Néhány kérdés Pintér belügyminiszter furcsa mondatáról

  • Herényi Károly
  • 2014. január 11.

Publicisztika

Pintér Sándor szerint az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról készült titkosszolgálati jelentés egyes részeit nyilvánosságra kellene hozni. Volt egy mondata, ami mellett mindenki szó nélkül elment.

Pintér belügyminiszter azt mondta a HírTv-ben, hogy nyilvánosságra kellene hozni az őszödi beszéd kiszivárogtatásának egyes titkosított részleteit. Nem az egészet, mert az akcióban részt vevő titkosszolgálati munkatársat az adatai nyilvánosságra kerülése után nem lehetne alkalmazni tovább a hivatalában.

A következők lehetségesek.

A titkosszolgálati munkatárs a kiszivárogtatás körülményeinek a vizsgálásában vett részt. Ez esetben egyszerű rutineljárásról van szó a nyilvánosságra hozatalnál: ki kell takarni a nevét, hiszen nem a vizsgálódó személy(ek) neve, hanem magának a vizsgálatnak az eredménye az érdekes.

Pintér belügyminiszter furcsa mondata azonban utalhat más valamire is: hogy a védendő titkosszolgálati munkatárs a beszéd kiszivárogtatásban vett részt. Ez esetben viszont nagy a baj. Ez esetben ugyanis Pintér belügyminiszter pontosan ismeri a kiszivárogtatás részleteit és szereplőit. Véd egy olyan titkosszolgálati embert, aki aktív volt 2006-ban, és aktív ma is. Ha így van, akkor a titkosszolgálat részt vett a hivatalban lévő magyar miniszterelnök megbuktatásának kísérletében. Ha így van, akkor ez a cselekmény minimum a fennálló rend megbuktatása kísérletének törvényi tényállását meríti ki. Márpedig ahol a regnáló miniszterelnök eltávolítására és a fennálló rend megbontására közpénzből fizetett, a Magyar Köztársaság rendjére és biztonsága védelmére felesküdött közszolga puccsot kísérelhet meg az esemény bármely fázisában aktív szerepet vállalva, a belügyminiszter pedig védi személyének titkosságát, ott vége a jogállamnak.

Ha így van, akkor engem ezek után nem a titkosszolga neve érdekel. Hanem az, hogy a titkosszolgálatok akkori és mai vezetői tudtak-e a regnáló miniszterelnök elleni és a közrend megdöntését célzó akcióról? Ha így van, akkor ki adott megbízást a titkosszolgálat emberének a cselekmény végrehajtására? Hány olyan dokumentum létezik, amely a regnáló magyar miniszterelnök(ök) titkosszolgálati megfigyelésének eredményeit tartalmazzák? A jelenlegi miniszterelnök tevékenységét is figyeli-e törvényellenes módon a titkosszolgálat? Ki adott utasítást az őszödi dokumentum nyilvánosságra hozatalára? Ha így van, a belügyminiszter, amint tudomására jutott a titkosszolgálatok ezen akciója, miért nem kezdett azonnal vizsgálatot és eljárást a titkosszolga és hivatali felettesei  ügyében? A legfőbb ügyész miért nem tesz eleget törvényi kötelezettségének, hiszen ő is a Magyar Köztársaság jogrendje, biztonsága és rendje védelmére esküdött fel? A jelenlegi magyar miniszterelnök vajon magyarázatot kért-e belügyminiszterétől a furcsa kijelentés miatt? Jogállamban legalábbis így kellene történnie.

Elképzelhető egy harmadik lehetőség is, a legrosszabb: a Pintér belügyminiszter által védett jelenlegi titkosszolga 2006-ban még nem volt aktív.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.