Schmidt Mária reagál

  • 2013. február 6.

Olvasói levelek

Ez év januárjában valóban részt vettem Bécsben a Diplomatische Akademie és a magyar, valamint a svéd nagykövetség által rendezett konferencián, melyet Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából tartottak. A konferencián, a rendezők kérésének eleget téve, kitértem a magyar zsidóság shoa előtti helyzetére is. Előadásomat német nyelven tartottam. A teljes szöveget ezt követően elhelyeztem a honlapomon. Sajnálom, hogy Ara-Kovács Attila, aki nem vett részt a fenti rendezvényen, és előadásomat sem olvasta el, egy elfogult cikk minden alapot nélkülöző állításaira hagyatkozik (Ara-Kovács Attila blogbejegyzése itt olvasható – a szerk.). A németül nem olvasó közönség is megtalálhatja honlapomon azokat a magyar nyelvű tanulmányaimat, amelyekből a német nyelvű előadás szövegét összeállítottam. A németül értők meggyőződhetnek róla, hogy a cikk állításával szöges ellentétben a legnagyobb tisztelet, sőt szeretet hangján beszéltem Wallenbergről. Sem Ara-Kovács beszámolója, sem az általa ismertetett cikk nem idézi egyetlenegy mondatomat sem; véleményüket, benyomásukat nem támasztják alá az általam elmondottak. A magyar–zsidó kettős kötődést elemezve például épp a magyar cionista mozgalmak gyengeségét emeltem ki. Nem írtam, hogy 1944-ig a zsidóság „jobban élt”, mint más országokban, hanem azt állítottam, hogy a zsidók Magyarországon a náci megszállásig nem voltak közvetlen életveszélyben, s ezt Komoly Ottónak, a Magyar Cionista Szövetség elnökének 1943. július 2-án kelt beadványával, illetve Roosevelt elnök szavaival támasztottam alá. Komoly írta: „a zsidóságot … nem érte az a rettenetes sors, amelyben a szomszédos országok zsidóságának volt része…” Nagyon méltatlannak érzem, hogy ebben a fájdalmas ügyben alaptalan rágalmak ellen kell védekeznem. Megvallom, rosszallom, hogy anélkül közölték ezt az írást, hogy utánajártak volna a tényeknek.

Engedelmükkel idemásolom az internetes címet, ahol németül értő olvasóik megtalálják előadásom szövegét. Az oldalon a témába vágó magyar nyelvű tanulmányaimmal is megismerkedhetnek.

http://www.schmidtmaria.hu/szakma/eloadasok/ungarn_in_dem_schichsalss.html

Schmidt Mária

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.