Jadviga párnája

  • 2012. október 3.

Snoblesse

Ónodi Eszter Závada Pál naplóregényének színpadi változatában.


A Jadviga párnája volt az idei Könyvhét kultikus darabja s kelendő áruja - írta róla kritikusunk 1997-ben kelt, Jadviga spermája című írásában, majd azzal coming outolt, hogy olvasás közben ő maga is szerelembe esett Jadvigával, sőt, magát a szerzőt, Závada Pált is hírbe hozta, amikor azt írta: "Nem tagadom, én is szerelmes lettem bele, mint ahogy Apovka, Osztatní György; férje, Ondris; szeretője, Franci; két fia, Marci és Misu, s ki tudja, ki még (én tudom, szerintem a Pali is, a Závada, hiába titkolja)." De nem csak a kritikus és a szerző, hanem egynémely filmes is szerelembe esett Jadvigával - bizonyítja ezt Deák Krisztina 2000-ben elkészített filmes adaptációja. A filmben Ónodi Eszter még Irmust alakította, ám azóta feljebb lépett és a színpadi változatra Jadvigává léptették elő, egykori szerepében pedig Pokorny Lia látható. Rajtuk kívül Lukáts Andor, Takács Katalin, Gáspár Sándor, Szikszai Rémusz és  Pál András kelti életre Závada Pál szerelem-, család- és falutörténetét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.