Az ember, aki képtelen azt mondani: hibáztunk, kijavítjuk

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2017. jún. 16., 17:06
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A tejesdobozbotrány utóélete pontosan megmutatja, milyen országban élünk 2017-ben.

A legkisebb dolgokból lehet a legnagyobbakra következtetni – vagy nem. Most például nagyon sok minden kiderült arról, miképpen reagál Magyarország néhány ismert szereplője egy viszonylag egyszerű helyzetre – már ahhoz képest, hogy egy ún. normális országban mi lenne a válasz.

A tejesdobozbotrányról van szó; arról, hogy kiderült, a Kárász Róbert vezette kampányban olyan fiatalok fotói kerültek tejesdobozok garmadájára, akik a kampány állításával szemben nem eltűnt személyek, azaz nagyon is megvannak, olyannyira, hogy könnyű volt beszélni velük, miután öt perc keresés után megtaláltuk őket a világhálón.

Ciki, blamázs, röhejes, abszurd: aki találkozott a történettel, miszerint ez a (kivédhető) hiba megesett Magyarországon, ezekre a szavakra gondolhatott.

Lehetett volna mondjuk elnézést kérni az érintettektől, lehetett volna azt mondani, hogy bocs’, elrontottuk, sajnáljuk, kijavítjuk, nem történik többet ilyen, vagy valami ilyesmit. És továbbmenni, folytatni ezt a szimpatikus a kampányt, most már valóban eltűnt gyerekek fotóival. De Magyarországon vagyunk, ahol megint tótágast állt minden.

Kárász Róbert

Kárász Róbert

Fotó: MTI

Mert mit is mond például az alaphibát elkövető rendőrség, amelynek a nyilvántartásában a valóságnak nem megfelelő adatok szerepelnek? Amely hibás információk alapján kerültek nem eltűnt gyerekek képei a tejesdobozokra?

Nos, a rendőrség mindössze annyit mond, hogy nekik friss az adatbázisuk. „Friss.” Az az adatbázis, ahol olyanok szerepelnek bizonyítottan, akik nincsenek eltűnve. Tényleg, milyen lenne ez az adatbázis, ha a rendőrség nem tartaná frissen?

Aztán ott a botrány tényleg legszerencsétlenebb szereplője, az Alföldi Tej Kft., amely napok óta nem ad választ nekem arra az egyszerű kérdésre, hogy mikor veszik le a nem eltűnt fiatalok fényképét? A cég Facebook-oldalán jelen pillanatban, tehát a botrány kipattanása után két nappal levendulákról és lepkékről találunk bejegyzést, de arról, hogy itt történt egy „kis baki”, hogy pillanatnyilag több tízezer dobozon a valóságnak nem megfelelő információ szerepel, nos, arról nincsen semmi. Pedig a cégnek semmi szégyellnivalója nincs: ők egy jó ügyért odaadták a felületet, és az információkat nem nekik kell csekkolni.

Egyikük, aki megvan

Egyikük, aki megvan

Fotó: Németh Dániel

(Egyvalamit azért gyorsan szögezzünk le. A törvény szerint egy állampolgár személyes adatai – pl. neve, fényképe – csak akkor hozható nyilvánosságra, ha az illető eltűnt. Márk, Bálint és Klaudia személyes adatait úgy hozták nyilvánosságra, hogy ők nincsenek eltűnve. Nem vagyok jogász, de ebben az esetben simán fennáll az adatsértés lehetősége; hogy ez megtörtént vagy sem, azt bíróság mondhatja ki. Azt azért bőven ki lehet jelenteni, hogy ahogy mondani szokás: jogilag minimum aggályos az ügy.)

Ezek után jött ma reggel Kárász Róbert, aki munkahelye stúdiójában (ATV) hosszan húzta azt a nótát, hogy egyedül a Magyar Narancs gonosz, és személyesen én ártok a kampánynak azzal, hogy megírtam, fals képek szerepelnek a dobozon. (Mellékszál: Kárász Róbert jelenleg az ATV műsoraiban lép fel, főleg kérdezni szokott bennük. Mi is abban a meglepő, hogy az ATV mindent elkövet azért, hogy sztárját, ahogy lehet, bevédje? Magyarországon? Semmi… Amikor például az ATV Híradójához készítettek riportot velem, a csatorna riportere szemrebbenés nélkül közölte a felvételen, hogy szerinte Kárász Róbert az áldozat, és ez bizony hiba a cikkben! Ennek megfelelően készült a tudósítás. Amit úgy konferált fel Kárász kollégája a híradóban, hogy„megtévesztőnek nevezte a Magyar Narancs újságírója” a tejesdobozkampányt, miután megtalált a fényképen szereplők közül egyvalakit a Facebookon. Tényleg csak a tények kedvéért: nem egyvalakit találtam meg, hanem hármat – a négyből –, közülük eggyel sikerült személyesen is találkoznom. De ugorjunk!)

Szóval, ma reggel az ATV-ben egy beszélgetős műsorban Kárász Róbert egyből nekem is esett, az újsággal együtt lehordott, miközben ATV-s kollégái természetesen egyszer sem szakították félbe a dühkitörést. (Vicces volt, amikor Kárász Róbert ki szerette volna mondani az egyik eltűntnek feltüntetett fiú nevét, Márkét, de valamiért nem jutott eszébe; erre a két kolléga segítségére sietett azzal, hogy súgott egyből: Márk, Márk!) A benn töltött nagyon tanulságos tíz perc alatt kiderült, hogy Kárász Róbertet lényegében traumatizáltam azzal, hogy rámutattam, hiba történt a képkiválasztás során; nem képes a személyemen túllépni, belátni, hogy basszus, itt valami nagyon félrement. Naivan azt hittem, eljuthatunk oda, hogy például ő azt mondja: elnézést az érintettektől, hibáztunk, kijavítjuk. Erre Kárász Róbert képtelennek bizonyult, sajnos.

Tágabb kontextus: nem egy vagy két gond van az eltűnt gyerekek keresésével. És ezt nem én mondom, hanem az előző ombudsman, Szabó Máté egyik korábbi jelentése. Néhány idézet ebből:

„Az ombudsman vizsgálata szerint nincs egységesen használt definíció, és az eltűnt gyerekekről nincs egységes adatgyűjtés.”

„Hiányos a jogi szabályozás, a szabályok pedig nem egyértelműek. Nincs egységes adatgyűjtés és nincsenek számon kérhető kötelezettségek, amelyekkel az állam, a családok, a civil szervezetek csökkenthetnék az eltűnt gyermekek számát.”

„A különböző szakemberek sokszor egymás mellett és nem egymással összehangoltan dolgoznak.”

Szóval az van, hogy az a mélyebb probléma, aminek a mostani tejesdobozbotrány is tünete, évek óta ismert, egy magas beosztású hivatalnok beszélt is róla. A főszervező Kárász Róbert a jelek szerint ezzel a gonddal sem akar szembenézni; hiszen a tényeket hárítva azt hibáztatja, aki rámutatott ennek a problémakomplexumnak az egyik pontjára. (Mert van, ugye, több is.)

Kárász nem gyermekvédelmi szakember, és becsületére legyen mondva, soha nem is állított ilyet magáról; ő egy ügyes médiaszereplő, aki céget is alapított az eltűnt gyerekek kampányára. Igen, nem alapítványt vagy nonprofit szervezetet, hanem forprofit vállalkozást (GAP Média), amellyel a cégadatok szerint termelt is tavaly 5 milliós nyereséget. Ez persze nem eget verő összeg a NER világában, ahhoz képest mégis csinos szám, hogy ebben a gyermekvédelemben sokan önkéntesként vagy szerény fizetésért próbálnak tenni valamit a nehéz helyzetben lévő fiatalokért – megfelelő szakmai háttérrel és felügyelettel. Kárász esetében ennek a megléte számomra kérdéses (reméljük a legjobbakat!), miközben még pénzt is keres vele. Nem mondta ki, de nyilván a cége, azaz a saját anyagi érdekeit is védte, amikor a kampány ártójának igyekezett beállítani.

Pedig semmi mást nem mondtam akkor, mint most: sajnos sok, túl sok eltűnt gyerek van Magyarországon; kerüljenek hát olyanok fotói a dobozokra, akik tényleg el vannak tűnve, ennek érdekében pedig a szervezőknek igenis kutya kötelességük minden tőlük telhetőt megtenni. Akár össze is foghatnak professzionális gyermekvédelmi szervezettel, például. Ez a lényeg, közben meg kereshet felőlem Kárász cége annyit, amennyit nem szégyell.

Frissítés: A GAP Média Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint Kárász Róbert az alábbiak közlésére kérte a Szerkesztőséget:
A Kárász Róbert ötlete alapján indult és a GAP Média Korlátolt Felelősségű Társaság által szervezett tejesdoboz kampányban – mindenkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően – kizárólag, így a cikkben ismertetett esetekben is olyan gyermekek adatai és fényképei kerültek felhasználásra, akik a police.hu oldalon közzétett, közérdekből nyilvános adatok tanúsága szerint eltűntként vagy körözött személyként vagy eltűntként és körözöttként kerültek feltüntetésre. A GAP Média Korlátolt Felelősségű Társaság részére idén nem került kifizetésre a Fővárosi Önkormányzattól 2 millió forint, valamint a Szerencsejáték Zrt-től sem került 10 millió forint kifizetésre, az összegek kifizetése feltételek teljesülésétől függ. A GAP Média Korlátolt Felelősségű Társaságnak a cikkben megjelölt bevételei, illetve (az elmúlt évben hozzávetőleg 5 millió forint) adózott eredménye nem kizárólag az Ezer Lámpás Éjszaka kezdeményezéssel összefüggésben, illetve a tejesdoboz kampányból származik, figyelemmel arra, hogy a cég – melyet Kárász Róbert nem az eltűnt gyermekek kampányára alapított – egyéb, többnyire kommunikációs tevékenységet is végez.

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2017. jún. 16., 17:06
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 20 Valakicske
    Valakicske
    2017. június 20., kedd 18:34
    Ackermann úr,
    nem állt szándékomban azon túl a témához szólni, amit Kárászról egy másik cikk alatt már megírtam (....), de nem állom meg (végigolvasva a cikket és utána a kommentjeit):

    önnél érzéketlenebb emberrel még nem találkoztam.

    Ez azért is fájó, mert éppen helyzeténél fogva empatikusnak kéne lennie - meg megértőnek amiatt, amit ez a Kárász nevű ember okozott.
    Szomorú.(...és nem teszi szimpatikussá sem az ügyet, sem Kárászt. Nagyon nem.)
  2. 19 rworse
    rworse
    2017. június 17., szombat 10:41
    "A kérelmezők közül választanának? Elárulom, nincsenek kérelmezők!
    Azt is eláruljam miért nincsenek?
    Amiért rajtunk kívül más, hosszabb ideje eltűnt gyerekek, fiatalok szülei elzárkóznak a nyilvánosságtól.
    Pontosan az ilyenfajta, senkivel, senki érzéseivel nem törődő, csak a saját érdekét, és vélt igazát szem előtt tartó, bulvárújságírók miatt."


    Na de kérem. Ön most azt állítja, hogy nincsenek olyanok, akik fel akarják tetetni a gyermekük fényképét a tejesdobozokra? Mert most éppen ezt állítja!

    Amiket pedig NGM-ről írogat, nyugodtan, szóról szóra vetítse át Kárász Róbertre, és akkor igazzá válik. Kivéve, hogy Kárásznak sosem volt vélt igaza, mindig érdekből kommunikált, mindig bulvárújságíróként. NGM-nek legalább van vélt igaza, NEM bulvárújságíróként.
  3. 18 rworse
    rworse
    2017. június 17., szombat 10:26
    És akkor itt a kommentekben még nem is beszéltünk arról, hogy a Kárász nevű a manifeszt üzleti haszonszerzési célú cége referenciáiként végzi a "jótékonysági" tevékenységeit, és csatornáz be "nonprofit", "jótékonysági", közpénz eredetű pénzeket az üzleti cége számláira, használ fel az üzleti cége marketingjéhez. Ezek a "jótékonykodások" az ő üzleti PROJEKTJEI (megfogalmazottan projektek nála, amiknek mozgalmaknak kellene lenniük, és majdnem kizárólag ezek a "jótékonysági" "projektek", "kampányok" szerepelenek az üzleti cége referenciái között)! És akkor a nagy világító lufieregetés és kampányolás közben éppen a legfontosabbat nem végzi el, azaz a rászorulók információval való ellátását a lehetőségről, és a tejesdobozokra felkerülők és fel nem kerülők pro bono segítő szakértőgárda általi kiválasztását és pszichológiai gondozását a KÉRELMEZŐK, A DOBOZRA FELKERÜLNI AKARÓK köréből.
  4. 17 rworse
    rworse
    2017. június 17., szombat 01:51
    Én nem véletlen kárászozok annyit a téma kapcsán, alig említve a Rendőrséget. Ugyebár azt gondolom, hogy nem a Rendőrség adatbázisa a lényeg az ügyben, nem az a lényeg az ügyben, hogy friss-e a Rendőrség adatbázisa. Ki nem szarja le. Az a probléma lényege, hogy milyen módszerrel "történik" a dobozra kerülési jogot elnyerők "kiválogatása". Azazhogy nem történik meg a dobozrakerülési jogot elnyerők kiválogatása, hanem a doboz fényképekkel történő megtöltése történik. Adminisztráció történt, nem segítés. Megtöltötték a dobozt "jogszerűen eltűntnek minősülők" fényképeivel, amiket kidobott az adatbázis algoritmusa. A csík húzta a repülőt. És ez Kárász Robi hibája, felelőssége, szemétsége, celebkedése.

    A cikkíró még a gonzó Narancsban se mondhatja ki megfelelő keresetlen nyelvezetben, hát én magamra vállalom és megteszem: Kárász Robi egy büdös bunkó szemétláda, kérjen bocsánatot, vagy húzzon el a náthás picsába bármiféle jótékonykodási szerep mellől. A bocsánatkérés nem elsősorban a dobozra igaztalanul felkerültek felé kell érkezzen, hanem elsősorban a dobozról leszorult valós rászorulók felé. Akik leszorultak a dobozról azért, mert egy hiteltelen nímand celeb jótékonykodási szereppé tette a segítést.

    Név és cím a szerkesztőségben, ha szükséges.
  5. 16 rworse
    rworse
    2017. június 17., szombat 01:23
    Kedves József!

    Továbbra is annyira indifferens minden mondata, amit az üggyel kapcsolatban ír, hogy nem is lehet mit válaszolni rá - persze éppenséggel tételesen, mondatról mondatra megválaszolható, csak hát szitával vizet, sivatagba homokot.

    "Miért nem veszik észre, hogy ezzel az egész hajcihővel hiteltelenné teszik azt..."
    Ne öld meg a hírhozót.

    "...ha megír egy cikket, leadják a nyomdának, kikerül az utcára, és akkor jön a meglepi, nem az történt, nem ott, nem azokkal, és nem akkor. Ön mit tesz?"
    A következő lapszám(ok)ban exkuzálok, korrigálom, helyesbítem, helyreigazítom, szégyellem magam, nem apróbetűben, hanem ugyanott, megfelelő terjedelemben, látványosan, kifogáskeresés nélkül. De hogy jön ez ide?
    HA HIBÁZTAM, MEGKÖSZÖNÖM, HA VALAKI FELHÍVJA A FIGYELMEMET AZ ÁLTALAM ESETLEG ÉSZRE NEM VETT HIBÁRA! De hogy jön ez ide? Senki se azt várta, hogy a következő tejesdobozokon helyreigazítás legyen, hogy X és Y nem is eltűnt, hanem azt várja, hogy ne szerep legyen a jótékonykodás, hanem valódi tett.

    "A rendőrség honlapján találhatók között ott van a két srác, ha tetszik, ha nem."
    És?

    "Az hogy miért pont ők kerültek fel a dobozokra lehet fatális véletlen..."
    Erről van szó. Ne fatális véletlenek kerüljenek fel a dobozokra álságos jótékonykodási szerep keretében, hanem KÉRELMEZŐK közül okosan-becsületesen kiválasztottak kerüljenek fel, valódi, felelős, elhivatott jótékonykodási munka keretében.

    "A kampány szervezőjével való kapcsolatunkra való célzásai, megint nem találtak, mert se rokonok, se üzletfelek nem vagyunk, egyszerűen jó a kapcsolatunk..."
    Semmiféle célzásaim nem voltak, utaltam arra, hogy jó a kapcsolatuk, utaltam a többszöri együttműködésre, ami onnan eredt, hogy önök valós és helyes segítséget kaptak a kampány szervezőjétől. Tehát nemhogy nem találtam, hanem nem is céloztam. Nem volt nálam fegyver.

    "És igen, igaza volt Kárász Róbertnek a reggeli műsorban, hogy megkérdezte NGM-t, beszélt-e eltűnt gyerekek szüleivel például velünk!!!"
    Nem volt igaza. Undorító önmentegetés volt a részéről, terelés, felelősség alóli kibújási törekvés. Lásd, a tejesdobozokra ne kipipálandó feladatok (fatális véletlenek) kerüljenek, hanem kérelmező rászorulók közüli kiválasztottak. Most ez a téma, nem az, hogy a Kárász vezette kampány kiket tud felmutatni, akiken segített.

    "Nem lehetett volna esetleg olyan hangvételű online cikket nyilvánosságra hozni, mint az ATV híradójában elhangzott riport?"
    Majdnem olyan hangvételű. Másrészt sokadszor mondom Önnek, az újságírónak (is) nemhogy joga, hanem definitív kötelessége keresni és megtalálni a hibákat, rájuk irányítani a figyelmet. A újságírónak ez a dolga, nem a marketing, nem a hurráoptimizálás, nem az írásos szponzorálás. Az újságíró nem reklámfelület, hanem a valóság ábrázolója.

    "Azt kérdezik miért nem lehet jobban kizárni a tévedés lehetőségét?
    Önök kérdezik, de nem adnak ötleteket, tanácsokat hogyan is kellene csinálni."
    Ha nem lenne ilyen szomorú a téma, azt mondanám, hogy vicces ezt számonkérni, de nem is igaz, hiszen éppenséggel "adtunk" ötleteket, amely ötletek egyébként spanyolviasz, nincs mit adni rajtuk, mert nyilvánvalóak. Megerősítve az utóiratommal, miszerint kérelmezők közül okosan-becsületesen kiválasztottak kerüljenek a dobozokra.

    "Minden egyes hosszabb ideje eltűntnek utána nyomozni, kutakodni? Mégis milyen segítséget ajánlottak fel ehhez?"
    "...önök milyen módon, milyen szempontok szerint választanák ki azt a négy gyereket akiknek a képe felkerülhet a dobozra?"
    Ötvenedszer mondom, KÉRELMEZŐK közül, okosan-becsületesen kiválasztottak kerüljenek fel a dobozokra. A kérdése megint nem igaz. De ha igaznak venném, akkor az lenne a válasz, hogy legalább azt már meg kéne nézni, hogy akik kiválasztatnak felkerülni a dobozra, valóban odavalók-e, de mondom, nem ez a téma, hanem a kiválasztás helyes, korrekt módja. KÉRELMEZŐK közül, szakemberek által megtárgyalva a kérelmezési és rendőrségi információk alapján. Spanyolviasz.

    "ez a lejárató hangvételű cikk igen is lerontja a tejesdoboz akció hitelességét."
    A hitelességét a hiba rontja, ugyanis nem egyszerű hibáról van szó, hanem abszurd, spanyolfal, Patyomkin-falu jellegű működésről, lásd utóiratomat. A hiba csak jelzi az abszurd, Patyomkin-falu jellegű működést.

    "Még azért megkérdem öntől is (NGM-től erre sem kaptam választ), mikor írt pl a mi fiunk eltűnésének a történetéről, hogy a nyilvánosság elé kerüljön, talán annak a cikknek az olvasása közben jutott volna eszébe valakinek, hogy tud valamit Dávidról?
    Ugye soha?"
    Nem idetartozó téma, hogy miről és miről nem írt eddig az újságíró. Hogy jön ez ide, hogy írt-e korábban az Önök tragédiájáról? Hogy Ön ezen rugózik, az hagyján, hisz a fájdalma, a tragédiája miatt elfogult és érdekelt fél, amellett nem ért a médiához, amellett természetszerűleg az jár minden gondolatában, hogy minden lehetőséget megragadjon, hogy növelje az esélyeit a tragédia enyhítésére. Megérthető. Hogy a Kárász nevű is ilyen módszerekkel él, az undorító. Ne foglalkozzon a Kárász nevű azzal, hogy NGM írt-e bármit is bárhogyan korábban az Ezer Lámpásról vagy az Ackermann-szülők eltűnt gyerekéről. Nem idetartozó téma. A Kárász nevű hímnemű hetéra azzal foglalkozzon, hogy NGM cikke alapján, hogy kijavítsa az abszurd hibákat, amiket elkövetett hanyagságában.

    "Kárász Róbertet lehet szeretni, lehet utálni, lehet felnézni rá és lehet irigyelni, ez mindenkinek szabadonválasztott (remélem), DE azt, hogy ő volt aki Magyarországon elindította a tejesdoboz akciót és az Ezer Lámpás Éjszakája kampányt és rendezvényt, SENKI NEM TAGADHATJA!!!"
    Valószínűleg senki nem is tagadta. Minden utálatom mellett is minden tisztelet azért, ha egy ilyen ügyet felelősen, komolyan felvállal. Ha felelősen, komolyan felvállalja, akkor ellenben köszönettel tartozik annak, aki felhívta a figyelmet a felelőtlenségére, komolytalanságára. Ellenkező esetben csak egy celebszerep az Ezer Lámpás. A Kárász nevűnek per pillanat hálálkodnia kéne NGM felé. Önnek is, mint az érintettek, rászorulók képviselőjének oka lenne hálálkodnia, de természetesen megbocsájtható, hogy a tragédia fájdalma, és a fia kétségbeesett keresése eltompította az ítélőképességét a cikk ügyében.

    "És nekünk ez többet jelent, mint egy eltűntként nyilvántartott gyerek képe a tejesdobozon,..."
    Az Ön által igaztalanul megrágalmazottak és megátkozottak ezt folyamatosan "megbocsájtják" Önnek.

    "NGM és ön még egyetlen sort sem írtak Dávidról!!!"
    Igaz. De nem függ össze a témával. Ugyanezt az éppen az Andorra-Magyarország meccsről vagy az utóbbi egy év világgazdasági trendjeiről író újságírónak is ugyanennyi "joggal" hányhatná szemére. Nagy-nagy tiszteletreméltó, pontosabban csodálatraméltó, hogy Ön a nyolc év minden napjának minden percében lankadatlanul mindent megpróbált azért, hogy napirenden tartsa a médiában a fia keresését, de semmivel nincs több oka éppen most éppen NGM-et számonkérni, mint a többi tízezret, akiknek szintén nem volt még érkezésük az Önök tragédiájáról írni a nyolc év alatt.

    "Ha ma éjjel vagy holnap beállítana Dávid, itt vagyok felkiáltással, rohadtul nem zavarna, ha még akár 1 évig is ott lenne a képe a tejesdobozon mint eltűnt gyerek."
    Naná. De a három személy esetében olyanokról van szó, akik nem kérték ezt, nem akarták ezt, alkalmasint az eddig rendelkezésre álló információk alapján az egyikük nem is volt eltűnt. Mégegyszer, az is érdekes, hogy a hibásan felkerülőket (hozzátartozóikat, barátaikat) zavarja, hiszen nem érintettek a tejesdobozra kerülés szándékában, ellenben meg is ijedhetnek hozzátartozóik, barátaik, akik egy pillanatra azt hiszik, hogy eltűntek. De emellett még érdekesebb, hogy elveszik a hibás (kontármunka) fotók a helyet a rászorulók fotóitól, alkalmasint Dávidétól is. Mivel Ön mindent megtesz Dávid eltűnésének és keresésének napirenden tartásáért, lehet, hogy például Dávid fotója újra felkerülhetne, ha 75%-ban nem látszatfotók kerülnének fel. Meg más eltűnteké, akiknek még egyszer sem sikerült felkerülniük. Ez se zavarja?

    Üdvözlettel, Róbert


    Utóirat, megint ez a lényeg szerintem.
    Látni vélem Önön bizonyos hibája belátásának szándékát, például NGM lealjasszemetezésének és családostól való megátkozásának erősödő megbánását. Javaslom, ne tartsa vissza.
  6. 15 aksimann
    aksimann
    2017. június 17., szombat 01:04
    Kedves Cyrano!
    A gyerek firtatása rworse-nak szólt mert nem vettem észre, hogy ön a másik hozzászóló. Ettől függetlenül még áll a kérdésem, önök milyen módon, milyen szempontok szerint választanák ki azt a négy gyereket akiknek a képe felkerülhet a dobozra?
    Ezt úgy látszik nem fogom megtudni.
    A kérelmezők közül választanának? Elárulom, nincsenek kérelmezők!
    Azt is eláruljam miért nincsenek?
    Amiért rajtunk kívül más, hosszabb ideje eltűnt gyerekek, fiatalok szülei elzárkóznak a nyilvánosságtól.
    Pontosan az ilyenfajta, senkivel, senki érzéseivel nem törődő, csak a saját érdekét, és vélt igazát szem előtt tartó, bulvárújságírók miatt.
    Mi is sokat rágódtunk egy-két igencsak nem tetsző cikk után, hogy érdemes-e még szóba állnunk újságírókkal, de aztán jöttek őszinte és jóérzésű újságírók is, és mi úgy döntöttünk, hogy a nyilvánosság a legfontosabb fiunk megtalálásához.
    Erre jön egy ilyen hangvételű (online) cikk és a folytatása, és lerombol mindent amiben reményünk van.
    Azt pedig, hogy NGM-ről hogyan vélekedek, köszönheti a cikknek (online), az utána következő híradó riportnak, és az ATV-beli vitának. Teljesen az ellenkezője volt a híradóban, mint a cikkben.
    A rendőrség hibáját pedig eszem ágában sincs védeni, aki ismeri a történetünket, az tudja miért.
    Én a tejesdoboz akció presztizsét védem, és ha tetszik, ha nem védeni is fogom. De azért azt megint megkérdezem, az USA-ban, ahol hasonlóan működik csak már évtizedek óta a tejesdoboz akció, miért nem akarják fejét venni az akció szervezőinek?
    Ott lehet, jobban működik az empátia?

  7. 14 Cyrano
    Cyrano
    2017. június 17., szombat 00:26
    Dehogy nem teszi vakká.:(

    Rworse kolléga leírta, hogy MÁSOKTÓL (esetleg pont önöktől) vette el a rendőrség az esélyt a hibás adatbázissal. De ön még mindig nem akarja látni, érteni.

    Gyerekeim száma nem tartozik sem önre, sem másra, nem azért fórumozok.
    Nem az én magánéletem a téma, hanem az, amit ön nem akar megérteni: ha a hatóság ilyen trehány módon végzi a munkáját az egyik legtragikusabb dologban, akkor azt szóvá kell tenni, és nem megsimizni a buksijukat, hogy mindenki tévedhet.:(

    Nekem az a döbbenetes, hogy mi kívülállók jobban értjük, hogy mi szolgálná jobban az ön ügyét.

    És bocsásson meg, befejezem, mert az indulatait ugyan megértem, de nem hiszem, hogy el kellene viselnem.
  8. 13 aksimann
    aksimann
    2017. június 17., szombat 00:05
    A megértéshez (biztos ismeri, hallotta már):
    "Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. ... "
  9. 12 aksimann
    aksimann
    2017. június 17., szombat 00:01
    Nem tesz vakká mások iránt, de valószínűleg önnek sincs gyereke, akárcsak NGM-nek sem. Így hiába is magyarázom, -nám hogy mi mit érzünk soha nem fogja, fogják megérteni. A nagyis példa pedig hibás, mert nagyinak van annyi esze és élettapasztalata, hogy előbb kérdez és majd aztán kap szélütést, ha szükséges.
  10. 11 aksimann
    aksimann
    2017. június 16., péntek 23:57
    Akkor én is kérdezek.
    Ön hogyan, milyen szempontok alapján választaná ki na kérelmezők közül a legrászorultabbat?

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Ember alatti állapotok
Állatkínzás Magyarországon
Interjúk
Ennio Morricone, Mathieu Kassovitz, Vajda Gergely
Természetjáró melléklet
Teljesítménytúrák, Zemplén
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk