Megint békemenet – Zarándoklat Orbán szószékéhez

  • narancsblog
  • 2013. október 23.

Narancsblog

Voltak lyukas zászlók és csőrös Csepel teherautók is, de ez a mostani békemenet sem volt ünnepi megemlékezés. Az apropó az ominózus szobordöntés volt, ezt nagyították fel a Fidesz-sajtóirodában, ezt sulykolta reggel, délben, este a köztévé és a többi Fidesz-sajtótermék. Most a „betakarítás” ideje jött el, a bizonyíték felmutatása, hogy sikerült a hisztériakeltés.

Noha hivatalosan úgy hirdette meg a Civil Összefogás Fóruma, hogy „méltósággal kíván megemlékezni az 1956-os szabadságharc hőseiről és mártírjairól, civilizált választ kívánunk adni mindazoknak, akik a társadalmi békét agresszív módon támadják”, egy pillanatra sem lehetett kétségünk afelől, hogy nettó kampányeseményről, erőfitogtatásról van szó. Kimondatlanul is az lehetett a legfőbb cél, hogy bizonyítsák, többen kíváncsiak Orbán beszédére, mint az ellenzékre. Azt viszont többször is kimondták, sőt kifejezetten erre épült a show, hogy az ellenzék gyűlöletet szít, erőszakkal akarja elfoglalni az országot.

„Aki agresszív fél. Mi nem félünk!” – állt a molinón, amit az első sor, Széles Gábor, Bayer Zsolt, Bencsik András, Fricz Tamás és a többi ún. szervező vitt büszkén, de ez a kívülálló számára is evidensnek tűnt. Mert mitől is kellene félniük? A villanyszámlástól? A rendőrtől? Juhász Pétertől? Vagy a Dobermantól és a Pislogótól, ahogy Széles Gábor nagy nevetések közepette Dopemant és Bajnait nevezte? Nyilvánvaló, ha valakitől, hát Orbán Viktortól kell félniük ezeknek a fazonoknak is, akiknek az eddigi munkássága szinte kizárólag az agresszivitásra épült. Persze most is. A fizikai értelemben valóban békés békemenet vegytiszta agresszió, de egyúttal átlátszó manipuláció.

Mert mi másnak mondhatnánk azt a minden ízében álságos és hazug teljesítményt, amivel az ennél sokkal többet érdemlő tömegeket sikerült teleportálni egy másik, még csak párhuzamosnak sem mondható univerzumba, egy olyan világba, ahol vannak ők, a jók, akik egyúttal felsőbbrendűek is, és akik kifejezetten spirituális teljesítménnyel söprik el a söpredéket. Ugye milyen jó lehet egy ilyen közösségi élmény részesének lenni? Főleg olyannak, aki eddig még soha, semmivel nem tudott kitűnni. Ne feledjük: a menet rajtjánál Széles Gábor azzal jött, hogy az itt látható tömeg nem akarja, hogy a csőcselék jusson hatalomra. Vagyis mindenki, aki nem Orbán Viktor mellett áll, csőcseléknek minősíttetett. Emlékeink szerint valami hasonlót beszéltek 1956-ban is. Igaz, csak november 4-e, a ruszki tankok bevonulása után.

Különösen nyomasztó videónk a békemenetről ide kattintva tekinthető meg.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.