Janisch Attila: Amiben hinnünk kell – Újévi jókívánságok, Hosszú Katinka példájával

  • narancs.hu
  • 2016. január 7.

Publicisztika

„Bátran kiállok amellett, amiben hiszek!” – nyilatkozta Hosszú Katinka, amikor összetépte az őt lekenyerezni kívánó milliós szerződést. Nem kellene példát venni?

Végre valaki, aki pofán köpi az orbáni módszereket! Vagyis nem fekszik le annak, ha megpróbálják lefizetni, s elég bátor ahhoz, hogy felemelje a hangját. Végre valaki, aki nem megvehető annyival, hogy megadják neki – csak neki! – azt, ami egyébként is járna!
Ha mind ilyenek lennénk, ha mind így gondolnánk, s képesek lennénk ebbéli gondolatainkat fel is vállalni, azok szerint élni, cselekedni, akkor talán nem egy ötven évvel ezelőtti mentális nívón gyötrődnénk, s gyötörnénk egymást.
Hajrá, Hosszú Katinka!
Hajrá mindenki, aki képes bátran kiállni (akár kockázatokat is vállalva) amellett, amiben hisz!
Hajrá mindenki, aki nem fekszik le a hatalomnak!
Hajrá mindenki, aki nem keresi a segget, amit kinyalhat (ráadásul élvezettel), csak hogy önmaga jobban érvényesüljön!
Hajrá mindenki, aki nem alkuszik!
Hajrá mindenki, akinek még mindig egyenes a gerince!
Hajrá mindenki, akinek a másik ugyanolyan fontos, mint önmaga!
Hajrá mindenki, aki köztevékeny és képes a közösségi gondolkodásra!
Hajrá mindenki, aki osztja ezeket a (tudom, tudom) betegesen naiv nézeteket!
Hajrá egy nem illiberális, egy nem kicsinyes, nem rasszista-nacionalista-soviniszta, nem megalkuvó és nem jövőkép nélküli, nem egymás gyűlöletétől szétszabdalt, nem megosztható és nem jellemtelenné tehető, nem kirabolható és kizsákmányolható Magyarország!
Hogy Magyarország valóban ilyen legyen, csak azon múlik (vagy nagymértékben azon múlik), hogy vagyunk-e elegen, akik bátran ki merünk állni amellett, amiben hiszünk!
Ennek reményében kívánok boldogabb új évet mindenkinek, akiben még megvan a képesség erre!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.