MaNcs 29. évf. 38. sz. (2017-09-21)
Skanzent épített közpénztízmilliókból, a hozzá közel álló jegyző pozíciófoglalásával pedig szintet lépett az önkormányzat maga alá gyűrésében. Nemcsak menekültekre vadászik, birodalmat is épít Toroczkai László polgármester. Megnéztük, hogyan.
Úgy egy éve küldte vissza több mint száz értelmiségi az állami kitüntetését, tiltakozásul az ellen, hogy a köztársasági elnök a Fidesz védelmében fröcsögve uszító Bayer Zsoltot is lovagkeresztre érdemesítette. Az idén pedig a Debreceni Egyetem szenátusa adományozott egyetemi díszpolgárságot Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin autokratának és, nem mellesleg, kandidátusi disszertációplagizátornak, amire válaszul Vajda Mihály, a jeles filozófus lemondott egyetemi professor emeritus címéről.
Az oktatási rendszerrel foglalkozó kutatók között sok évtizede trivialitás az a meglátás, hogy a magyar közoktatásban egyszerre beszélhetünk alulfinanszírozottságról és a források pazarlásáról.
No, megvolt a nagyvizit; egyelőre nem tudjuk, hogy mekkora hátast dobott az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának tényfeltáró deszantja Orbán Viktor kisvasútjától, de annyi biztos, hogy kipróbálták, s működik.
Az ukrán parlament elnöke kedden aláírta a kijevi parlament által megszavazott új oktatási törvényt, és elküldte jóváhagyásra Petro Porosenko államfőnek.
Angela Merkelt csupán a rendkívüli népszerűsége nyugtalaníthatja. Ettől általában nem érzi rosszul magát egy politikus, de választások előtt eszébe juthat, hogy támogatóiban felmerül a kérdés: minek menjenek el szavazni a biztos győztesre?
Észak-Korea a közelmúltban több föld alatti atomrobbantást is végrehajtott, a múlt héten ballisztikus rakétát lőtt át Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, s korábbi kísérletei azt is megmutatták, hogy a kelet-ázsiai diktatúra az Egyesült Államokhoz tartozó Guam szigetét is könnyűszerrel célba veheti. Scott A. Snyder Korea-szakértőt az atomprogram mögött megbúvó logikáról és az észak-koreai mindennapokról kérdeztük.
Néhány éve Orbán Viktor még lesújtóan nyilatkozott a „tőzsdei spekulánsokról” – ehhez képest ma már legközelebbi embere, Mészáros Lőrinc három tőzsdei céget is birtokol. Milyen előnye származik a felcsúti polgármesternek a tőzsdéből, és rejt-e kockázatokat, hogy a gazdaság egy újabb szegmensében bukkant fel?
A rejtélyes körülmények között elhunyt Welsz Tamás cégének az ügye a Legfőbb Ügyészségen jár. A kft. máig nem tisztázott módon került Welsz volt barátnőjéhez a férfi halála után egy nappal. Mivel Welsz már nem tudja cáfolni a nő verzióját, az ügyészség szerint nincs miért tovább nyomozni.
A hangzatos ígéretek és nyilatkozatok ellenére a Csépe Valéria miniszteri biztos vezényletével zajló NAT-átalakítás eddig megismert részletei a további centralizáció felé mutatnak. Nahalka István szerint korábban is csak kevés pedagógus tudott élni a szabadságával, de ez nem indok az autonómia fölszámolására.
Volt néhány jó intézkedése a kormánynak, de mindez eltörpül amellett, hogy tönkretette az ország versenyképességét, állítja Bojár Gábor. Az üzletember szerint az ellenzéki pártoknak össze kellene fogniuk, különben újabb négy év Fidesz-kormányzás és az EU-ból való kilépés jön.
Régóta fesztiválkedvencek, két lemezük is megjelent, bár csak az év végén ünneplik a zenekar 5. születésnapját. Basszusgitárosukkal és dobosukkal a régi rutinról, a tudatos döntésekről, az elektronikus élőzenéről beszélgettünk. És szóba került a külföldi befutás esélye is.
Az ősz óriási szenzációja, hogy Fischer Iván hét év után ismét színpadra állította Mozart Don Giovanniját – és ezt most a Müpában mi is láthatjuk. A karmestert és rendezőt most leginkább a szexuális ragadozó érdekli a figurában. Az amerikai kritikák egybehangzó véleménye szerint ez az előadás az egész világon etalon. Vajon a hazai politikai-költségvetési szféra is így gondolja? És vajon megoldás lenne a menekültválságra, ha sok Albert Schweitzer menne Afrikába gyógyítani? A Don Giovanni kulisszatitkai mellett ilyesmikről beszélgettünk Fischer Ivánnal. Meg arról, hogy mitől fél.
Hogyan született meg Fritz Lang első és egyben leghíresebb hangosfilmje, az M – egy város keresi a gyilkost? Erre keresi a választ a Fritz Lang című játékfilm, a Szemrevaló fesztivál nyitófilmje. A rendezővel telefonon beszélgettünk.
A vidéki színész nyomorúságánál már csak a vidéki színház romantikájába vetett hit nyomorúságosabb, azóta különösen, hogy a legtöbb ilyen „templomot” megbízható csókosok igazgatják. Hogy ez mennyire izgatja, egyáltalán érdekli-e Vékes Csabát, a Nemzeti Filmalap első filmeseket támogató Inkubátor programjának első fecskéjét, azt érthető okokból nem debütáló művében fogja kifejteni. A filmje napjainkban játszódik, de a történet tegnapi, bizonyos tekintetben tegnapelőtti.
Megjelenésünk napján indul a mozikban a Hetedik alabárdos. Az első filmes rendezőt a vidéki színházak nyomasztó valóságáról kérdeztük, és megtudtuk tőle azt is, hány körben kell egy magyar filmet fejleszteni.
Forgatásról forgatásra járnak, de rendszerint csak a háttérben látni őket, noha nélkülük aligha készülhetnének el a mozik. De vajon mi kell ahhoz, hogy valakiből gyakorló statiszta váljon, és meg lehet-e élni ebből?
Nem kell ahhoz hallgatottsági statisztikákat bújó szakértőnek lenni, hogy belássuk, akár közszolgálati, akár kereskedelmi, akár zenei, akár gazdasági rádióról van szó, a reggeli műsorsáv a nap egyik, ha nem a legfontosabb időzónája.
Mi az a f***k? Egyszerre merít a kommunista rendszert kikezdő szabadegyetemek és a társadalmilag tudatos nyugati művészek gyakorlataiból, miközben a hazai oktatási rendszer egyik súlyos hiányosságát igyekszik pótolni.
Színházban debütál a sikeres mozifilm, a Viharsarok rendezője, ráadásul rögtön két előadással. A Rózsavölgyi Szalonban Freud egyik revelatív találkozása a témája, míg a Szkénében egy vallásinak tűnő, de sokkal inkább önismereti szeánszra invitál.
Három fiatal kritikus egy hirtelen ötlettől vezérelve produkciós céget alapít és hitelből belevág a színházcsinálásba. Kettőt pislognak, és máris a legnagyobb nevekkel ülnek egy tárgyalóasztalnál, aztán jönnek a sikerszériák. Szeptembertől már ők üzemeltetik az Átriumot.
Hajdan sokat emlegetett színházi közhely szerint a magyarok a világ legjobb színészei. Ennek bizonyítása ugyan roppant nehéz lenne, ám néhány magyar születésű művész valóban nemzetközi hírnévre tett szert már a 19. században is.
Kirill Szerebrennyikov orosz rendező történetét ma sokan nagy elődjéhez, Mejerholdéhoz hasonlítják. Mejerhold letartóztatását Sztálin rendelte el, Szerebrennyikovét pedig idén augusztus 22-én maga Putyin, állítják többen. A rendező lefogását a The Moscow Times szerzője politikai kirakatpernek nevezte, a nálunk is ismert Borisz Akunyin író pedig kijelentette: új korszak kezdődött Oroszországban.
A minap, egy hétköznapi beszélgetésünk során édesanyám száján kiszaladt ez a sor az Ágnes asszonyból.
Máté nőügyeiről ír és rendez darabot Pintér Béla a Katonában; az Ascher Tamás Háromszéken című bemutatójukról, a Vidnyánszky Attilával közös beszélgetésekről és arról is beszélgettünk, hogy mire képes egy jó paródia.
A The Times Literary Supplement tálalta a szenzációt: megfejtették a Voynich-kódex rejtélyét. Az öröm azonban korainak bizonyult.
