Ez a film lehetett volna az új Szárnyas fejvadász, de csak egy sötét zagyvaság lett

  • Gera Márton
  • 2018. február 25.

Mikrofilm

A Mute bizonyítja, hogy a Netflix tud rémes filmeket is gyártani.

Reneszánszát éli a cyberpunk. Bár lehet, csupán azért tűnik ez így, mert olyan időket élünk, amikor pár hónapon belül két olyan darab is érkezett, amire nyugodtan rá lehet húzni, hogy a cyberpunk jegyeit viseli magán, ráadásul még rajongani is lehet érte. Könnyű volt szeretni a Szárnyas fejvadász folytatását, és nem volt nehéz volt kedvelni a Netflix újoncát, a Takeshi Kovacs-trilógiát feldolgozó Altered Carbont sem, ami persze sokkal inkább volt jövőbe importált krimi, mint klasszikus cyberpunk, de ez történetünk szempontjából mellékes. Az viszont már egyáltalán nem, hogy Duncan Jones is úgy gondolta, a cyberpunkhullámot meg kell lovagolni, ami a brit rendező esetében abban manifesztálódott, hogy készített egy, a noir jellemzőit erősen magán viselő filmet, ami hellyel-közzel látványosnak is nevezhető, de szinte minden szempontból elmondhatatlan csalódás.

Pedig Duncan Jones filmrendezői mérlege nem is volt olyan rossz eddig. Persze, nem a videójáték-feldolgozásra, a Warcraft: A kezdetekre gondolunk (mert az tragikus volt, mint általában az összes videójátékos adaptáció), hanem a 2009-es Holdra, vagy a 2011-es Forráskódra. Nem voltak ezek annyira jelentős teljesítmények, azonban hamar átjött, hogy Jones gondolt valami érdemlegeset is arról, ami a vásznon megjelent. Ám mostanra mindez a múlté, hisz a Netflixen péntek óta elérhető Mute-ról lehetetlen megmondani, hogy miről is szeretne szólni.

Mute | Official Trailer [HD] | Netflix

Welcome to Berlin 2052 - where dreams come true and man comes undone. Prepare yourself for MUTE, a new Netflix Original Film by visionary director Duncan Jones, starring Alexander Skarsgård, Paul Rudd and Justin Theroux. Streaming only on Netflix February 23.

Világos, hogy a cyberpunk itt is megvan, ám a Mute-ban az alternatív jövő megjelenítése kimerül annyiban, hogy tele van fénnyel a város (Berlinben, 2052-ben járunk), az autók repülnek, az emberek egy részének feltűnően színes haja van, és mindenki siet valahová a nagy káoszban, éppen úgy, mint a Szárnyas fejvadászban. De a párhuzamok ezzel ki is merültek, mert a film nem is akarja meghaladni a cyberpunk/film noir/sci-fi sztereotípiáit, ennek megfelelően sokszor baromi sötét helyeken mászkálunk, a nők titokzatos dolgokat mondogatnak, az igazi élet meg a bárokban zajlik, és sorolhatnánk még az érintett műfajok szokásos kellékeit. Jó néhány alkalommal láttunk már ilyet, és legtöbbször vonzóbban, okosabban adták el nekünk ugyanezt a világot. Duncan Jones miliője semmivel sem különb annál, mint amit a Szárnyas fejvadász 1982-ben elénk varázsolt, és hát ez mégiscsak ciki, elvégre azóta eltelt vagy 36 év.

false

Aki nem a külcsínben, hanem inkább a belbecsben keresné az értéket, szintén nem számíthat sok jóra. Mintha a rendező és a forgatókönyvíró a munka közben elfelejtette volna, hogy egy filmnek valamiről azért érdemes szólnia is, nem elég, ha szomorú és beteg lelkű emberek mászkálnak egyik helyszínről a másikra. Fut egy történet (a néma bárpultos keresi a szerelmét, aki egyszer csak eltűnik, miután furcsa dolgokat mondott hősünknek az adekvát szeretkezés előtt), ami valójában sehová sem fut ki, és a mozi jelentős részében egyik helyről megyünk a másikra, hogy kifogásolható minőségű dialógusokat hallgassunk. Aztán valahol félúton bejön egy másik cselekményszál, ami csak még kuszábbá teszi az eseményeket, de nem is érdemes folytatni, mert a tanulság úgyis az marad, hogy a Mute annyira félrement, amennyire egy film csak félremehet. Szomorú persze, hogy a Hatalmas kis hazugságokban remekelő Alexander Skarsgård most kénytelen két órán keresztül fel s alá mászkálni, jobbára cél nélkül, ahogy az is elkeserítő, hogy a lassan a sorozatgyártás mesterévé előlépő Netflixnél mostanság csak ilyen gyatra (a Mute mellé szépen oda lehet tenni a tavaly decemberi Brightot, a januári The Cloverfield Paradoxot, vagy az annál is borzalmasabb The Open House-t) filmekre futja.

Mute. Angol–német sci-fi, 126 perc, 2018. A film megtekinthető a Netflixen.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.