Schmidt Máriáé a Várkert Bazár is

  • Hamvay Péter
  • 2015. január 30.

Kultúra

Három lépcsőben foglalja el Schmidt Mária a Várbazárt – ez két érdekes kérdést vet fel. Az első: miért? A másikról, vagyis arról, hogy mihez kezd vele, tegnap fórumot tartott.

A Várkert Bazárban csinál 5-10 évig is álló kiállítást az első világháborúról Schmidt Mária – derült ki egy tegnapi fórumon a Terror Házában. A főigazgató ezzel vigasztalódhat a befulladni látszó Sorsok Háza projekt miatt. Schmidt elmondta, 300 milliót szánnak a Terror Háza szatellit intézménye, a XX. Század Intézet által megvalósítandó Új világ születik című tárlatra, melynek még nincs pontos megnyitási dátuma, de a főigazgató asszony szerint májusban készen lesznek vele. A kiállítás installációit az Andrássy úti múzeum és a Sorsok Háza látványvilágát is tervező F. Kovács Attila tervezi. A szakmai programot Békés Márton, a  XX. Század Intézet kutatási igazgatója állítja össze, de a tudományos tanácsadó testület elnökének, Schmidt Máriának az elképzelései előtt sem látszanak különösebb akadályok tornyosulni. E testület tagjai: Gerő András, Balogh András, Batta András, Diószegi István, Izsák Lajos, M. Kiss Sándor, Manherz Károly.

„Az utókor által ugyan kissé túlértékelt”

Schmidt elmondása szerint a kormány által 2013-ban létrehívott Centenáriumi Emlékbizottság – melyet Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere irányít, és természetesen a főigazgató asszony is tagja – eddig 380 millió forintot osztott szét 231 pályázatra, amiben többek között 110 emlékmű felújítása, 105 kulturális program, 6 könyv, 7 forgatókönyv, 3 számítógépes játék szerepelt. 153 milliót kiemelt programokra költöttek. Mindennek tükrében is roppant magasnak tűnik a Szépművészeti Múzeum nagy kiállításainak költségeivel vetekedő, Schmidt gründolta központi kiállítás 300 milliós költségvetése, mely a bizottság rendelkezésére bocsátott 1 milliárd forintnak csaknem a harmadát teszi ki. Úgy tudjuk, a múzeumi szakmában jelentős feszültséget keltett, hogy Schmidtnek egyszerre kellett az egyes intézmények I. világháborús kiállításainak támogatásáról döntenie, másrészt pedig a központi kiállítás gazdájaként a saját tárlataikat építő múzeumoktól tárgyakat kölcsönöznie. Amelyik múzeum nem volt készséges a kölcsönzésnél, pórul járhatott a pályázat elbírálásánál.

false

 

Fotó: MTI

A Várbazárba tervezett tárlat ezért várhatóan kevés eredeti tárgyat fog tartalmazni, hiszen a centenáriumi eseménysorozat idején minden jelentősebb múzeum megnyitja a maga első világháborús tárlatát. Ezért lett volna logikusabb, ha néhány kiemelt közgyűjtemény, például a  Nemzeti Múzeum maga készíti a központi kiállítást, nem pedig a XX. Század Intézetnek kell megbirkóznia egy ilyen projekttel. Bár Schmidt szerint egy éve dolgoznak a kiállításon, de sem tárgylista, sem forgatókönyv nincs még, csupán egy szinopszis készült el. Ezt bocsátották vitára csütörtökön a Terror Házában. Békés Márton ismertette a 11 egységből álló koncepciót, ami szinte szó szerint szerepel a kiállítás már működő honlapján, a www.ujvilagszuletik.hu-n.

Nem hadtörténetre fókuszáló tárlatot terveznek, inkább a kataklizma társadalomra gyakorolt hatásáról szólnak majd. Egyebek mellett a női emancipáció felgyorsulásáról, a család átalakulásáról, az egészségügyről, a propagandáról, a hátországról, a katonaéletről, sőt a fronton az embereket segítő, vagy életüket megkeserítő állatokról is képet kaphatunk. A gyakorlatilag tankönyvi fejezetcímek összefoglalásáról nem alakult ki különösebb vita. Ihász István, a Nemzeti Múzeum munkatársa, az ottani XX. századi kiállítás kurátora volt a felkért hozzászóló, akinek korábbi Auschwitz-kiállításterve nagy felzúdulást keltett történész körökben. Mint mondta, tárgylista nélkül kevéssé tudható, hogyan is fest majd a kiállítás, de a női téma szerinte túl sok, egyébként is csak a divat változása kapcsán lehet egy kiállításban beszélni a nőkről. Ugyanakkor hiányolta „az utókor által ugyan kissé túlértékelt avantgárd” bemutatását.

Terjeszkedni időben és térben

false

 

Fotó: MTI

A Schmidt-féle kiállítás azonban nem áll meg a májusi bemutatónál. Talán azért, mert nem tudják egyszerre megtölteni a Várkert Bazárt, vagy mert a következő években is szeretnének forrásokat lehívni, a tárlatnak lesz még két következő egysége is. Gerő András, a bizottság tagja lapunk kérdésére elmondta, a második rész személyes történetek alapján beszél a háborúról, melyben az egyszerű katonák történetei mellett maga Ferenc József, de még Horthy Miklós is megjelenik. A 2020-ra tervezett harmadik rész a legkényesebb kérdésekkel, a forradalmakkal és Trianonnal foglalkozik majd. A kiállítás, bár most nem tervezik állandónak, vélhetően hosszú ideig, akár 5-10 évig is a Várkert Bazárban lesz, amivel az ingatlan kezelője, L. Simon László is teljes mértékben elégedett. Ő a fórumon elmesélte, hogy mind a négy dédapja végigharcolta az I. világháborút.

Schmidt azt is hangsúlyozta, hogy a Várkert Bazár elé is szeretne kilépni a kiállítás, el is csíptük a Hadtörténeti Múzeum illetékesével folytatott beszélgetését egy első világháborús hajó megszerzése tárgyában, amit a Dunán kellene bemutatni. Egyik forrásunk szerint eredetileg egy repülőgép is szerepelt volna a kiállításon, csak nem fért be a Várkert Bazárba.

Végül tehát Schmidt Mária mégis kiütötte a Kogartot a  Várkert Bazár kiállítótereiért vívott harcban. Fertőszögi Pétertől, a Kogart illetékesétől megtudtuk, bár szombaton lejár a határideje annak, hogy gyűjteményeik számára Magyar Nemzeti Vagyonkezelő találjon egy megfelelő épületet, ez máig nem történt meg. De nem adták fel.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.