Miklós is megjelenik. A 2020-ra tervezett harmadik rész a legkényesebb kérdésekkel, a forradalmakkal és Trianonnal foglalkozik majd. A kiállítás, bár most nem tervezik állandónak, vélhetően hosszú ideig, akár 5-10 évig is a Várkert Bazárban lesz, amivel az ingatlan kezelője, L. Simon László is teljes mértékben elégedett. Ő a fórumon elmesélte, hogy mind a négy dédapja végigharcolta az I. világháborút.

Schmidt azt is hangsúlyozta, hogy a Várkert Bazár elé is szeretne kilépni a kiállítás, el is csíptük a Hadtörténeti Múzeum illetékesével folytatott beszélgetését egy első világháborús hajó megszerzése tárgyában, amit a Dunán kellene bemutatni. Egyik forrásunk szerint eredetileg egy repülőgép is szerepelt volna a kiállításon, csak nem fért be a Várkert Bazárba.

Végül tehát Schmidt Mária mégis kiütötte a Kogartot a  Várkert Bazár kiállítótereiért vívott harcban. Fertőszögi Pétertől, a Kogart illetékesétől megtudtuk, bár szombaton lejár a határideje annak, hogy gyűjteményeik számára Magyar Nemzeti Vagyonkezelő találjon egy megfelelő épületet, ez máig nem történt meg. De nem adták fel.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.