Szita Szabolcs a Holokauszt Emlékközpont igazgatója

  • Hamvay Péter
  • 2015. július 1.

Kultúra

A lemondott kuratóriumi vezető tényként közölte a központ munkatársaival, hogy régi kollégájuk igazgatóként tér vissza.

Haraszti György, aki a „személye körüli feszültségek” miatt volt kénytelen július 1-jével megválni a Holokauszt Emlékközpont és az azt fenntartó közalapítvány kuratóriumának vezetésétől, azt közölte az intézmény munkatársaival, hogy Szita Szabolcs vezeti hétfőtől az intézményt.

Szita Szabolcs

Szita Szabolcs

Fotó: MTI

 

Ő maga addig, amíg a közalapítvány alapítója, a Miniszterelnökség nem nevez ki újabb kuratóriumot – egy ilyen folyamat akár fél évig is eltarthat –, ideiglenesen tovább vinné az ügyeket. Erről hivatalos közlést még nem adott ki a Miniszterelnökség, de azt tudjuk, hogy az idős professzor már bejár az intézménybe. Az emlékközpont fordulatos történetéről csütörtökön megjelenő lapszámunkban számolunk be részletesen. Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy Szita azért mondott le 2014 májusában, mert Haraszti együttműködési szerződést kötött a Veritas Intézettel. Az elsősorban az embermentők tevékenységét, illetve a halálmenetek és a munkaszolgálatosok sorsát kutató Szita Szabolcs régóta dolgozott különböző beosztásokban az emlékközpontban. 2009-ben, amikor vezető történész volt, az igazgatóénál is magasabb fizetésért alkalmazták. Ám a ház akkori irányítója, Harsányi László úgy ítélte meg, nincs szükség ilyen státuszra, és azt ajánlotta neki, hogy – miután Szita rendelkezett egyetemi tanári állással Sopronban – folytassa inkább történész tanácsadóként, kevesebb fizetésért a munkáját. Ezt az opciót azonban Szita nem fogadta el, és távozott az intézménytől. Most igazgatóként térhet vissza.

Figyelmébe ajánljuk

Kilátástalanul

A tömött tokiói metróknál és a csúcsforgalomnál egy rémisztőbb van: mikor magunk maradunk egy aluljáróban. Bármelyik pislogó lámpa mögötti kanyarban ott lapulhat egy rém – vagy jegyellenőr! –, a hidegen ásító csempék pedig egyetlen pillanat alatt fullasztó börtönné változhatnak.

A csavar

Gösta Engzell a II. világháború éveiben (is) hivatalnok volt a svéd külügyminisztérium jogi osztályán, ha hinni lehet a filmnek, az alagsorban, közvetlenül a kétes állapotú szennyvízcsatornák szomszédságában, egy emiatt jogosan panaszkodó, kis létszámú stáb főnökeként.

Az ara kivan

Maggie Gyllenhaal dühös, és majd szétfeszítik a határozott tézisek. A mennyasszony! e két érzés nyomait viseli magán a leghatározottabban; feszül a varratoknál, majd kibuggyan belőle a sok vitriol.

Elég, ha röhögünk?

Évek óta következetesen építi drMáriás azt a vizuális univerzumot, amelyben történelmi figurák, kortárs politikusok, popkulturális ikonok és fiktív szereplők keverednek egy groteszk társadalmi panorámában. A most bemutatott anyag az életműnek egy újabb, sűrített fejezete. Egyszerre provokáció és diagnózis, összegzés a kerek számok mentén (Máriás 60/Tudósok 40), ugyanakkor reagálás a mára.

Antropomorf univerzum

A művész 2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán, több csoportos és egyéni kiállítása is volt már. 2017-ben elnyerte az Év grafikája díjat, és ugyanezen évben Jagicza Patríciával közösen készített nagy méretű gumicukornyomata is díjat nyert a Miskolci Grafikai Triennálén.

Illúziók, realista keretben

Van a világtörténelemnek egy kényelmes morális olvasata: nagy háborúk és nagy békék váltják egymást, nagyhatalmak emelkednek fel és buknak meg, a kisebb államok pedig sodródnak a hullámverésben, majd a demokrácia győzedelmeskedik.

Itt éreztük magunkat otthon

Hol volt eddig a társadalom, hogy az elmúlt tizenkét hónapban hirtelen évtizedes sztorik kezdtek hatni rá elementáris erővel? Mire véljük ezt a ráébredést? És számít, hogy vannak, akik már húsz éve erről beszéltek?