Film

Nem vagyok boszorkány!

Mikrofilm

Jobb-e kecskének lenni, mint boszorkánynak? És meddig érnek a szalagjaink, amik a babonáinkhoz, előítéleteinkhez és meggyőződéseinkhez kötnek bennünket? Az első filmes, zambiai születésű, Nagy-Britanniában élő rendező, Rungano Nyoni egy afrikai faluba visz minket, ahol kormányzati megerősítéssel lehet bárkit boszorkánysággal vádolni, megbélyegezni és száműzni a közösségből. Egy kósza pletyka nyomán a kilencéves Shula (Maggie Molubwa) is vád alá kerül: boszorkánnyá nyilvánítják, és helyi szokás szerint egy szalaghoz kötik, hogy ne repülhessen el. Shulának döntenie kell, vagy boszorkány lesz és akként is éli le életét: kikötve, korlátozva, alávetve a saját közösségének, saját babonáiknak, a kormánynak és a bámészkodóknak; vagy elvágja a szalagot, de akkor kecskévé változik. Shula egy olyan zárt közösségbe kerül, ahol a nők élete csak saját szalagjuk hosszáig terjed, és turisztikai látványosságnak vagy földeken dolgozó robotnak használják őket. A legelrettentőbb pedig nemcsak az, hogy egy kislány hogyan lehet képes feldolgozni mindezt, hanem az az eldönthetetlenség, hogy vajon ki az, aki hitből és meggyőződésből, ki az, aki haszonlesésből, ki az, aki szimplán érdeklődő és mentegetőző kívülállásból válik résztvevőjévé ennek a kegyetlen és misztikus eljárásnak, amely mégiscsak életeket és sorsokat vesz el, mindenféle magyarázat és ok nélkül. A történet a mese és valóság, a dokumentarizmus és a játékfilm határán billeg. Nem dönt, nem ajánl fel megoldásokat, csupán felmutat egy igazából nagyon egyszerű helyzetet.

Forgalmazza a magyarhangya

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.