Eusebio megér egy misét

  • Dercsényi Dávid
  • 2014. január 10.

Publicisztika

A Nemzeti Erőforrások Minisztériuma január 9-én misét mondatott Budapesten a Ferenciek terén Eusebio egykori, nemrég elhunyt futball-legenda emlékére és lelki üdvéért.

Igen, és akkor mi van? Mi a rossz ebben?

Emlékező misét mondatni bárki lelki üdvéért teljesen normális dolog. Kérdés, egy minisztérium miért érzi úgy, ezt kötelessége megtenni egy elhunyt labdarúgóért. Egy minisztérium misét két okból mondat: vagy saját halottjának tekinti a megemlékezettet, vagy propagandacélból. Nem esünk túlzásba, ha az első eshetőséget elvetjük, így marad a második. (Balog Zoltán miniszter magánemberként természetesen azért mondat misét, akiért akar, bár kézenfekvőbb, ha maga tart egy istentiszteletet. Ebben az esetben azonban a minisztérium volt a „megrendelő”.)

Több tanulság is adódik ezek után.

– A kormány úgy gondolja, egy népszerű labdarúgóért mondatott mise kiváló eszköz propagandacélokra. Így tekint a kormány ezek szerint a népére. Hogy erre harap. A foci és a kereszt szent szövetségében hisz. S így tekint a kormány ezek szerint a vallásra. Hogy erre a célra is megfelel.

– A miniszter ebben nem lát semmi kivetnivalót. Balogot sokszor támadják, de ne legyünk igazságtalanok, ne nevezzük cinikusnak, számítónak. Ám ha visszagondolunk a szegény gyermekeknek nyújtott Hilton-béli calvadosos csirkemellvacsorára, a Balogra illeszthető legenyhébb kifejezés is a megdöbbentően korlátolt. És az Eusebio-mise nem mond ellent egy cseppet sem ennek a benyomásnak. Gondoljunk csak bele: egy református lelkész nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy kormánya propagandacélokra használjon fel egy szent egyházi eseményt. „De hát miért is lenne rossz dolog egy emlékező szentmise?” – hallom a kérdést. Oké, el tudok képzelni egy szájam ízének megfelelő változatot. Mondjuk, mondasson a kormány misét egy olyan ember lelki üdvéért, aki tényleg rengeteg gonosztettet követett el. Kormánymisét Kim Dzsong Ilnek! Imádkozzanak Orbántól Surjánig térdepelve a megannyi, börtönben rohadó gyilkos és rabló lelki üdvéért! Ez tényleg keresztényi cselekedet volna – igaz, némileg kétséges a tetszési indexre gyakorolt pozitív hatása. De ilyesmiket csak egy habókos bácsi szokott csinálni mostanában, valami Ferenc pápa.

És még egy következmény: ez a végletesen korlátolt ember a miniszterelnök bizalmasa, lelkésze (hogy innen hogy válhat valaki miniszterré, nekem már ez is túlmegy minden határon, de hagyjuk). Az ország első embere, akinek teljhatalma van, ilyen emberekkel veszi körbe magát. És épp most készül harmadik hivatali ciklusára. Nehéz optimistának lenni.

Kedves EMMI, értünk lennél kedves mondatni egy misét?

Figyelmébe ajánljuk