Polt Péter szerint annyira sötétek a magyar emberek, hogy akkor is korrupciót képzelnek, amikor az nincs

  • narancs.hu
  • 2017. október 5.

Narancsblog

A legfőbb ügyész a friss országgyűlési beszámolójában ír egészen hajmeresztő dolgokat a korrupcióról.

A parlament.hu-n már olvasható Polt Péter hivatalos beszámolója saját és a Legfőbb Ügyészség 2016-os tevékenységéről, a dokumentumban sok más mellett egy egészen hosszú rész szól a magyarországi korrupcióról. Ha valaki innen szeretne tájékozódni a hazai visszaélésekről, két fontos jelenséget állapíthat meg: Magyarországon nincs a kormányzati szereplők, hivatalnokok által segített, rendszerszintű korrupció, és a magyar emberek kissé debilek. Előbbit abból lehet leszűrni, hogy a mellékletekkel együtt 93 oldalas dokumentumban egy árva szó sincs olyan korrupciós ügyekről, amelyeket állami, kormányzati szinten figyelt meg a Legfőbb Ügyészség.

Polt Péter

Polt Péter

Fotó: MTI

Egy hosszabb bekezdés pedig arról szól, hogy Polt Péter legfőbb ügyész számára „(…) a korrupció mai magyarországi arculatát tükröző összkép azt mutatja, hogy a korrupció érzékelése nagy valószínűséggel eltér a valós helyzettől, az állampolgárok korrupciót sejtenek ott is, ahol a döntések mögött nem áll valós vesztegetés vagy más jogellenes befolyás”. Majd az összefoglaló így folytatódik: „A vélelmezett befolyásolt döntésekről kialakult általános kép atavisztikus (ósdi, ásatag – MN) reakciókat vált ki az állampolgárokból, és saját ügyeikben is nagy eséllyel keresnek kerülő utakat, befolyásosnak gondolt »kijáró embereket«, mert hagyományosan nem bíznak a fennálló rendszerben, és oda fordulnak, ahol külön »szolgáltatási díj« ellenében valós intézkedést várnak.”

Polt az utóbbi megállapításából azt is levezeti, hogy valójában nem is lehet annyi embert megvesztegetni, amennyit akarnak, és sok-sok ügy amúgy is rendben menne, ha az emberek nem próbálnának megkenni valakit. „Így a korrupció jellemzően nem valós vesztegetés, hanem vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés” – állapította meg a legfőbb ügyész.

Ha Polt Péter úgy érzi, hogy már csak valami régi beidegződés miatt hiszik azt az emberek, hogy Magyarországon van korrupció, akkor talán nézze meg, mi történik Farkas Flóriánnal, Rogán Antallal, Simonka Györggyel, Tiborcz Istvánnal, Mészáros Lőrinccel, a helyi fideszes kiskirályokkal. Ja, hogy semmi? Ez nem az emberek devianciája miatt van, hanem talán azért, mert a Legfőbb Ügyészség is a Fidesz zsebében van.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.