Balog Zoltánból bohócot csinált az ünnepelt diákolimpikon

  • narancs.hu
  • 2016. február 20.

Narancsblog

A magyar reformok működnek, minden okés mifelénk – legalábbis a papminiszter szerint. Szerencsére néha jön egy gyerek, aki nem hagyja, hogy hülyítsék, s beleveri a miniszter orrát a piszkába.

Balog tegnap a Parlamentben köszöntötte a diákolimpikonokat, és mindjárt be is jelentette a nagy hírt, hogy „Magyarország nemzetközi tudományos diákolimpiát rendez biológiából, nemzetközi csillagászatból és asztrofizikából 2019-ben”. Az mindenképp mértéktartásról tanúskodik, hogy e nagyszerű lehetőséget Balog nem Klik –17 milliárdos számlájára írta, ám azt sem mondhatjuk, hogy lakatot tett volna a szájára. Azt mondta a 2015-ös versenyeken eredményesen szerepelt magyar diákoknak, hogy olyan tudásról adtak számot, ami messze meghaladja az elvártat, és azzal kecsegtet, hogy lesznek még magyar Nobel-díjasok a jövőben, majd azt kérte a fiataloktól, hogy „kerüljenek bárhová, tanítsanak, mert az a jó, ha a legjobbak tanítanak”.

Azt ugyan nem tette hozzá, hogy „nem úgy, mint most”, ám eléggé sokat árul el Balog hozzáállásáról az, hogy az MTI tudósítása szerint egy kukkot sem szólt azokról a pedagógusokról, akik a diákolimpikonokat felkészítették.

Ehelyett – idézve a tudósítást – „a miniszter azt mondta, a megjelent diákok azt is bizonyítják, nem biztos, hogy az a baj, hogy sokat kell tanulni, dolgozni az iskolákban. (...) Ő nem azt nézi, ki milyen ruhában jött, éppen milyen inget vesz fel, hanem hogy van-e érdemi hozzájárulása a közösen elvégzendő munkához. Ezért hozták létre a köznevelési kerekasztalt is.”

Nos, míg e magvas eszmefuttatás elhagyta Balog száját, a Teleki Blanka Gimnázium elé felvonult a fél budapesti rendőrség. Úgy tűnik, hogy a demonstrációhoz Balog is szerette volna hozzátenni a magáét, és ezt rakta ki Facebook-oldalára: „Ezek a fiatalok magyar iskolában tanulnak és a világ élvonalában vannak. Ide mindenki fehér ingben jött, de nem az ing számít, hanem a teljesítmény.”

false

 

Fotó: Facebook/Balog Zoltán


Igazából már ezzel a gesztussal sikerült bohócot csinálnia magából, ám hogy teljes legyen a KO, az egyik diákolimpikon, Békés Gáspár kommentjében még jól el is határolódott Balog szelfijétől. Én diákolimpikonként visszautasítom, hogy az állami propagandagépezet részévé tegyenek minket! Csak hogy tisztázzuk, mennyire is becsül meg minket az állam: egyetlen pluszpont sem jár az egyetemi felvételin a diákolimpiáért, se az országos selejtezőért, se a részvételért, se az éremért, míg az OKTV első tíz helyezettje plusz száz pontot kap. A sportolimpikonok pedig ötszázat, és egy úszó például elmehet orvosira. Természetesen a kisebb hazai sportversenyekért is jár nyolc-tíz pont esetenként. Emellett semmilyen említést nem tesz rólunk a média, beleértve az államit is, míg minden huszadrangú celeb nevét ismeri a fél ország. Minket nem vár a reptéren ujjongó tömeg, amikor éremmel térünk haza. Éppen ezért az lenne a minimum, hogy legalább ne használjanak fel minket propagandacélokra! Mintha mi, a megbecsült »fehér inges diákok« persze tudnánk, hogy minden a legnagyobb rendben van.”

Mások erre már tényleg abbahagyták volna, és hazamennek zuhanyozni, de Balog még mindig nem állt le, Hódmezővásárhelyre sietett, ahol Lázár Jánossal átadott egy új szakrendelőt, e szavak kíséretében: „Részben vagy teljesen megújult a kórházak több mint kétharmada. A magyar egészségügy történetében ennyire rövid idő alatt ilyen intenzív fejlesztés még nem valósult meg.”

Szóval virágzik itt az oktatás, az egészségügy, csak a felforgatók állítják az ellenkezőjét. Mára vajon milyen meglepetést tartogat Balog Zoltán? Ma mi virágzik? Epekedve várjuk szenzációs híreit a másik valóságból.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.