Polt Péter szerint annyira sötétek a magyar emberek, hogy akkor is korrupciót képzelnek, amikor az nincs

  • narancs.hu
  • 2017. október 5.

Narancsblog

A legfőbb ügyész a friss országgyűlési beszámolójában ír egészen hajmeresztő dolgokat a korrupcióról.

A parlament.hu-n már olvasható Polt Péter hivatalos beszámolója saját és a Legfőbb Ügyészség 2016-os tevékenységéről, a dokumentumban sok más mellett egy egészen hosszú rész szól a magyarországi korrupcióról. Ha valaki innen szeretne tájékozódni a hazai visszaélésekről, két fontos jelenséget állapíthat meg: Magyarországon nincs a kormányzati szereplők, hivatalnokok által segített, rendszerszintű korrupció, és a magyar emberek kissé debilek. Előbbit abból lehet leszűrni, hogy a mellékletekkel együtt 93 oldalas dokumentumban egy árva szó sincs olyan korrupciós ügyekről, amelyeket állami, kormányzati szinten figyelt meg a Legfőbb Ügyészség.

Polt Péter

Polt Péter

Fotó: MTI

Egy hosszabb bekezdés pedig arról szól, hogy Polt Péter legfőbb ügyész számára „(…) a korrupció mai magyarországi arculatát tükröző összkép azt mutatja, hogy a korrupció érzékelése nagy valószínűséggel eltér a valós helyzettől, az állampolgárok korrupciót sejtenek ott is, ahol a döntések mögött nem áll valós vesztegetés vagy más jogellenes befolyás”. Majd az összefoglaló így folytatódik: „A vélelmezett befolyásolt döntésekről kialakult általános kép atavisztikus (ósdi, ásatag – MN) reakciókat vált ki az állampolgárokból, és saját ügyeikben is nagy eséllyel keresnek kerülő utakat, befolyásosnak gondolt »kijáró embereket«, mert hagyományosan nem bíznak a fennálló rendszerben, és oda fordulnak, ahol külön »szolgáltatási díj« ellenében valós intézkedést várnak.”

Polt az utóbbi megállapításából azt is levezeti, hogy valójában nem is lehet annyi embert megvesztegetni, amennyit akarnak, és sok-sok ügy amúgy is rendben menne, ha az emberek nem próbálnának megkenni valakit. „Így a korrupció jellemzően nem valós vesztegetés, hanem vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés” – állapította meg a legfőbb ügyész.

Ha Polt Péter úgy érzi, hogy már csak valami régi beidegződés miatt hiszik azt az emberek, hogy Magyarországon van korrupció, akkor talán nézze meg, mi történik Farkas Flóriánnal, Rogán Antallal, Simonka Györggyel, Tiborcz Istvánnal, Mészáros Lőrinccel, a helyi fideszes kiskirályokkal. Ja, hogy semmi? Ez nem az emberek devianciája miatt van, hanem talán azért, mert a Legfőbb Ügyészség is a Fidesz zsebében van.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.