Narancs XVIII. évf. 39. szám (2006-09-28)
Budapest főpolgármestere, a tévészékház megrohanásának másnapján, sajtótájékoztatóján fölmutatott egy marokkövet, mondván: a kőkorszakban az ősember ilyenekkel még egy mamutot is el tudott ejteni. Azt kívánta demonstrálni persze, hogy csöppet sem ártatlan gyermekcsíny ilyesmit hajigálni.
Van úgy, hogy az ember elképzel valamit, egy folyamatot, és tök jó, és okos, és minden lépés logikusan következik az előzőből, minden illeszkedik mindenhez, és megy is, mint a karikacsapás. Aztán a végeredmény mégis egy nagy kudarc: vagy azért, mert a lépések csak a saját maguk rendszerén belül logikusak, és a végén kiderül, hogy az alapfeltevések tévesek voltak.
A nemrég megnyílt Elüldözöttek című kiállítás Németországban és Lengyelországban már előre hatalmas vitákat váltott ki. Teljesen indokolatlanul.
Önkormányzati választásról lévén szó, természetesen mindenki, mint ahogyan 1990 óta - egy kivétellel - ez rendre történni szokott. (A kivétel a négy évvel ezelőtti őszi voksolás, amikor az MSZP valósággal leradírozta vetélytársait a térképről.)
Morálisból kriminális, és legalább a hétvégi választásokig, de lehet, hogy utána is elhúzódó politikai válság - ez a következménye a zárt körben elhangzott májusi Gyurcsány-beszéd ürügyén kirobbant tüntetéseknek.
A három kelet-magyarországi nagyváros vezetőinek minden esélyük megvan, hogy október 1. után is a székükben maradjanak. Ebben ellenzékük tehetetlensége is segíti őket.
A GfK Csoport "Vásárlóerő-index" tanulmánya szerint Magyarország legszegényebb települése a dél-borsodi Kiscsécs. A Tiszaújvárostól pár kilométerre, a Sajó kanyarulatánál fekvő, alig 200 fős falu az egy főre jutó vásárlóerőben még az országos átlag harmadát sem éri el. Kiscsécsen évek óta ez a helyzet.
Független főpolgármester-jelöltnek független kampányfőnök jár, csaptam én már jobbra is, balra is - így indokolja Pesty László, hogy mit keres Tarlós István választási stábjának élén. A kelet-közép-európai rendszerváltó évek vakmerő dokumentátoraként ismertté vált filmproducer pályaképének felvázolására teszünk kísérletet.
A múlt heti utcai erőszakos cselekményeknek nemcsak a politikai, de a büntetőjogi megítélése sem egyértelmű. Egyes minősítésekre évtizedek óta nem volt példa a magyar joggyakorlatban. Közben a kormányfőt az ellenzék bűncselekmények elkövetésével vádolja.
Az ugandai kormány a békéért cserébe büntetlenséget kínál az országot lassan két évtizede terrorizáló Úr Ellenállási Hadserege (LRA) vezetőinek, míg a Nemzetközi Büntetőbíróság a vádlottak padján szeretné látni a háborús bűnösöket. A dilemma súlyos.
Bob Dylan öt év elteltével új stúdiólemezzel jelentkezett - nem túlzás azt állítani, hogy ez az esemény lázban tartja a zenei világot. A Modern Times az első héten 192 000 példányban kelt el az Egyesült Államokban, és máris a meghatározó jelentőségű, klasszikus Dylan-lemezek sorában emlegetik.
Az idei Kulturális Örökség Napjainak tematikus középpontjába a szocialista realizmus építészetét állították. Nem mondhatnánk, hogy a látnivalók súlyaránya túlságosan elbillent volna ebbe az irányba, de azért voltak bőven vezetések az ötvenes évek épületeiben, kiállítások a kor jellegzetes építészeti elképzelései bemutatására. Több ilyen is nyílt az elmúlt napokban, hetekben.
Soha ne írj alanyi prózát! Ha alanyi prózát írsz (énregényt), nem úszod meg, hogy hazugsággal vádoljanak (Nem is vagy te olyan fasza gyerek, mint írod! Milyen geci voltál, ha megírsz egy-egy kínos helyzetet az életedből), mindegy, mindenképp azonosítanak a regényhősöddel vagy az elbeszélővel, nem úszod meg.
Ahogy régi ínséges időkben a melasz pótolta a cukrot (vagy épp a planta a teát), úgy a Művészetek Palotája is szinte ilyesformán kezdi helyettesíteni mostanság alkalmi operakoncertjeivel a - fájdalom! - tartósan gyengélkedő operaházat.
Meggondolandó: akinek megfájdul a háta, a dereka, a nyaka, a térde vagy a feneke, ha jó két órát üldögél egy színháznézésre abszolúte alkalmatlan dobogón vagy párnán, az hagyja ki a Krétakör Szorokin-bemutatóját, mert a kelleténél többet fog szenvedni az első rész alatt.
Történelmi korok jönnek-mennek, a moziban a helyzet - látszólag - alig változik. Harminc éve a felületes szemlélő arra panaszkodott, hogy csak szovjet és szocialista filmeket adnak, lépni sem lehet az NDK-s indiánoktól, jugoszláv, bolgár, szovjet partizánoktól, hazai párttitkároktól.
Éppen aznap este találkoztunk a szegedi Kisszínház portáján, amikor a nemzet színészévé választották. Azt mondja, neki meglepetés, a vidéknek pedig elégtétel. Valamiféle elismerése annak, hogy azért ott is lehet.
Decemberben törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés, mely szerint jövőre kötelező önkormányzati feladat lesz több, drogfogyasztókkal kapcsolatos helyi, anonim szolgáltatás. Ilyen a használt injekciós tűk és fecskendők sterilre cserélése is. Annak ellenére, hogy az ügyészség szerint ez bűnsegédletnek számít.
Szüleitől, Komka Magdolna többszörös magyar magasugróbajnoktól és Zsivótzky Gyula kalapácsvető olimpiai bajnoktól csak egy tanácsot kapott: ha sportolni akar, nem érdemes félgőzzel. Tavaly Helsinkiben felnőtt világbajnoki bronzérmet, nyáron Göteborgban Eb-ezüstöt szerzett.
A bonmot-ba ágyazott népszerű féligazság szerint az első világháború a vegyészeké, a második a fizikusoké volt, a harmadikat meg a matematikusok vívják egymással. Ez persze így nem igaz: a matekosok már a másodikban sem voltak mellékszereplők.
