Gyömrőnek nem tetszik a Horthy-kultusz

  • narancs.hu
  • 2012. október 10.

Kis-Magyarország

Noha csak bő egy hét múlva, október 19-én jár le a népszavazáshoz szükséges aláírások begyűjtésének határideje, Gyömrőn már múlt vasárnapra elégséges számú lakos fejezte ki: nem kérnek a Horthy térből.

Az aktivisták szeptember 20-án kezdték meg a gyűjtést arra vonatkozóan, hogy Gyömrő vezetése vonja vissza a korábban Szabadság tér néven ismert főtér Horthy térré való átnevezését. Két és fél hét alatt a lakosság 20 százaléka támogatta a kezdeményezést, ez már kötelezi az önkormányzatot a népszavazás kiírására. A jelenség egyértelműen cáfolja azt, amire az átnevezéskor az önkormányzat hivatkozott: hogy a lakosság támogatná a jobbikos képviselő által benyújtott javaslatot. Pedig Gyenes Levente polgármester nem hagyta szó nélkül a népszavazási kezdeményezést: mint a narancs.hu-n korábban bemutatott videofelvételen is látszik, a polgármester felhívta a lakosok figyelmét, hogy amennyiben aláírják az íveket, úgy beazonosíthatók lesznek. Ennek ellenére könnyen és gyorsan gyűlnek az aláírások – mondták el a helyi civilek a magyarnarancs.hu-nak, és hangsúlyozzák, hogy a határidő végéig gyűjtik őket, legyen minél nagyobb a visszanevezés támogatottsága.

Közben, még az aláírások leadása előtt beadvánnyal fordultak az önkormányzathoz, hogy saját hatáskörben vonja vissza az átnevezést, és ezzel spórolja meg a városnak azt a 4 millió forintot, amibe a népszavazás kerül. Kérik azt is: az önkormányzat hozzon határozatot arról, hogy vitatott történelmi személyiségekről nem lehet közteret elnevezni Gyömrőn. (A történethez tartozik még – amint annak idején megírtuk –, hogy a korábbi tiltakozóakciók hatására a város vezetése annyit megígért, hogy csak a park fogja a volt kormányzó nevét viselni, így a közintézmények – polgármesteri hivatal, iskola, művelődési ház – címében nem jelenik meg Horthy neve, ám ezt az ígéretét nem tartotta be: egy képviselő-testületi ülés meghívóján a Horthy tér szerepel.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.