Tegnapelőtt mi is beszámoltunk arról, hogy a korábbi tervektől eltérően mégis fenntartja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a Lukács György filozófus korábbi lakásában kialakított kutatóhelyet, a felújításhoz szükséges külső források megszerzésében pedig a Lukács György Nemzetközi Alapítvány (LANA) segítségét várja. A korábbi hírben arról is szó esett, hogy a filozófus otthonában elhelyezett hagyaték szakszerű feldolgozásáról és a felújítás menetrendjéről az MTA elnöke, Lovász László és Kelemen János akadémikus, a LANA kuratóriumi elnöke állapodott meg.
Úgy tűnik, erről azonban szó sincsen. A Mérce friss bejegyzése szerint ugyanis a LANA a hozzájuk eljuttatott közleményben cáfolta az eddigieket.
Mint írják, az elnökök beszélgetésében csak szándékokról esett szó, ahogy a nyilatkozat is csak a felek kölcsönös jóakaratát rögzíti, és a közlemény bevezetést követő része kizárólag az MTA Könyvtár főigazgatójának elképzeléseit fejti ki, de ezek az elképzelések vállalhatatlanok nemcsak a LANA, hanem az MTA számára is.
A LANA kuratóriuma szerint ennek az a fő oka, hogy a koncepcióban
a hagyaték rendezésének kulcsa a Lukács-kéziratok eltávolítása az archívumból,
aminek egyetlen elképzelhető célja és lehetséges következménye a Lukács Archívum „tönkre-, sőt nevetségessé tétele”.
A LANA azt is nehezményezi, hogy bár az MTA közleményében a filozófus lakásában kutatóhely fenntartásáról van szó, főigazgatói elképzelés szerint „állandó kiállításnak” kellene nyílnia az archívumban, többnyelvű vezetőfüzettel és ismertetőleporellóval a látogatók számára, így hasznosítva a lakást „szélesebb felhasználói kör számára”. Csakhogy a LANA szerint a kéziratok nélkül azonban nem lehet valódi kutatóhelyről beszélni.
