Kezdődik a lengyel–ukrán Európa-bajnokság

A hispánok és a többiek

  • narancs.hu
  • 2012. június 7.

Sport

Az első, 1960-ban Franciaországban megrendezett torna óta tizennegyedik alkalommal feszülnek egymásnak Európa legjobb futballválogatottjai, hogy megmérkőzzenek a híres Henri Delaunay-kupáért.

A trófeát a francia futballszövetség néhai elnökéről nevezték el, aki már a 20-as években megálmodta az első európai kontinenstornát, és aki végül nem élhetett meg egyetlen Eb-csatát sem: az első tornát három évvel megelőzően hunyt el, a kupa viszont tisztelgésből az ő nevét kapta. Kétségtelen, hogy a világbajnokságokat követően ez a legrangosabb nemzetközi labdarúgótorna: ellentétben az Afrika Kupával, az Ázsia Kupával vagy a Copa Americával, az Eb meccseit az érintett kontinensen túl is százmilliók nézik világszerte.

Platini nyomás alatt

A 2012-es tornát azóta veszik körül kérdőjelek, hogy Michel Platini öt éve bejelentette: a bajnokságnak Ukrajna és Lengyelország közösen adhat otthont. Az UEFA elnökét (egyebek mellett a horvát–magyar pályázat képviselői részéről is) rengeteg kritika érte a döntés miatt, a véresszájú szurkolók közül sokan ugyanis az ukrán labdarúgó-szövetség elnöke, a Viktor Juscsenko akkori ukrán államfő által is támogatott Hrihorij Szurkisz háttéralkuit sejtették a színfalak mögött. Az ukrán oligarcha igazi nehézfiú: mind a helyi politikai, mind az ukrán futballélet hírhedt alakja, akinek az energiaiparban, a pénzügyi és bankszektorban, sőt az ukrán médiában is jelentős érdekeltségei vannak.

Michal Listkiewicz és Hrihorij Szurkisz, 2007


Michal Listkiewicz és Hrihorij Szurkisz, 2007

Fotó: MTI

 

2006-tal bezárólag nyolc évig volt az Ukrán Legfelső Tanács, a Rada tagja, nyugati megítéléséről pedig sokat elárul, hogy 2003-ban − hivatalosan korrupciós tevékenységére hivatkozva − megtagadták belépését az Egyesült Államokba. Platininek már Szurkisz személye miatt is állnia kellett a nyugat-európai sajtó rohamait, pedig ekkor még nem is lehetett sejteni, hogy Ukrajnával az infrastruktúra fejlesztésének belassulása és a politikai fejlemények alakulása miatt további gondok is lesznek. A szurkolókat persze Szurkisz szerepénél jobban aggasztotta (és aggasztja) a stadionok és az infrastruktúra állapota: az UEFA már 2008-ban kénytelen volt megfenyegetni a szervező országokat, hogy elveszik a rendezés jogát, ha nem tartják szigorúan a határidőket. 2010-ben Platini nyíltan kijelentette, hogy ha nem gyorsulnak fel az ukrán munkálatok, Németország és Magyarország (!) bármikor képes beugrani a rendező országok helyére − igaz, ezen kijelentését a következő helyszíni szemle során gyorsan vissza is szívta. Árulkodó, hogy a tavaly szeptemberben Ukrajnában járt UEFA-delegáció végül azt állapította meg, hogy Ukrajna „virtuálisan készen áll a torna megrendezésére”.

A lvovi aréna


A lvovi aréna

Fotó: MTI

 

A stadionmunkálatok zömét végül sikerült is befejezni, a kijevi és lvovi reptér teljesen megújult, és a bő 13 milliárd dolláros ukrán Eb-költségvetésből jutott pénz új utakra is. (Erről további részleteket az e heti Magyar Narancs ukrajnai tudósításában olvashatnak.)

Bojkott és rasszizmus

A bizonytalan hangulatra ráerősít az is, hogy Julia Timosenko bebörtönzése okán több nyugat-európai kormány vezetése a torna bojkottját helyezte kilátásba. Angela Merkel kancellár kijelentette, nem megy Ukrajnába, amíg a volt miniszterelnök asszonyt nem engedik szabadon. Távollétéről biztosította a közvéleményt mások mellett Werner Faymann osztrák kancellár, Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és több más bizottsági biztos is. Az sem véletlen, hogy összesen hét európai ország − köztük Ausztria, Csehország, Olaszország, Németország és Szlovénia − kormányfője bojkottálta a májusban megrendezésre került jaltai konferenciát. Szintén aggodalmakra ad okot, hogy mind az ukrán, mind a lengyel stadionok környékén komoly problémát okoz a rasszista, antiszemita rigmusok és ezzel kapcsolatos atrocitások visszafojtása. Legutóbb, májusban az egyik ukrán helyszínen, Harkovban a helyi csapat, a Metalist szurkolói egy ázsiaiakból álló csoportot támadtak meg. Az európai szövetségek vezetői is figyelmeztették a szurkolókat a lehetséges provokációkra. Mario Balotelli, az olasz csapat színes bőrű csatára pedig egyik nemrég adott nyilatkozatában azzal fenyegetett, hogy amint meghuhogják a szurkolók, azonnal levonul a pályáról.

Történelmi tett előtt

Kétségtelen, hogy a torna nagy esélyese Spanyolország, amely történelmi tett előtt áll: a négy évvel ezelőtti Eb és a 2010-es vb győztese a harmadik nagy nemzetközi tornát nyerheti meg egymás után, ilyenre pedig eddig egyetlen válogatott sem volt képes. A Barcelona és a Real Madrid keretére épülő csapat esélyeit csak az csorbítja csöppet, hogy David Villa, a leggólerősebb befejező csatár mellett az utolsó pillanatban kidőlt Carles Puyol, a Barcelona és a válogatott oszlopos középhátvédje. A spanyol keret ezzel együtt is annyira erős, hogy óriási meglepetés volna, ha nem jutnának (legalább) a legjobb négy közé. (A spanyolok győzelmére a bet365 fogadóirodánál 11:4 arányban lehet fogadni, tehát győzelmükre olyannyira nagy az esély, hogy az a fogadóknak még háromszoros pénzt sem hoz.) Jó eséllyel száll versenybe az elmúlt években megacélosodott német válogatott is; az övék ugyanis legalább annyira összeszokott csapat, mint a spanyol, és bár trófeát rég nem nyertek, az elmúlt évek kontinenstornáin mindvégig jól szerepeltek − győzelmük a legtöbb fogadóirodában jelenleg pont háromszoros pénzt ér.

Csoportbeosztás


Csoportbeosztás

Fotó: MTI

 

Futhatnak még

Érdekes, hogy a németek egy csoportba kerültek a harmadik legerősebb csapatnak tartott hollandokkal, és így arra is jó esély mutatkozik, hogy a most szombati német–holland meccs az elődöntőben megismétlődik majd. „Titkos” favoritként szokás emlegetni Laurent Blanc vadonatúj, fiatal, elvárásoktól nem terhelt francia válogatottját, és a házigazda lengyeleket is, akik három kulcsjátékosukat is a német bajnokcsapat, a Borussia Dortmund keretéből hívták be. Az angolok a sok hiányzó és a hirtelen jött edzőváltás (az olasz Fabio Capello tréner az év elején váratlanul lemondott), az olaszok a vékony keret és az újabb bundabotrány miatt tűnnek kevésbé esélyesnek − tőlük már a négy közé jutás is nagy meglepetés lenne.

A tizennegyedik Eb holnap este hat órakor, a Lengyelország–Görögország nyitómérkőzéssel kezdődik. A döntőt július 1-jén, Kijevben rendezik meg.

Figyelmébe ajánljuk