Kövér László égett, mint a rongy – Mennyire kell ostobának lenni ahhoz, hogy valaki ne tudja ezt kiszámolni?

  • narancsblog
  • 2016. szeptember 18.

Narancsblog

Erre mondják, hogy ki nem kényszerített hiba.

Ugye, mindenkinek megvan a külföldi utcán nagy hangon és persze ékes magyar nyelven ordítozó magyar, aki rendszerint a rosszallását fejezi ki valamiért, abból kiindulván, hogy magyarul aztán senki a világon nem ért, így azt mondhat, amit akar, azt sértegethet, akit akar. Gyakran még szomszédos országokban is ilyesmire ragadtatják magukat honfitársaink, pedig ott előre kimatekozhatóbb a lebukás veszélye. Na és, mi van akkor, igazam van vagy nincs igazam? Mindig igaza van, hát hogyne! Mindez – az összes jelenleg ismeretes konyhai pszichologizálás szerint – a kisebbrendűségi alapú kivagyiság szakácskönyvi esete, a tökéletes recept: azt mondok, amit akarok, mert úgysem érti, aki cáfolhatná. Azt mondok, amit akarok, mert úgy sem érti senki.

Most szegény Kövér László is így járt.

Özil gólöröme

Özil gólöröme

Fotó: MTI/EPA

A hét elején jászberényi lakossági fórumot tartó Fidesz-veterán házelnök, talán azért, mert különösen méltánytalan helyzetben érezte magát (Lakossági fórumot tartani az én múltammal? Brrr! Jászberényben? Brrr!), vagy valami egyébért, esetleg a hülyeség kimondásának puszta öröméért azt bírta mondani, hogy a menekültek európai integrációjának lehetősége már csak azért is „ordas hazugság”, mert Mesut Özil inkább összeharapja az ajkát, hogy nehogy a német himnuszt kelljen énekelnie egy-egy válogatott focimeccse előtt. Már a kép maga is zseniális: „tüntetőleg összeharapja az ajkát, hogy ne kelljen énekelni a német himnuszt”, mintha az ajka megveszekedetten akarná dalolni a himnuszt, de a fogának helyén lenne az esze, s időben közbelépne az ő török identitása nevében.

Persze nem szegény Kövér László irodalmi vénája, illetve rétori vértezetének nehezen pótolható hiátusai okozzák a magyar világ bajait. Hanem ez a lábszagú tempó. Hogy dr. Kövér nem tudta kiszámolni előre, hogy mi következik, vagy úgy volt vele, hogy ezeknek ez is jó lesz (alkalmasint a kettő egyszerre).

Mert hát, mint azt tudjuk, az lett, hogy a 168 Óra gyorsan elszaladt a szöveggel a Német Labdarúgó Szövetséghez, hogy mit szólnak hozzá. S azok vették a fáradságot, és szóltak (nyilván válaszolnak a szurkolói levelekre is).

S amit szóltak, abban nem volt köszönet. Leginkább azért, mert úgy szóltak, ahogy mifelénk nem szokás. Nem úgy tehát, ahogy például külkapcsolataink vezetője, Szijjártó Péter szokott reagálni egy-egy külföldről érkező bírálatra. Nem sértegetve. (Ez egyébként elég vicces játék: beütni a gugliba ilyeneket, hogy Szijjártó luxemburgi… Szijjártó osztrák… Szijjártó bármilyen tetszőleges nyugati ország… mindig valami cifra mocskolódás ugrik fel az első húsz találatban.) Nem és nem, a német fociszövetség nem sértegette Kövér Lászlót, de még csak meg sem alázta. A válaszukból viszont a napnál is világosabban kiderül, hogy Kövér László mennyire megalázta saját magát, s legfőként a hallgatóságát.

„A német labdarúgó-válogatott kiváló példája annak, miként lehet sikeres az integráció. A játékosok azonosulnak Németországgal és értékeivel, és a pályán mindent beleadnak az országért. A foci egyesíti az embereket, függetlenül azok nemétől, életkorától, etnikai hovatartozásától, vallási meggyőződésétől vagy bőrszínétől. A toleráns és nyílt társadalom jellemzője, hogy meghagyja minden embernek a szabad választást azzal kapcsolatban, hogy akarja-e énekelni a himnuszt, vagy sem. A himnusz éneklése önmagában nem fokmérője annak, hogy valaki milyen közel érzi magához a hazáját, és milyen erősen azonosul vele.”

A német válogatott a 2016-os Eb-n

A német válogatott a 2016-os Eb-n

Fotó: MTI/EPA

S még azt is hozzáteszik, hogy egyébként felőlük Kövér azt mond, amit akar, mert joga van hozzá.

Nem állnak neki tételesen felsorolni, hány világbajnoki, Európa-bajnoki érmet nyert Németországnak Özil, nem magyarázkodnak, csak elmondják, mi a helyzet. Amiből az is kiderül, mi a baj Kövér rosszindulatú kijelentésével. Meg az is, ami a voltaképpeni lényeg, s speciel a németeket, a német futballszövetséget még a legtávolabbról sem érinti. Az tudniillik, hogy Kövér ezt a hülyeséget puszta haszonszerzési szándékkal tolta bele mélyen lenézett hallgatósága arcába. Ja, igen, a politikai haszonszerzés szándékával – nem mintha olyan nagy lenne a különbség a jelzőtlen változathoz képest.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.