Egyes tettei

  • narancsblog
  • 2012. november 14.

Narancsblog

Báránybőrbe bújt Gyömrő polgármestere. Gyenes Leventével a helyi televízióban a minap hosszabban beszélgettek, többek között a tavasszal Horthy térré átnevezett főtérről. (S ha még lenne bármiféle illúziónk a helyi médiumokat illetően: az Önkormányzati félóra című műsor vezetője a kisváros önkormányzatának kommunikációs referense.) „Bennem Horthynak egyes tettei, intézkedései ellenérzéseket váltanak ki, de volt egy olyan időszak és vannak olyan tettei, amit meg szintén neki lehet tulajdonítani, és azt tudom mondani, hogy igen, ez a magyarság együtt maradását szolgálta a trianoni szétzilálás, trianoni szerződés után” – mondta. De lényegi mondandója az volt, hogy hibát követett el: mégsem kellett volna Horthy nevére átkeresztelni a főteret, ám nem a kormányzó „egyes tettei” miatt, hanem azért, mert a döntés megosztotta a gyömrői lakosságot.

És valóban: civilek népszavazást kezdeményeztek a tér visszanevezéséért, amit január 6-ra írt ki a városvezetés. A gyömrői civil aktivitás párját ritkítja Magyarországon: határozott politikai kiállásukat (Gyenes ezt úgy fogalmazta meg, hogy egy helytörténeti kezdeményezésből csináltak nagypolitikai kérdést) folyamatos akciózás kíséri, amelynek csúcspontja a népszavazási kezdeményezés. Alig több mint két hét alatt összeszedték a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat, körülbelül 3200 darabot; ebből 2799-et érvényesített az önkormányzat.

Hogy ordas rejtőzik a báránygúnyában, azt csak azok veszik észre, akik a számok mögé látnak, és akik ismerik a népszavazási kezdeményezés történetét. A civilek ugyanis az aláírások leadása előtt kérték, hogy a képviselő-testület saját hatáskörben vonja vissza az átnevezést, megspórolva ezzel a népszavazás 4-5 millió forintos költségét a városnak. Legkésőbb ekkor tettekkel is kifejezhette volna Gyenes, hogy tényleg úgy érzi, hibát követett el – ha visszaállította volna a néhány hónappal korábbi állapotot, vagyis visszanevezi a főteret. Mivel egyetlenegy jobbikos képviselő indítványára történt az átnevezés, nem valószínű, hogy újabb népmozgalom indult volna a Horthy térért. Főként, ha a polgármester már akkor hangosan kommunikálta volna, hogy a köztér ne legyen megosztó, mert „nem ilyen Gyömrőn akar élni”.

De a felelős városvezető mégiscsak fontos gesztust tett az ő népének: megbeszélte a városvezetés java részét (köztük őt magát is) adó Gyömrő 2000 kör képviselő-testületben ülő tagjaival, hogy amennyiben a népszavazás eredményes és sikeres lesz, a frakció tagjai saját pénzükből összedobják a tér át- és visszanevezésének, és ami ennél jóval tetemesebb, a népszavazás költségeit is. Ez utóbbi 4-5 millió forint – a 11 fős képviselő-testületből 8-an Gyömrő 2000 körösök, vagyis alsó hangon félmilliós lelkiismereti pénzt szándékoznak fizetni nyertes népszavazás esetén. Vagy mégsem?

Gyenes ugyanis arra motiválta a tv-ben városa lakóit, hogy akinek fontos a visszanevezés, mindenképp menjen el, akit viszont nem bánt, hogy a „Horthyn” kell randevúznia, azokat ő „nem akarja biztatni”. Persze, hogy nem, hiszen még érvényes lenne a referendum! 6800 gyömrőinek kellene ehhez az urnákhoz járulnia, s tudván, hogy a népszavazási kezdeményezést 3800-an írták alá, nem lehetünk biztosak abban, hogy az átnevezésellenesek elegen lesznek. Így aztán, ha a Horthy-rajongók otthon maradnak, jó eséllyel sem visszanevezni, sem fizetni nem kell Gyenesnek.

„Természetesen ugyanez lehet fordítva is – dobta be a legnagyobb meglepetést a tv-műsorban a polgármester saját pénzügyi garanciavállalásával kapcsolatban –; amennyiben nem lesz eredményes és nem lesz érvényes a népszavazás, remélem, hogy a népszavazást kezdeményezők is akár hasonló módon tesznek.” Mert hisz ez a jó példa – hangsúlyozta.

Jó példa? Csak nincs még egy polgármester, aki ennyire cinikus és ellenséges lenne azokkal, akik élnek állampolgári jogaikkal. Gyenes milliárdos üzletember (erről büszkén nyilatkozott 2008-ban a köztévének), nem mellesleg pedig vádlott egy a Honvédelmi Minisztériumot is érintő adócsalásban; a vád szerint saját cégén keresztül ügynökként működött közre fiktív számlák adásvételében. Rossz nyelvek szerint az is szerepet játszott a gyömrői főtér átnevezésében, hogy nevének visszaszerzése érdekében meg kellett nyernie a helyi jobboldaliakat. Mert – mint Horthyról szóló fejtegetéséből is kiderül – morális megfontolásai Gyenesnek nem nagyon vannak. De a törvénytiszteletet ettől még elvárjuk tőle: vagyis azt, hogy se direkt, se indirekt módon ne a civilekkel fizettesse ki a népszavazást.

Egyre persze talán mégis jó ez az alig burkolt fenyegetés (ami nem az első a népszavazással kapcsolatban, riogatott ő már Kubatov-listával is): mind több lakost aktivizál, hogy elmenjen a Horthy tér ellen szavazni.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.