Fényes nappal lövöldöztek Budapest utcáin, munkába igyekvő állampolgárok mellett, egy gyermekkórház bejáratától nem messze, a Nagyvárad tér és a Népliget között.
Nem, kedves olvasó, nem a 90-es évek maffiahírei közt turkáltuk ki pénteki unalmunkban ezt a hírt, ahogy a pesti viszonylatban még izgalmasnak is tűnő jelenet szereplői közt se Kisbandi, se Portik, se Prisztás, se Rohac nevű sincs. Hogy is lenne, hisz ez az eset a minap, épp tegnapelőtt történt, azon a verőfényes szerdán, amikor Áder János nyugállományú vezérezredessé léptette elő Pintér Sándor belügyminisztert, aki nem mellesleg épp az említett gengszterek felemelkedése idején volt országos rendőrfőkapitány.
Még csak robbantás se volt, csupán két kocsi kergette meg egymást, aztán a fiúk kiugrottak, kicsit egymásnak estek, villant vascső és baseballütő, eldördült néhány lövés, de ennyi, nem több. Komolyabb személyi sérülésről nincs tudomásunk, a keménykedés mögött motivációként állítólag törlesztési kérdések húzódtak meg.
Noha a fentebb nevezettekhez képest ezek a csávók könnyűsúlyúaknak tűnnek, azt viszont a vak is látja, hogy a pesti flasztert időlegesen megint a szervezett bűnözés uralta le. A csoport tárgyi felszerelése, az eset koreográfiája és gyorsasága mind erre utal, igaz, abban már nem fogadnánk senkivel, hogy ez tényleg a leszámolás akart lenni vagy csak előjáték, egy jel, amit valakiknek érteniük kell, ha nem akarnak valami bajt… Nem, erről tényleg halvány dunsztunk sincs, és megvalljuk őszintén, magasról teszünk is a sztori ezen szálára.
| ||
Arra már kevésbé, hogy a Blikk eddig nem cáfolt értesülése szerint régi ismerősünk, Sz. Ferenc megint a balhé közelében járt, és éppúgy igyekezett messziről is szemet szúró, előnyös testi képességeit bevetni a konfliktuskezelés nehéz terepén, ahogy tette ezt a Fidesz-székház „védelme” esetében, ahol az udvarra benyomuló, amúgy békés fiatalokat igyekezett minden erejével kiszorítani. Kitűnő fizikuma mellett Sz.-ről azt is tudni kell, hogy a már megidézett 90-es években a hazai alvilágban kereste kenyerét, sőt, egy fránya elszámolási vitából fakadó gyilkossági ügy miatt börtönben is ült vagy tíz évet. Azt követően azonban már nem volt megállás: ahogy azt a hvg.hu cikkeiből tudni lehet, Sz. szépen bedolgozta magát a Fradiba, ahol szurkolói koordinátorként emelkedett egyre magasabb pozíciókba, Kubatov Gábor Fradi-góré és Fidesz-pártigazgató áldásával. Kubatov persze tagadta, hogy ő szólt volna le Sz.-éknek, hogy leckéztessék már meg a Lendvay utcába betörő kis köcsögöket. Ja, tagadott, mégis mi mást tehetett volna?
De tagadni fog akkor is, amikor tüntetőkbe hajt bele egy szerdán látott BMW (vagy Toyota), amelyből kopasz Sz.-ek, meg Z.-k ugranak elő egymás után baseballütőkkel meg vascsövekkel, és percek alatt véresre verik a fizetett provokátorokat és Bajnai-gárdistákat – például Önt, kedves olvasó. Az elkövetőket a rendőrség pedig nem találja majd, és épp azon a napon, amikor lezárják ezt a hosszú nyomozást, Pintér Sándort végre tábornokká léptetik elő. Egy héttel később a Fradi pedig behúzza a bajnokságot a Felcsút előtt, nem utolsósorban a jól szervezett és eltökélt szurkolói biztatásának köszönhetően, Kubatov Gábor nagy megelégedésére.
És ha véletlenül mégse így folytatódna történetünk, akkor se fogjuk olcsón megúszni: a jelenlegi kormánypárt igazgatójának utcán randalírozó bűnözők állnak rendelkezésére nonstop, akiknek mégiscsak kétes barátságához csakis egyetlen okból ragaszkodhat – mert kellenek neki. És innen bárhogy csavarhatjuk, ebből már semmi jó nem következhet.
