A Fidesz gyomorforgató hiénaakciója a terroristáknak kedvez

  • - palosm -
  • 2017. május 23.

Narancsblog

Ez akkor is így van, ha kiderül, hogy az Iszlám Állam terroristahálózata aktívan részt vett a manchesteri robbantás kivitelezésében, és akkor is, ha az derül ki, hogy magányos merénylő robbantott.

Hiszen a terroristák célja pontosan a pánikkeltés, a káosz és a fenyegetettség érzésének növelése. Tudják ezt az ilyen esetekről tudósító szerkesztőségek is, ezért nem nevezik hivatalosan meg nem erősített információk alapján a robbantást az Iszlám Állam terrorakciójának, még esetleg akkor sem, ha az magára vállalta a merényletet (ugyanis terrorszervezetek propagandaközleményeit nem szokás hiteles hírforrásnak tekinteni).

És tudják ezt a brit politikusok és hatósági személyek is, akik nyilatkozatukban kerülik a fölösleges pánikkeltést, és ehelyett „bátor orvosokról, nővérekről és civilekről” beszélnek — pont így tett Theresa May is. „Ahogy halad az idő, ezekre a bátrakra fogunk emlékezni”, nem pedig a gyáva merénylőre, mondta. Arról nem is beszélve, hogy a brit politikusok azonnal megállapodtak a kampány felfüggesztéséről – nem is látni nyomait annak, hogy politikai haszonszerzésre használják fel a tragikus eseményt.

Nem így a Fidesz, amelyik seperc alatt beleállt a pánikkeltésbe, pont úgy, ahogy a terroristák elképzelik az ilyesmit: a Fidesz első megnyilvánulásai alapján a terroristáknak nagy hatalma van, az európai vezetők viszont tehetetlenek és ostobák. A Fidesz 22 ember, köztük több gyerek halálában tehát meglátta a lehetőséget, hogy kampányoljon saját politikája mellett. Kósa Lajos egy keddi sajtótájékoztatón, tehát akkor, amikor még egyetlen áldozatot sem azonosítottak, már el is kezdte rátolni a felelősséget a Fidesz aktuális ellenségeire, épp csak azt nem mondta ki, hogy Soros György áll a merénylet mögött. A 22 ember halálához Kósa szerint az európai vezetők döntései vezettek: „Még hány ártatlan embernek kell meghalnia, hogy elgondolkodjanak az idevezető bevándorlási politikájukon?” – kérdezte. Ezek után még a menekülteket segítő szervezeteket is idekeverte: „A terrorizmus nem azzal kezdődik, mikor egy terrorista felrobbantja magát, hanem azzal, mikor Európába jön és ezt különböző szervezetek segítik.” Persze a párt közleménye az Iszlám Állam szókapcsolatot is leírja, hogy riogathasson, miközben a világsajtó délutánig várt az információ hitelesítésére.

Ráadásul ha be is bizonyosodik az elkövető és az Iszlám Állam közötti kapcsolat, az sem jelenti feltétlenül, hogy nőtt volna a terrorszervezet ütőképessége, ugyanis az Iszlám Állam maga is egyéni, ezért lenyomozhatatlan dzsihádakciókra buzdít, és maga csak ötletet ad, ideológiai támogatást nyújt.

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem szakértője is az orlandói esetre emlékeztette a 24.hu-t: azt az akciót mindenki terrorizmusnak nevezte, az Iszlám Állam is magára vállalta, később azonban kiderült, hogy „inkább egy mentális és magánéleti problémákkal küzdő fiatalról volt szó, aki a saját öngyilkosságának akart valamilyen ideológiai fontosságot adni”.

Kedd délután nem tudjuk, hogy Manchesterben pontosan mi történt, ki és milyen indítékkal, milyen segítséggel követte el szörnyű tettét. Így azt sem, mit kell tenni ahhoz, hogy ilyesmi soha ne történhessen. De azt tudjuk, hogy a Fidesz politikai hullarablása szégyenteljes: a terroristák malmára hajtja a vizet, és nem adja meg az áldozatoknak járó méltóságot.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.