Nem elég, hogy a lösztalaj alkalmatlannak látszik az újabb blokkok felépítésére.

Sokasodnak a geológiai problémák az atomerőmű körül – írja a Népszava. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ugyanis épületsüllyedést mérő eljárások pontosítására szólította fel az erőművet.

A dokumentumok alapján a napokban Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető az energiaügyekért felelős Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezetőhöz, illetve Süli Jánoshoz, „a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterhez” fordult, tudakolván, miért és milyen mértékben süllyed a Paksi Atomerőmű. Ez már csak azért is fontos, mert az elsődlegesen érintett IV. blokk közvetlenül határos a bővítési területtel. A még fel nem tárt talajmozgási veszélyek így alapvetően kihatnak a tervezett V. és VI. blokk építésére, működtetésére.

De nem csak ezzel a problémával kell megküzdeni, még nyáron bukkant rá az Átlátszó.hu egy tanulmányra, mely szerint az új blokkokat egy olyan tektonikai törésvonal fölé építenék, ahol akár 10 ezer éven belül is lehetett földrengés.

Nem földrengésbiztos a paksi atomerőmű és a tervezett bővítés telephelye

Az Átlátszó megszerezte a bővítéshez is szükséges földtani kutatás eredményeit. Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű és a tervezett bővítés telephelye – tudta meg az Átlátszó.

De Paks 2 környezeti hatástanulmányából az is kiolvasható, hogy a löszös, homokos terület nem épp az a hely, amelyre érdemes atomerőművet építeni.

A hatástanulmányt korábban a Greenapeace és az Energiaklub is keményen kritizálta.

Egyre fenyegetőbb Paks 2, és senki nem garantálja a lakosság védelmét

Olyan silánynak tartja a környezetvédelmi hatástanulmányt a Greenpeace és az Energiaklub, hogy bíróságra mennek. Megállítható az orosz pénzből finanszírozott projekt? Miközben a svájciakat népszavazáson kérdezték meg az atomenergiáról, itthon dübörög a Paks 2-projekt: nemrég külön minisztert kapott az orosz pénzből épülő atomreaktor, az LMP népszavazási kérdéseit pedig elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így nem tűnik túl valószínűnek, hogy az emberek referendumon mondjanak véleményt a gigaberuházásról.