Ki következik? – Az alkotmányellenes MMA-ról

  • narancsblog
  • 2013. február 6.

Narancsblog

Abban mindenki egyetérteni látszik, a tagság nagy részét és a kormánypártok politikusait is beleértve, hogy az MMA köztestületté válása nem volt szükséges. Nem hallottunk, és nem is nagyon tudunk elképzelni épkézláb érvelést, mely e lépés elkerülhetetlen voltát bizonygatná, vagyis azt, hogy az MMA nélkül bármiben is hiányt vagy kárt szenvedne a magyar kultúra. Igen, az MMA felesleges és kártékony: rosszabbul és drágábban látja el azokat a feladatokat, amelyeket eddig is megoldott az állam és az államilag támogatott szakmai önkormányzatiság. De a szakma és a közélet szereplőinek jogos tiltakozása, rendszerszintű gondolkodása megrekedni látszik ezen a ponton, és mindenki azon rugózik inkább, hogy lemond-e az a szerencsétlen elnök vagy nem mond le, illetve hányan nem bírják tovább gyomorral, hogy Fekete – az ő nevükben is – zsidózik és majomkodik.

Eközben az MMA szépen, lassan az életünk része lesz, a művészeti szcéna legitim szereplője. Folyik a „csendes, nyugodt, egyenletes munka”, ahogy azt Marton Éva, a színházi tagozat új vezetője találóan megjegyezte. Bővül a tagság, szerveződik a művészetelméleti intézet, zajlanak a rendezvények. Múlt héten például az Urániában az akadémia filmklubja levetítette a Körhintát, majd beszélgettek Törőcsik Marival. Azt meg éppen e lap írta meg két hete, hogyan istápolja a progresszív művészetet Fekete György, kinek egyik keze üt, a másik simogat. Kapott pénzt gyakorlatilag mindenki, aki pályázott, Ascher Tamás egyetemétől a Kistehén zenekarig. Miért is ne pályáztak volna? Egy közpénzből működő köztestülethez? Jó, az Újszínház is közpénzből működik, oda azért nem szerződnék, de az MMA segítő kezét nem utasítom el. A többiek is elfogadták, nem? A Körhinta is jó film. Mosom kezeimet.

Szabó Máté ombudsman beadványa e beletörődés, megszokás és közöny tarthatatlanságára is felhívja a figyelmet. Az alapvető jogok biztosa január 29-én kelt alkotmánybírósági indítványában kifejti: a művészeti szabadság védelmi alapjog, melynek garantálása az állam oldaláról „a művészeti sokféleség biztosítását jelenti”. Amiből egyenesen következik, hogy a művészet szabadságát védő, a magyar művészet egészét képviselő köztestületnek is semlegesnek és sokoldalúnak kell lennie. Szabó Máté szerint „alaptörvénysértő” – magyarul alkotmányellenes –, hogy csak a Magyar Művészeti Akadémia nevű civil egyesület tagjai kerülhettek be az azonos nevű köztestületbe. Ezen nincs mit szépíteni, de nem lehet rajta javítani sem: „A jelen szabályok… eleve kizárják a pluralizmus követelményének megvalósítását a távolabbi jövőre nézve is.”

Az ombudsman ugyanazt mondja a jog nyelvén, amit e lap ismételget több mint egy éve: ez a köztestület alapjaiban rothadt. Nem az elnöke vagy a tagsága, nem a politikai szerepe miatt, mert szakmaiatlan, fölösleges, de legalább drága – ez mind igaz, de a probléma ennél egyszerűbb és súlyosabb: puszta léte sérti a művészet szabadságát. Az ombudsman fontos lépést tett. Most az Alkotmánybíróságon a sor. De a művészeti élet szereplőinek is le kell vonniuk a következtetéseket.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.