Robert Mapplethorpe képei a Ludwigban

  • 2012. május 16.

Snoblesse

A 20. század egyik legnagyobb fotográfusának közel kétszáz képe a Ludwig Múzeumban. A korai polaroidoktól az utolsó képekig.


A Ludwig Múzeum élen jár a kortárs fotográfia hazai népszerűsítésében – ráadásul rendre olyan sztárok életművével rukkol elő, akik nemcsak a megrögzött galérialátogatókat hozzák lázba, de rajtuk kívül is nagyobb tömegeket vonzanak. Ilyen volt Anton Corbijn és még ilyenebb Robert Mapplethorpe. A világhírű fotográfus nemcsak életében okozott felhördülést művészetével, de 1989-ben bekövetkezett halála után is. Orchideákról készült képeit még elnézte Amerika konzervatívabb fele, de a különféle szexuális szokásokat dokumentáló fotográfiáiba már belekötöttek – teli szájjal obszcenitást kiáltva – a közerkölcs éber védelmezői. Maga Mapplethorne egyébként értetlenül állt képei zsenialitása előtt: fogalmam sincs, miért festenek olyan nagyon jól, egyszerűen nem értem – morfondírozott egyszer, mint azt számos helyen idézik is. Ha maga a művész nem is értette, az utókor jelentős erőfeszítéseket tett zsenialitása megértése céljából.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.