Schmidt Máriáé a Várkert Bazár is

  • Hamvay Péter
  • 2015. január 30.

Kultúra

Három lépcsőben foglalja el Schmidt Mária a Várbazárt – ez két érdekes kérdést vet fel. Az első: miért? A másikról, vagyis arról, hogy mihez kezd vele, tegnap fórumot tartott.

A Várkert Bazárban csinál 5-10 évig is álló kiállítást az első világháborúról Schmidt Mária – derült ki egy tegnapi fórumon a Terror Házában. A főigazgató ezzel vigasztalódhat a befulladni látszó Sorsok Háza projekt miatt. Schmidt elmondta, 300 milliót szánnak a Terror Háza szatellit intézménye, a XX. Század Intézet által megvalósítandó Új világ születik című tárlatra, melynek még nincs pontos megnyitási dátuma, de a főigazgató asszony szerint májusban készen lesznek vele. A kiállítás installációit az Andrássy úti múzeum és a Sorsok Háza látványvilágát is tervező F. Kovács Attila tervezi. A szakmai programot Békés Márton, a  XX. Század Intézet kutatási igazgatója állítja össze, de a tudományos tanácsadó testület elnökének, Schmidt Máriának az elképzelései előtt sem látszanak különösebb akadályok tornyosulni. E testület tagjai: Gerő András, Balogh András, Batta András, Diószegi István, Izsák Lajos, M. Kiss Sándor, Manherz Károly.

„Az utókor által ugyan kissé túlértékelt”

Schmidt elmondása szerint a kormány által 2013-ban létrehívott Centenáriumi Emlékbizottság – melyet Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere irányít, és természetesen a főigazgató asszony is tagja – eddig 380 millió forintot osztott szét 231 pályázatra, amiben többek között 110 emlékmű felújítása, 105 kulturális program, 6 könyv, 7 forgatókönyv, 3 számítógépes játék szerepelt. 153 milliót kiemelt programokra költöttek. Mindennek tükrében is roppant magasnak tűnik a Szépművészeti Múzeum nagy kiállításainak költségeivel vetekedő, Schmidt gründolta központi kiállítás 300 milliós költségvetése, mely a bizottság rendelkezésére bocsátott 1 milliárd forintnak csaknem a harmadát teszi ki. Úgy tudjuk, a múzeumi szakmában jelentős feszültséget keltett, hogy Schmidtnek egyszerre kellett az egyes intézmények I. világháborús kiállításainak támogatásáról döntenie, másrészt pedig a központi kiállítás gazdájaként a saját tárlataikat építő múzeumoktól tárgyakat kölcsönöznie. Amelyik múzeum nem volt készséges a kölcsönzésnél, pórul járhatott a pályázat elbírálásánál.

false

 

Fotó: MTI

A Várbazárba tervezett tárlat ezért várhatóan kevés eredeti tárgyat fog tartalmazni, hiszen a centenáriumi eseménysorozat idején minden jelentősebb múzeum megnyitja a maga első világháborús tárlatát. Ezért lett volna logikusabb, ha néhány kiemelt közgyűjtemény, például a  Nemzeti Múzeum maga készíti a központi kiállítást, nem pedig a XX. Század Intézetnek kell megbirkóznia egy ilyen projekttel. Bár Schmidt szerint egy éve dolgoznak a kiállításon, de sem tárgylista, sem forgatókönyv nincs még, csupán egy szinopszis készült el. Ezt bocsátották vitára csütörtökön a Terror Házában. Békés Márton ismertette a 11 egységből álló koncepciót, ami szinte szó szerint szerepel a kiállítás már működő honlapján, a www.ujvilagszuletik.hu-n.

Nem hadtörténetre fókuszáló tárlatot terveznek, inkább a kataklizma társadalomra gyakorolt hatásáról szólnak majd. Egyebek mellett a női emancipáció felgyorsulásáról, a család átalakulásáról, az egészségügyről, a propagandáról, a hátországról, a katonaéletről, sőt a fronton az embereket segítő, vagy életüket megkeserítő állatokról is képet kaphatunk. A gyakorlatilag tankönyvi fejezetcímek összefoglalásáról nem alakult ki különösebb vita. Ihász István, a Nemzeti Múzeum munkatársa, az ottani XX. századi kiállítás kurátora volt a felkért hozzászóló, akinek korábbi Auschwitz-kiállításterve nagy felzúdulást keltett történész körökben. Mint mondta, tárgylista nélkül kevéssé tudható, hogyan is fest majd a kiállítás, de a női téma szerinte túl sok, egyébként is csak a divat változása kapcsán lehet egy kiállításban beszélni a nőkről. Ugyanakkor hiányolta „az utókor által ugyan kissé túlértékelt avantgárd” bemutatását.

Terjeszkedni időben és térben

false

 

Fotó: MTI

A Schmidt-féle kiállítás azonban nem áll meg a májusi bemutatónál. Talán azért, mert nem tudják egyszerre megtölteni a Várkert Bazárt, vagy mert a következő években is szeretnének forrásokat lehívni, a tárlatnak lesz még két következő egysége is. Gerő András, a bizottság tagja lapunk kérdésére elmondta, a második rész személyes történetek alapján beszél a háborúról, melyben az egyszerű katonák történetei mellett maga Ferenc József, de még Horthy Miklós is megjelenik. A 2020-ra tervezett harmadik rész a legkényesebb kérdésekkel, a forradalmakkal és Trianonnal foglalkozik majd. A kiállítás, bár most nem tervezik állandónak, vélhetően hosszú ideig, akár 5-10 évig is a Várkert Bazárban lesz, amivel az ingatlan kezelője, L. Simon László is teljes mértékben elégedett. Ő a fórumon elmesélte, hogy mind a négy dédapja végigharcolta az I. világháborút.

Schmidt azt is hangsúlyozta, hogy a Várkert Bazár elé is szeretne kilépni a kiállítás, el is csíptük a Hadtörténeti Múzeum illetékesével folytatott beszélgetését egy első világháborús hajó megszerzése tárgyában, amit a Dunán kellene bemutatni. Egyik forrásunk szerint eredetileg egy repülőgép is szerepelt volna a kiállításon, csak nem fért be a Várkert Bazárba.

Végül tehát Schmidt Mária mégis kiütötte a Kogartot a  Várkert Bazár kiállítótereiért vívott harcban. Fertőszögi Pétertől, a Kogart illetékesétől megtudtuk, bár szombaton lejár a határideje annak, hogy gyűjteményeik számára Magyar Nemzeti Vagyonkezelő találjon egy megfelelő épületet, ez máig nem történt meg. De nem adták fel.

Figyelmébe ajánljuk

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.

A szabadság ára

Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.

Orbán Viktor, mint a háború egyik kutyája

A miniszterelnök és a köre továbbá a háború vámszedője és haszonélvezője is, hiszen az orosz energiahordozók folyamatos vásárlásával nemcsak a háborús bűnös Putyin birodalmi törekvéseit dotálja, hanem a beszerzési és eladási ár közötti különbség lefölözésével és megfelelő helyekre juttatásával a saját hatalmát is erősíti.

Oroszlán a tetőn

A cseh központi bank (Česká národní banka) az idén ünnepli száz­éves jubileumát, jogelődje, a cseh­szlovák jegybank ugyanis 1926-ban alakult meg. Működését háborúk, megszállások, rendszerváltások, az ország szétválása és pénzügyi válságok kísérték. A jegybank épületének tetején levő oroszlán és férfialak a független államiság, a stabilitás, a nemzeti identitás és a pénzügyi önállóság szimbólumai. Az oroszlánt a mindenkori politikai hatalom több alkalommal „ketrecbe” zárta, a korona a kormány kiszolgálójává vált.

Levegő a cintányérok között

Akkor vitte el a kincstár a szolidaritási hozzájárulás első részletét az önkormányzatoktól, amikor alig van bevételük. Ez abszurd helyzeteket idézett elő, Szentes például folyószámlahitelből tudta befizetni ezt a pénzt. Gulyás Gergely miniszter szerint ilyen a közteherviselés, nem kell sápítozni.