A korábbi kémelhárító szerint a kormány nem engedi, hogy a magyar titkosszolgálatok megvédjék az országot az oroszoktól

  • narancsblog
  • 2017. március 21.

Narancsblog

Mikor mozdul már meg az ellenzék? Vagy inkább az egész ország?

Nagyon durva interjút adott az Indexnek Katrein Ferenc, aki 13 évig dolgozott a magyar kémelhárításnak, többek közt műveleti igazgatóként és a főigazgató tanácsadójaként. Az egész szöveg kötelező olvasmány, hiszen enyhén szólva is ritka, hogy korábbi titkosszolgák nyíltan, névvel beszéljenek. Katrein ráadásul csak négy éve lépett ki az Alkotmányvédelmi Hivatal kötelékéből, vagyis elég friss információi vannak, és hajlandó aktuális kérdésekről beszélni.

Egy magyar titkosszolga részletesen felfedi, mennyire súlyos az orosz fenyegetés

 

Természetesen minden, a titkosszolgálatokkal foglalkozó nyilatkozatot és cikket fenntartásokkal kell kezelni, de az interjú állításainak súlyát növeli, hogy nem névtelen informátorról, erre-arra rálátó forrásról van szó, hanem egy magas beosztásban dolgozó kémelhárítóról, aki az arcát is adja a mondataihoz (és ezzel valószínűleg nem kis kockázatot vállal). Az is Katrein szavainak hitelessége mellett szól, hogy nem kezd el vagdalkozni, nincs benne semmi szenzációhajhászat és nem tetszeleg a világ minden titkát ismerő megmondóember szerepében. Nyilatkozata pont azért fontos, mert amellett, hogy számos érdekes részinformációt közöl, belsősként is megerősíti, ami kívülről is egyre jobban látszott.

Azt, hogy "az orosz szolgálatok úgy érzik, szabadon nyomulhatnak Magyarországon. A közmédia Kreml-propagandát sugároz, a letelepedési kötvényekkel illegális ügynököket lehet betelepíteni, és a politikusok tanácsadóit sem ártana átvilágítani".

A közelmúltban több olyan alkalom is lett volna, amikor a magyar társadalom és főleg az ellenzéki pártok észbe kaphattak volna. Amikor azt mondhatták volna, hogy a büdös francba, eddig nem figyeltünk oda eléggé, de majd most! Innentől ezt a kérdést, Putyin brutális befolyásszerzését, a magyar kormány behódolását, az orosz ügynökök nyomulását, az álhíroldalakat és a hackereket - mostantól mindezt a magyar közélet legfontosabb kérdéseként fogjuk kezelni!

Több ilyen pillanat volt: Donald Trump orosz segítséggel elért győzelmétől a bőnyi rendőrgyilkosságig, amelyet az orosz hírszerzés által gyakorlatoztatott szervezet vezetője követett el. De a katarzis elmadadt, földindulás nem volt. A kormány továbbra sem fog lépni az oroszok ellen, és még csak tájékoztatni sem fogja a lakosságot a veszélyekről. Továbbra is gátolni fogja viszont a titkosszolgálatokat abban, hogy megvédjék az országot. Ezt nehéz megemészteni, de ez van. A sajtó és az ellenzék feladata, hogy - a kormány helyett - fellépjen az orosz fenyegetés ellen.

Ha csak a múlt hetet nézzük: csütörtökön írta meg a 444, hogy a Honvédelmi Minisztériumot ugyanazok a hackerek támadták meg, mint az amerikai demokratákat; szombaton pedig Budapest szívében gyülekeztek a Kreml által támogatott európai szélsőjobb vezéralakjai, akik közül egyre többen költöznek Budapestre. Hiszen ők is tudják, hogy nálunk jó helyen vannak. Hogy az orosz szolgálatok Magyarországon bármit megtehetnek. És ne legyenek kétségeink, hogy ezzel a lehetőséggel vissza fognak-e élni.

Ez itt történik, velünk, most. A történelem emlékezni fog azokra, akik mindezt hagyják.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.